Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.376/2010/
- A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla ............ (............) felperesnek a Némethné dr. Bozsik Éva ügyvéd (1041 Budapest, Závodszky Zoltán u. 7.) által képviselt ............ (.............) alperes elleni közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Bíróság
- március 5-én kelt 35.G.40.122/2009/
- számú ítéletével szemben az alperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltségre is kiterjedően részben megváltoztatja, az 1-9/2008.(V.29.) számú közgyűlési határozatok tekintetében a keresetet elutasítja, egyebekben az ítéletet helybenhagyja. Kötelezi felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 23.000 (Huszonháromezer) forint első- és másodfokú együttes perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperes az alperesi lakásszövetkezet tagja. Alperes a
- november 16-án módosított alapszabályának V/1.2.-1.
- pontja szerint a közgyűlést annak időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően az igazgatóság hívja össze a napirend közlésével, a közgyűlés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség esetére tizenöt napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés az eredeti napirend tekintetében, a megjelent tagok számára tekintet nélkül, főszabályként határozatképes. A közgyűlésen lakásonként egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni. A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint a felének szavazatával hozza, az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok szavazatának kétharmados többsége, a jogutód nélküli megszűnéshez az összes tag egyhangú szavazata szükséges. A IV. pont kimondja azt is, a jogsértő határozattal érintett tag a sérelmet - perindítás előtt - köteles a felügyelő bizottságnak bejelenteni. Az alapszabály a tagnak a szövetkezeti közgyűlésen történő meghatalmazással való képviseletére nézve szabályozást nem tartalmazott. Az igazgatóság elnöke „
- május" keltezésű meghívóval 1.) A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása, 2.) A szövetkezet igazgatóságának beszámolója a
- évről, a
- évi költségvetési tervről, felújítási alap mértékéről, 3.) Felügyelőbizottság beszámolója a
- évi mérlegbeszámolóról és a
- évi költségvetési tervről, 4.) Hozzászólások, válaszadások, 5.) Szavazás a
- évi mérlegbeszámolóról, 6.) Szavazás a
- évi költségvetési tervről és közös költség mértékéről, 7.) Alapszabály módosítások, 8.) Alapszabály módosítások elfogadása,
- Egyebek napirendi ponttal
- május 29-én 17 órára összehívta a közgyűlést, határozatképtelenség esetére ugyanezen nap 17.30 órájára a megismételt közgyűlést. A közgyűlés határozatképtelensége folytán alperes
- május 29-én megismételt közgyűlést tartott. A felvett jegyzőkönyv szerint a jelenlévők száma 100 fő volt, amely időközben 111 főre emelkedett. A közgyűlésen felperes részt vett, a jelenléti ívet saját nevében írta alá. A közgyűlés 1/2008.(V.29.) számú határozattal egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat, 2/2008.(V.29.) számú határozattal - 94 „igen" szavazattal 6 tartózkodás mellett - megválasztotta a levezető elnököt, 3/2008.(V.29.) számú határozattal - 1 tartózkodás mellett - megválasztotta a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyv hitelesítőket, 4/2008 (V.29.) számú határozattal - „látható többséggel" elfogadta a napirendi pontok felcserélését, előrehozta a 7-
- napirendi pontok tárgyalását. 5/2008(V.29.) számú határozattal a közgyűlés egyhangúlag elutasította azt az előterjesztést, miszerint egy tulajdonostól négy darab meghatalmazás fogadható el és a 6/2008.(V.29.) számú határozattal - 100 igen szavazattal, 9 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett - akként módosította az alapszabályt, a közgyűlésen 1 fő tulajdonostárs csak másik 1 fő tulajdonostársat képviselhet meghatalmazással. A 7/2008.(V.29.) határozattal - 106 „igen" szavazattal, 2 „nem" szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett - úgy módosította az alapszabály V/
- pontját, hogy „A felügyelő Bizottsági tagok közül legalább egy tagnak felsőfokú pénzügyi-számviteli végzettséggel kell rendelkeznie", a 8/2008.(V.29.) számú határozattal - 111 „igen" szavazattal - a V/4.c pontját, hogy „Az igazgatóság elnökének felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie, az igazgatóság tagjainak minimum középfokú iskolai végzettséggel", 9/2008.(V.28.). számú határozattal - 111 „igen" szavazattal - az alapszabály törvényváltozás miatt bekövetkezett tevékenységi kódjai kijavításáról döntött. A közgyűlés 10/2008(V.28.) számú határozattal - 43 „igen" szavazattal, 6 „nem" szavazattal és 8 tartózkodás mellett - elfogadta a
- évi mérlegbeszámolót, 11/2008.(V.29.) számú határozattal - 30 „igen" szavazattal, 23 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett - elfogadta a költségvetési tervezetet, 12/2008.(V.29.) számú határozattal
- július 1-jétől a tízemeletes házak felújítási költségét a négyzetméterenkénti 16 forintról 32 forintra emelte, majd a 13/2008.(V.29.) számú határozattal - 31 „igen" szavazattal, 14 „nem" szavazattal és 2 tartózkodás mellett a
- számú határozatot semmisnek tekintette, s
- július 1-jétől a négyemeletes házak felújítási költségét négyzetméterenkénti 10 forintról 30 forintra, a tízemeletesekét 16 forintról 32 forintra emelte. 14/2008.(V.29.) számú határozattal 23 „igen" szavazattal, 3 „nem" szavazattal, 6 tartózkodás mellett - döntött a DIGI TV ingyenes hálózatkiépítéséről. Az alapszabály-módosítás
- augusztus 26-án a cégjegyzékbe bejegyzésre került. Felperes
- július 22-én előterjesztett keresetében a „szövetkezetet az üzemeltetési díj kivetett összegének visszamenőleges visszavonására, az ott született határozatok érvénytelenítésére és szabályos új közgyűlés összehívására kérte" kérte kötelezni, rögzítve, keresetét az alperes „közös költség megállapító közlése és határozatai ellen" nyújtja be. Előadta, az üzemeltetési költség több mint száz százalékos emeléséről a
- május 29-i közgyűlés döntött. A közgyűlésen, a szövetkezeti törvényt figyelmen kívül hagyva, nem vették figyelembe ........... gondnoknak átadott 30 darab, a közgyűlésen való képviseletre szóló meghatalmazásaikat, azáltal, hogy az előzetesen meghirdetett napirendi pontokat felcserélték, törvényellenesen megszavaztatták, egy tulajdonos csak egy meghatalmazást hozhasson. A költségvetést a közös költség emelés mértékének elfogadtatása nélkül szavaztatták meg, ezzel a tulajdonosokat megtévesztették. Keresetét
- február 26-án akként pontosította, a
- május 29-i közgyűlés valamennyi határozata hatályon kívül helyezését kéri. Az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésére, a 41.§ c) pontjára, a Ptk. 5.§ -ára, 222-223.§-ára hivatkozva állította, alperes az ő és más tagok jogait csorbította azzal, anélkül, hogy a meghatalmazásokkal szemben alaki vagy tartalmi kifogást emelt volna, nem fogadta el a gondnoknak átadott 30 érvényes meghatalmazást, megfosztotta a tagokat azon joguktól, meghatalmazott útján szavazhassanak. Utalt arra is, a közgyűlésen hozott határozatok csak a valamennyi tag illetve nem tag tulajdonos tudomására hozásával lépnek hatályba, így jelen esetben is legfeljebb a következő közgyűlésen lennének figyelembe vehetők. A közös költség megállapítása tekintetében pedig azt hangsúlyozta, az Lsztv. 45.§
(2)bekezdése értelmében is, az építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeket épületenként és lakásonként különkülön kell megállapítani és nyilvántartani, ebből következően erről külön kellett volna szavazni. A per során előadta azt is, nála 30 meghatalmazás volt, amit ...........nek átadott. Utalt arra is, az Lsztv. 18.§
(3)bekezdése egyes számban történő megfogalmazásából nem következik, egy tulajdonos csak egy tulajdonostársat hatalmazhat meg, alperesnek legalább az alapszabály módosításáig figyelembe kellett volna vennie az el nem fogadott meghatalmazásokat. Az alapszabály nem tartalmazhat jogszabályokkal ellentétes rendelkezést, a szavazásgyakorlás részletes szabályait határozhatja csak meg. Perköltség igényét lerótt kereseti illetékből és készkiadásaiból álló 36.245 forintban jelölte meg. Alperes a kereset elutasítását, felperes 50.000 forint + áfa összegű perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, felperes keresete csupán a 4/2008.(V.29.) és a 6/2008.(V.29.) számú határozatokra nézve tekinthető a hatvan napos jogvesztő határidőben érkezettnek, a 2009. február 26-án előterjesztett, valamennyi határozatra kiterjedő keresetkiegészítése elkésett. Sérelmezte, felperes az alapszabály kötelező rendelkezése ellenére a perindítás előtt jogsérelmét nem jelentette be a felügyelő bizottságnak. Vitatta, a határozatok az Lsztv., más jogszabály vagy az alapszabály rendelkezéseibe ütköznének. Előadta, ........... a közgyűlésre 30 meghatalmazással érkezett, ez felháborodást váltott ki a jelenlévőkből, joggal való visszaélésnek minősül, sérti a Ptk. 4.§-ában és 5.§-ában foglalt alapelveket, ezért került sor a napirendek cseréjére, s döntöttek az alapszabály akkénti módosításáról, egy tulajdonostárs csak egy másikat képviselhet meghatalmazással. A közgyűlés még a négy tulajdonostárs képviseletét sem tartotta elfogadhatónak, többen felszólaltak a többes meghatalmazás ellen. A felperesnél lévő meghatalmazások alakiságát nem kifogásolták, csupán a mennyiségét. A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni. Az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésének egyes számban történő megfogalmazásából az következik, egy meghatalmazót egy meghatalmazott képviselhet. Vitatta azt is, a meghozott határozatok ne lépnének azonnal hatályba, a közlésüknek csak a perindítás határideje szempontjából van jelentősége. A napirend cseréje sem jogszabályba, sem alapszabályba nem ütközik. Az Lsztv. és az alapszabály is csak a tárgyévi költségvetés elfogadását utalja a közgyűlés hatáskörébe, nem teszi kötelezővé külön a közös költség mértékének elfogadását, így nincs olyan jogszabályi, alapszabályi rendelkezés, mely szerint a közös költségről külön határozatot kell hozni. A közgyűlés egyébiránt tárgyalta és elfogadta a közös költséget is magában foglaló költségvetési tervet, annak
- oldalán épületenként lebontva szerepel a
- évi emelés, amelyet a közgyűlés
- számú határozatával elfogadott. Tekintve, az elfogadott költségvetés tartalmazza a közös költség emelést, nem jogszabályba ütköző a külön megszavaztatás hiánya. Alperes egyebek mellett a tulajdonostársak által felperesnek adott húsz, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a
- május 29-i közgyűlés napirendi pontjaira és a szövetkezettel kapcsolatos szétválásról történő szavazásra vonatkozó meghatalmazást mellékelt, jelezve ................ meghatalmazó a jelenléti ívet aláírta. Az elsőfokú bíróság
- március 5-én kelt 35.G.40.122/2009/
- számú ítéletével az alperes valamennyi
- május 29-i közgyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Kötelezte alperest 36.245 forint perköltség megfizetésére. A keresetet, annak tartalma szerinti elbírálásával, valamennyi határozat tekintetében határidőben érkezettnek tekintette. Az ítélet indokolásában tényként állapította meg, a közgyűlésre felperes 30 darab külön íven szövegezett, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással érkezett, a meghatalmazásokat átadta alperes tisztségviselőinek, akik azokat nem fogadták el, mivel olyan többségi álláspont alakult ki, amely vitatta, felperes 30 meghatalmazással is eljárhatna. Ekként felperes csak a saját tagsági jogából fakadó szavazati jogát gyakorolhatta. Alperes az általa képviselni kívánt tagokat a határozatképesség megállapításánál és a szavazati jog gyakorlásánál figyelmen kívül hagyta, így állapította meg 100 fő jelenlétét. Alperes a meghatalmazások szabályszerűségét, alakszerűségét nem tette vitássá. Rögzítette, alperes perbeli közgyűlés időpontjában irányadó alapszabálya az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésében foglaltak ellenére sem rendelkezett a tag közgyűlésen való írásbeli meghatalmazással történő képviseletére vonatkozó részletes szabályairól. Az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésében, a 41.§ c) pontjában, a Ptk. 222.§ és 223.§-ában írtakat összevetve rámutatott, a szövetkezeti tag alapvető joga szavazati joggal részt venni a közgyűlésen, aki pedig nem személyesen vesz részt, az meghatalmazottja útján szavazhat, tehát alapvető jog a meghatalmazott útján történő szavazási lehetőség. Alperes ettől az alapvető - törvényben biztosított jogától fosztotta meg a felperes által átadott meghatalmazásokkal képviselni kívánt 30 tulajdonost azzal, nem fogadta el téves jogértelmezés folytán a meghatalmazásukat. Az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésének megfogalmazásából ugyanis nem következik, egy meghatalmazott csak egy meghatalmazót képviselhetne, többen is meghatalmazhatják ugyanazt a személyt. Az alperesi értelmezés szerinti korlátozás esetén a szövetkezeti tag éppen azon jogától lenne megfosztva, meghatalmazottja útján vegyen részt a közgyűlésen, csak azért, mert a meghatalmazottját más is meghatalmazta. Felperes ezért helyesen hivatkozott arra, a meghatalmazásokat legalább az első öt határozat meghozatala során figyelembe kellett volna venni. Azzal pedig, alperes a meghatalmazásokat nem fogadta el, a felperes által képviselni kívánt tagokat távollévőnek tekintette, valóban megsértette az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésében és 41.§ c) pontjában foglalt garanciális szabályokat a perbeli első öt határozat meghozatala során, így azok emiatt jogszabályba ütközőek. Ezen okokból a 6. számú közgyűlési határozat is a felhívott jogszabályhelyekbe ütközik. Kifejtette, az Lsztv. ugyanis arra nem hatalmazza fel az alapszabályt, olyan rendelkezéseket írjon elő a közgyűlésen való képviseletre, mely rendelkezések sértik az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésében és 41.§ c) pontjában, a Ptk. 222-223.§-aiban írtakat. E jogszabályi rendelkezésekből az következik, nincs jelentősége annak, egyes tagok ugyanazt a személyt, meghatalmazottat hatalmazták-e meg a közgyűlésen való képviseletükkel, akár harmincan is. Abból következően alperes a 6. számú határozatával ugyancsak megsértette az Lsztv. 18.§
(3)bekezdésében és 41.§ c) pontjában foglalt garanciális szabályokat, az azt követő valamennyi további perbeli közgyűlési határozat is jogsértő. Utalt arra is, amennyiben a 6. számú határozat nem minősült volna jogsértőnek, se lehetett volna az abban foglaltakat a perbeli közgyűlésen alkalmazni, hanem csak a következő közgyűléstől kezdődően, figyelemmel az Lsztv. 18.§
(7)bekezdésében foglaltakra. A módosított alapszabályi tartalom csakis a módosítás időpontjától kezdődő hatállyal lehet a jövőre nézve irányadó, de annak elfogadásakor még nem. Mindezek alapján megállapította, az alperes közgyűlése szabályszerűtlenül került megtartásra, ebből következően a határozatok jogszabályba ütköző módon meghozatalra, az Sztv. 9.§
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezésüknek volt helye. Az ítélettel szemben alperes fellebbezett jogi képviselő útján. Az ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Hangsúlyozta, a közgyűlés nem fogadta el, hogy egy tulajdonos 30 meghatalmazással szavazzon, az iratanyagai között egyébként is csak 19 felperes részére adott meghatalmazás szerepel. Az első öt napirendi pontban az alapszabály akkor hatályos szabályai szerint szavazott a közgyűlés, mivel az azt tartalmazta, a közgyűlés határozatait a „jelenlévők egyszerű többségű határozatával hozza meg". Ebből következően vitatta, a képviselet módjának részletes meghatározása hiányában felperes meghatalmazottként szavazhatott volna, e határozatok az elsőfokú bíróság által megjelölt okból jogszabályba ütköztek volna. Álláspontja szerint, tévesen hivatkozott az elsőfokú bíróság arra, felperes csak saját tagsági jogából fakadó szavazati jogát gyakorolhatta, ugyanis meghatalmazással még egy szavazatot leadhatott a 6/2008.(V.29.) számú határozat tartalma szerint. Utalt arra is, 100 „igen" szavazat mellett, még ha a 30 meghatalmazás mindegyike is „nem" szavazatot jelentett volna, sem befolyásolhatta volna a szavazás végső eredményét. Állította, az elsőfokú bíróság nem fejtette ki, milyen okból tekintette a 6. számú határozatot az általa hivatkozott jogszabályhelyekbe ütközőnek. A lakásszövetkezetek alapvető joga a képviselet módjának meghatározása, az Lsztv. a Ptk-hoz képest speciális jogszabály, a képviseletre vonatkozó szabályok megállapítását a 18.§
(3)bekezdése az alapszabályba utalja, annak meghatározása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés. A közgyűlés dönti el tehát, egy meghatalmazott hány meghatalmazó képviseletében járhat el, jelen esetben pedig a tagok akként döntöttek, egy tulajdonos csak egy másik tulajdonostársat képviselhet. E közgyűlési döntést a bíróság nem bírálhatja felül. Ellenkező esetben az is előfordulhatna, 100 lakásos szövetkezetben egy tulajdonostárs 51 meghatalmazással dönthetne a napirendi pontokban. Változatlanul vitatta, ne lenne az alapszabály-módosítás már a perbeli közgyűlésen is alkalmazható, s hivatkozott arra is, felperes a perindítás előtt sérelmét a felügyelő bizottságnak nem jelentette be. Utalt arra is, a felperes ingatlanát is tartalmazó épület már a közgyűlés előtt jelezte kiválási szándékát, s felperest az igazgatóság tájékoztatta arról, csak a tartozás rendezése után lehetséges a kiválás. A
- július 3-i közgyűlésen kimutatták, a felperes ingatlanát magában foglaló épületen a közös költség emelése kirívóan alacsony volt a többi épület költségeihez képes, nem fedezhette a közös költség az üzemeltetési költségeket. A könyvvizsgálói jelentés által kimutatott hiány 2.300.000 forint volt, a tagok a májusi közgyűlésen kérték ennek havi közös költséggel együtt történő törlesztését, ilyen előzmények után nyújtotta be felperes keresetét. Felperes az ítélet helybenhagyását kérte helyes indokai alapján. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel részben megalapozott. A lakásszövetkezetek szervezetére, működésére a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. törvény (Lsztv.) tartalmaz szabályozást. A 4.§
(1)bekezdése szerint az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya, tartalmát a lakásszövetkezet tagsága a lakásszövetkezet céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg. A 15.§
(1)bekezdése szerint a lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A 18.§
(3)bekezdése kimondja, a lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni. A képviseletre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabályban kell meghatározni, a meghatalmazásra egyebekben a Ptk. 223-223. §-aiban foglaltak az irányadók. Az Lsztv. 9.§
(1)bekezdése értelmében a lakásszövetkezet bármely tagja kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet, illetőleg annak szervei által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely az Lsztv. rendelkezéseibe, más jogszabályba vagy a lakásszövetkezet alapszabályába ütközik. Az 1.§
(2)bekezdése értelmében továbbá eltérő rendelkezés hiányában, az Lsztvben, illetőleg annak keretei között a lakásszövetkezet alapszabályában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései az irányadók. A Ptk. 219.§
(1)bekezdése szerint főszabályként más személy (képviselő) útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A Ptk. 222.§-a szerint képviseleti jogot a képviselőhöz intézett nyilatkozattal lehet létesíteni (meghatalmazás), míg a 223.§ a meghatalmazás alakszerűségére, eltérő kikötés hiányában visszavonásig való érvényességére, bármelyik fél halálával történő megszűnésére nézve tartalmaz rendelkezést. Az idézett rendelkezésekből leszűrhető, a lakásszövetkezet alapszabálya az Lsztv. megengedő szabálya folytán korlátozhatja a képviseletet a jogszabályi rendelkezések keretei között. Ilyen jogosítványa azonban a lakásszövetkezet közgyűlésének nincs, a közgyűlés elfogadott alapszabályi rendelkezés hiányában nem jogosult „spontán" módon esetenként dönteni e tekintetben. Egy adott napon megtartott közgyűlésre nézve pedig az azon a napon is hatályos alapszabályi rendelkezések az irányadók, az e napon elfogadott módosítás, így a képviseleti jog korlátozása csakis a jövőre nézve, az azt követően tartott közgyűlésekre nézve lehet irányadó. Az adott ügyben az alperes közgyűlés időpontjában hatályos alapszabálya a képviseletre nézve korlátozó rendelkezést nem tartalmazott, így a fent kifejtettek szerint nem volt annak akadálya, hogy egy tag több tagot is képviseljen a közgyűlésen. Helyesen állapította meg ezért az elsőfokú bíróság is, hogy többen is meghatalmazhatták ugyanazt a személyt, téves álláspontra helyezkedett ugyanakkor, amikor önmagában azért, mert felperes által képviselt tagokat figyelmen kívül hagyták, valamennyi határozatot érvénytelennek tekintette. E körülménynek ugyanis a kialakult bírói gyakorlat szerint csakis akkor van jogi jelentősége, ha a jogsértés a határozat érdemére, annak eredményére is kihat. Ezért akkor járt volna el helyesen az elsőfokú bíróság, ha vizsgálta volna, hogy a felperes által képviselt 30 szavazat mellőzése miként érintette, érinthette-e a határozatok érvényességét, illetőleg azok figyelembe vétele eredményezhetett volna-e a meghozottól eltérő tartalmú határozatokat a napirendi pontok tekintetében. Ezek figyelembevételével az 1-9/2008.(V.29.) számú határozatoknál azt kellett megállapítani, a közgyűlés ezen határozatokat olyan szavazati aránnyal fogadta el, hogy további 30 szavazat figyelembe vétele sem eredményezett volna más tartalmú határozatot, így önmagában a felperes által képviselt szavazatok beszámításának mellőzése nem alapozhatta meg ezen határozatok hatályon kívül helyezését. A 10-14/2009.(V.29.) számú határozatok vonatkozásában viszont megállapítható volt, a felperes által képviselt további 30 szavazat figyelembe vétele más tartalmú határozatokat eredményezett volna, így ezeket a határozatokat - a képviselt tagok által felperesnek adott meghatalmazások el nem fogadása folytán - érvénytelennek kellett tekinteni, e vonatkozásban tehát helytálló az elsőfokú bíróság határozata. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, az 1-9/2008.(V.29.) számú közgyűlési határozatok tekintetében a keresetet elutasította, míg a 1014/2009.(V.29.) számú határozatok vonatkozásában az ítéletet helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a pernyertesség-pervesztesség megváltozott arányára tekintettel a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján a felperest kötelezte az alperes felperes elsőfokú lerótt kereseti illetékből és készkiadásból álló perköltsége arányos részének, valamint az alperes lerótt fellebbezési eljárási illetékből és a 32/2003.(VIII.22.)IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése, valamint 4/A.§-a alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú perköltsége arányos részének egybeszámításával meghatározott - 23.000 forint első- és másodfokú együttes perköltsége megfizetésére. Budapest,
- november
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Felker László s.k. bíró