Győri Ítélőtábla Gf.II.20.073/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Bihari-Csánk Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Bihariné dr. Csánk Júlia ügyvéd.) által képviselt felperesnek dr. Koszorú István ügyvéd által képviselt I. r., II. r. és III. r. alperesekkel szemben kölcsöntartozás megfizetése és járulékai iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság
- november
- napján kelt G.20.580/2007/
- sorszám alatti ítéletével szemben az alperesek által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megváltoztatja és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja. Az alperesek elsőfokú perköltségben való marasztalását mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen az alpereseknek személyenként 500.
- 500.
- (Ötszázezer - ötszázezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 2.700.
- (Kettőmillió - hétszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
- október
- napján a felperes - mint hitelező és zálogjogosult -, a III.r. alperes ügyvezető által képviselt "A" Kft. - mint adós és zálogkötelezett -, valamint a III.r. alperes és házastársa, - mint kezesek - között hitel - és jelzálogszerződés jött létre. A szerződés alapján a felperes 43.600.000.Ft hitelt nyújtott az adósnak a helység 1-i ...1 hrsz-ú ingatlanon történő lakásépítésre
- október 17.-i lejáratra. A kölcsöntőke és járulékai biztosítására a felek jelzálogjogot alapítottak az adós tulajdonában álló helység 1-i ...2 hrsz-ú ingatlan egészére, valamint az ...1 hrsz-ú ingatlan 1/8 arányú tulajdoni illetőségére.
- október
- napján a felperes - mint jelzálogjogosult - az "A". Kft. - mint adós -, a II.r. alperes - mint jelzálogkötelezett -, illetve a III.r. alperes és házastársa, - mint kezesek - között további jelzálogszerződés is létrejött. Ebben rögzítették, hogy a felperes
- október
- napján az "A". Kft-nek 43.600.000.Ft kölcsönt nyújtott a helység 1-i ...1 hrsz-ú ingatlanon folytatott építkezés finanszírozására. A kölcsön biztosítására - 21 millió forint erejéig - az "A". Kft. tulajdonában álló helység 1-i ...3 hrsz-ú ingatlanra jelzálogjogot alapítottak, a biztosítékul szolgáló eddigi jelzálogjogok mellett.
- május
- napján a felperes - mint jelzálogjogosult - , az "A". Kft. - mint adós -, a II.r. alperes - mint zálogkötelezett - és a III.r. alperes - mint kezes - szerződést kötöttek a
- október
- napján kelt kölcsön - és jelzálogszerződés módosításáról. Ebben a felek megállapították, hogy a helység 1-i ...1 hrsz-ú ingatlanon a beruházás megvalósult, ezért a társasházi lakások vevői hitelfelvétele miatt az ingatlanra a felperes javára bejegyzett jelzálogjog törlése szükséges. A törlendő jelzálogjog helyett a felek 20 millió forint és járulékai erejéig keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak a II.r. alperes tulajdonát képező helység 2-i ...1 hrsz-ú ingatlanra.
- július 9-én az "A". Kft. - mint adós és zálogkötelezett -, valamint a III.r. alperes mint kezes - teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Eszerint a felperes felé fennálló tartozásuk
- június
- napján 50.538.871.Ft, mely magában foglalja a tőke mellett az ügyleti- és késedelmi kamatokat is. Ez az összeg azonos 208.
- euróval, amely után
- június
- napjától 12% késedelmi kamat jár. Az adós 15 millió forint kifizetését 30 napon belül, 20 millió forint kifizetését 90 napon belül vállalta.
- április
- napján az "A". Kft. - mint adós - és a III.r. alperes - mint készfizető kezes közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tett. Ebben egyetemleges kötelezettséget vállaltak 83.555 euró, valamint annak a
- április
- napjától járó 8 %-os ügyleti- és 5%-os késedelmi kamata megfizetésére a felperesnek
- december
- napjáig.
- április
- napján a felperes - mint zálogjogosult és hitelező - a III.r. alperes - mint adós - és ekkor a "B" Ingatlanforgalmi Kft. cégnéven a cégjegyzékbe bejegyzett I.r. alperes - mint zálogkötelezett - között „kölcsönszerződés és jelzálogjogot alapító okirat" elnevezésű szerződés jött létre. A német és magyar nyelven elkészült szerződés magyar nyelvű szövege szerint a hitelező és az adós között korábban hitelszerződés jött létre „melyet részben teljesített és a fennmaradó összeg vonatkozásában a jelen új jelzálogszerződést kötik, melynek alapján a zálogjogosult még 83.555 euró összeggel tartozik a külön íven felvett tartozáselismerő nyilatkozat alapján". A szerződésben a felek 83.555 euró és kamatai erejéig jelzálogjogot alapítottak az I.r. alperes tulajdonában lévő helység 1-i ...4 (telekalakítás után: ...5) hrsz-ú ingatlanra. A felperes módosított keresetében elsődlegesen a III.r. alperest kérte kötelezni 83.555 euró, valamint annak a
- április
- napjától a kifizetés napjáig járó 8 %-os ügyleti - és 5 %-os késedelmi kamata megfizetésére; a III.r. alperes teljesítésének elmaradása esetére másodlagosan - az I.r. alperest kérte kötelezni annak tűrésére, hogy a tőke és kamatai követelését jelzálogjoga alapján kielégítse a helység 1-i ...5 hrsz-ú ingatlanból; harmadlagosan - a megelőző kötelezések eredménytelensége esetén - a II.r. alperest kérte kötelezni a felperes követelése kielégítésének tűrésére a jelzálogjoggal terhelt helység 2-i ...1 hrsz-ú ingatlanból, 20 millió forint erejéig. A felperes kereseti érvelése szerint a III.r. alperes a
- április
- napján kelt szerződésben - a
- december
- napján, felszámolás után a cégjegyzékből törölt - "A". Kft. hiteltartozását átvállalta. Ez utóbbi szerződés - elnevezése és tartalma szerint is kölcsönszerződés is, szövegében utal a
- április
- napján kelt, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerésre. A III.r. alperes ezért a Ptk.523.§.
(1)bekezdése és 274.§-a alapján köteles teljesíteni, míg az I-II.r. alperesek az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog alapján, a Ptk.251.§.
(1)bekezdése szerint. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. A III.r. alperes azzal védekezett, hogy a
- április
- napján kelt szerződés - tartalmilag - nem kölcsönszerződés, abban nincs megjelölve a hitel összege, a visszafizetés határideje. Ráadásul a felperes a III.r. alperesnek kölcsöntőkét sem adott át, így ez a szerződés csak jelzálogszerződésnek minősül. A kölcsönösszeg átadása hiányában kérte ezért a jelzálogjog törlését a Ptk.263.§.
(3)bekezdése alapján. Amellett, hogy a III.r. alperes adósként sem tartozik, a
- április
- napján kelt kezesi tartozáselismerés alapján sem köteles teljesíteni, mivel a felperes az egyenes adós "A". Kft. felszámolási eljárásában hitelezői igényt nem jelentett be, ezért a főkövetelése, valamint azzal együtt a mellékkövetelése is megszűnt. A
- április
- napján kelt szerződésben a III.r. alperes nem vállalta át az "A". Kft. tartozását, mivel ahhoz sem a jogosult, sem pedig a mellékkötelezettek (Ptk.332.§.
(1),
(3)bekezdés) nem járultak hozzá. A
- április
- napján kelt szerződés valódi tartalma az volt, hogy a felperes a fedezetül szolgáló ingatlanra a jelzálogjog bejegyzését követően nyújt kölcsönt a III.r. alperesnek, a felperes azonban a szerződés alapján kölcsönt nem nyújtott. Ezért szükséges a helység 1-i ...5 hrsz-ú ingatlanról is a jelzálogjog törlése a Ptk.262.§.
(3)bekezdése alapján. Az I-II.r. alperes azzal érvelt, hogy a jelzálogjoggal terhelt helység 1-i ...5 hrsz-ú és a helység 2-i ...1 hrsz-ú ingatlanból a felperes azért nem kereshet kielégítést, mert a jelzálogjog a főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség, viszont a felperes az egyenes adóssal szemben folyamatban lévő felszámolási eljárásban hitelezői igényt nem jelentett be, ezért a főkötelem megszűnésével a zálogjog is megszűnt. (Ptk.259.§.
(3)bekezdés) A II.r. alperes megtámadási- és beszámítási kifogást is előterjesztett. A
- május
- napján kelt módosító szerződést megtévesztésre (Ptk.210.§.) hivatkozással támadta meg és kérte az arra alapított - zálogjogból kielégítés tűrésére irányuló - kereset elutasítását. Ezen kifogása ténybeli alapjaként előadta, hogy a módosító szerződés alapján a felperes késedelmesen töröltette jelzálogjogát a helység 1-i ...
- hrsz-ú ingatlanról, melynek tudatában a II.r. alperes a szerződést nem írta volna alá. Beszámítási kifogását biztatási kár (Ptk.6.§.) és joggal való visszaélés (Ptk.5.§.) jogcímén terjesztette elő. A Ptk.5.§-a alapján kérte továbbá (a beszámítási kifogással) a felperes jognyilatkozatának bírósági pótlását a helység 2-i ...1 hrszú ingatlanra bejegyzett jelzálogjog törléséhez. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetnek helyt adott és kötelezte a III.r. alperest 83.555 euró, kamatai és 1.600.000.Ft perköltség 30 napon belüli megfizetésére. A III.r. alperes részére megállapított teljesítési határidő eredménytelen eltelte esetére kötelezte az I.r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes ...5 hrsz-ú ingatlanból a kereseti követelését jelzálogjoga alapján kielégítse. A kielégítés tűrésére irányuló végrehajtási eljárás eredménytelensége esetére - harmadlagosan - a II.r. alperest kötelezte annak tűrésére, hogy a helység 2-i ...
- hrsz-ú ingatlanból a felperes 20 millió forint erejéig kielégítést keressen. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában elsődlegesen a
- április
- napján kelt szerződést értelmezte. Álláspontja szerint a szerződésben a felperes újabb hitelt nem nyújtott és az - az okiratszerkesztő ügyvéd tanúvallomása alapján - a Ptk.332.§-ban szabályozott tartozásátvállalásnak sem minősült. A bíróság úgy értékelte, hogy a szerződés alapján speciális jogviszony jött létre, melynek folytán a III.r. alperes az eredeti adós, a "A". Kft. mellé lépett a kötelezettségben. Az eredeti adós, az "A". Kft. felszámolásának befejezésével és cégjegyzékből törlésével csak a III.r. alperes maradt a hiteltartozás adósa. A tartozás összegét, a kamatfizetés kezdő időpontját és a kamat mértékét a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat tartalmazta, az abban foglaltakat pedig az alperesek nem vitatták. Ezért a bíróság egyenes adósként a III.r. alperest kötelezte a kölcsöntőke és járulékai megfizetésére. A jelzálogkötelezettekkel szembeni tűrési kereset megítélésekor az elsőfokú bíróság abból indult ki, hogy a
- április
- napján kelt szerződésben az I.r. alperes (külön) jelzálogkötelezettséget vállalt, míg ugyanezen okirat szerint „az eredeti adós ezen minősége fennmaradt", ezért nem változott a II.r. alperes tűrési kötelezettsége sem. Ezekre tekintettel a I-II.r. alperest az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjogok alapján kötelezte a felperes kielégítési jogának tűrésére. A II.r. alperes Ptk.6.§-ára alapított beszámítási kifogását azért tartotta alaptalannak, mert a bíztatási kár tényállását csak szerződésen kívüli jogviszonyokra lehet alkalmazni. A Ptk.5.§a szerint jognyilatkozat pótlásának pedig azért nem volt helye, mert a Ptk.296.§.
(1)bekezdése alapján beszámítani csak egynemű és lejárt követelést lehet. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt. Fellebbezési érvelésük szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul és iratellenesen, a Pp.206.§-át sértve állapította meg a tényállást. Rámutattak, hogy a felperes az elsőfokú bíróság háromszori felhívása ellenére nem csatolta a kereseti kérelmét megalapozó okirati bizonyítékait, ennek ellenére a bíróság mégis a felperes javára döntött. Kifogásolták azt is, hogy az elsőfokú bíróság „saját maga kreált tartalmat" a rendelkezésre álló okirati bizonyítékoknak és a kereseti kérelemhez kötöttség korlátait túllépve a felperes által sem hivatkozott tartalom alapján hozott az alperesek számára kedvezőtlen ítéletet. Fenntartották azon álláspontjukat, hogy a
- április
- napján kelt szerződés nem kölcsönszerződés. Álláspontjuk szerint vizsgálni kellett volna az elsőfokú eljárásban a peres felek közötti gazdasági folyamatokat, a konkrét elszámolásokat, amely alapján a felperesi követelés összegszerűsége megkérdőjelezhető, még az elsőfokú bíróság által megállapított speciális jogalap esetén is. Tekintve, hogy a felperes az "A". Kft. felszámolási eljárása során nem jelentette be a hitelezői igényét, a mellékkötelezettekkel szemben alkalmazható az elsőfokú eljárás során csatolt ítélet (Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.010/2009/4.), mely a mellékkötelezettekkel szembeni jogvesztésre vonatkozik. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete helybenhagyását kérte, annak helytálló indokai alapján. Kifejtette, hogy a III.r. alperes által tulajdonolt és vezetett, minimális névbeli eltéréssel alapított cégek mind annak érdekében jöttek létre, hogy a III.r. alperes jelentős kölcsönöket felvéve kibújhasson a fizetési kötelezettségek alól. A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást nagyobbrészt helyesen állapította meg, azonban a megállapított tényállásból téves jogkövetkeztetést levonva adott helyt a keresetnek. A fellebbezésben az alperesek azt alaptalanul kifogásolták, hogy az elsőfokú bíróság nem a felperes által megjelölt jogcím alapján minősítette a
- április
- napján kelt szerződés tényleges tartalmát. A fellebbezés érvelésével szemben az elsőfokú bíróság a kereseti kérelemhez kötöttség elvének (Pp.3.§.
(2)bekezdés, Pp.215.§.) megfelelően nem a felperes által - az adott esetben tévesen - megjelölt jogcím, a tartozásátvállalás (Ptk.332.§.) szerint, hanem a keresetben előadott tények és az azok alátámasztására benyújtott okiratok alapján értelmezte a szerződést. A kérelemhez kötöttség elve ugyanis nem jelenti a keresetben megjelölt jogcímhez kötöttséget, a bíróságnak a felperes által előadott tények alapján a keresettel perbehozott jogviszonyt a helyes jogszabályi rendelkezések szerint kell minősítenie. (EBH. 2004/1143) Mindez pedig nem jelenti a Pp.206.§-ának sérelmét, avagy azt, hogy az elsőfokú bíróság „maga kreált volna tartalmat" a rendelkezésre álló bizonyítékoknak. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával abban is, hogy a 2005. április 11. napján kelt szerződés nem minősül új kölcsönszerződésnek (Ptk.523.§.
(1)bekezdés) és tartozásátvállalásnak (Ptk.332.§.
(1)bekezdés) sem. A másodfokú bíróság megítélése szerint azonban az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte az említett szerződést úgy, hogy azzal a III.r. alperes a korábbi egyenes adós "A" Kft. mellé a kötelembe belépett, és a tartozását elvállalta. A Ptk.332.§-ában szabályozott tartozásátvállalás (intercessio privativa) abban különbözik a tartozás elvállalásától (cumulativ intercessio), hogy az utóbbi esetben a tartozás megfizetését vállaló személy nem az eredeti kötelem kötelezettjével, hanem a jogosultjával állapodik meg abban, hogy az eredeti adóst terhelő tartozást a részére megfizeti. Tartozás elvállalása esetén, aki a régi adós mellé a kötelembe belép (EBH 2001/412., Legfelsőbb Bíróság Gfv.I.31.263/2000/7.) nem járulékos kötelezettként, hanem (egyetemleges, vagy együttes) adóstársként kerül a korábbi adós mellé (Győri Ítélőtábla Gf.II.20.268/2006/4. szám). Az elsőfokú bíróság által tartozás elvállalásnak minősített 2005. április 11. napján kelt szerződés értelmezésénél (Ptk.207.§.
(1)bekezdés) abból kellett kiindulni, hogy a kötelembe lépés megállapíthatóságának nemcsak az a feltétele, hogy a tartozás elvállaló ismerje az eredeti kötelezett kötelezettségének terjedelmét; hanem az is, hogy egyértelmű, félre nem érthető egyértelmű akaratnyilatkozatot (Ptk.205.§.
(1)bekezdés) tegyen a jogosult felé fennálló kötelezettség teljesítésének elvállalására. A konkrét esetben a III.r. alperes a
- április
- napján kelt tartozáselismerő nyilatkozatban az egyenes adós "A". Kft-t terhelő 83.555 euró és járulékai megfizetésére készfizető kezességet (Ptk.272.§.
(1)bekezdés, 274.§.
(2)bekezdés) vállalt, tehát a főadóst terhelő kötelezettség terjedelmét kétségkívül ismerte. Abból a tényből azonban, hogy a korábbi készfizető kezes „adós" megnevezéssel aláírja az újabb - további zálogfedezet nyújtásáról rendelkező - szerződést, kifejezett kötelezettségvállalás hiányában még nem következik a III.r. alperes egyenes adósi minősége. A kötelezettségvállalást keletkeztető nyilatkozatot ugyanis - kifejezett megállapodás hiányában - kiterjesztően nem lehet értelmezni. Az „adós" megnevezés pedig önmagában nem jelent feltétlenül egyenes adóst, hiszen a készfizető kezes is - egyetemleges - adósa az egyenes adós teljes kötelezettségének. Ezért a
- április
- napján kelt szerződés
- pontjának némiképp nehezen értelmezhető szövege (mégha fordítási hiba miatt nem is a zálogjogosult felperes volt a 83.555 euró adósa -
- tjk.
- oldal) legfeljebb a
- április
- napján kelt tartozáselismerő nyilatkozatban szereplő készfizető kezességvállalás megerősítésének minősülhet. A III.r. alperes egyenes adósi minősége hiányában így az alperesek az elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelmükben, illetve a jogorvoslati kérelmükben helyesen érveltek azzal, hogy a felperest a
- május 8.-i kezdő időponttal felszámolás alá került "A" Kft-vel szemben - a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.) 28.§.
(2)bekezdés f/ pontja és 37.§.
(1)bekezdése szerint - terhelte a hitelezői igénye bejelentésének kötelezettsége. Az említett törvényhelyek a hitelező számára a felszámolás kezdő időpontjától számított 40 napon, illetve egy éven belüli bejelentési kötelezettséget írnak elő. A Cstv.37.§.
(3)bekezdése alapján az egy éves határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a hitelező elmulasztja az említett jogvesztő határidőt hitelezői igénye bejelentésével, az a főkötelezettel szembeni alanyi joga megszűnésével is jár. A főkötelezettség megszűntével a főkötelemtől függő, járulékos kötelezettségek a készfizető kezesség (Ptk.273.§.
(1)bekezdés) és a jelzálogkötelezettség (Ptk.259.§.
(1)bekezdés) is megszűnik. Kezesség esetében ezt a Ptk. annyiban tartalmazza, hogy bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. (273.§.
(3)bekezdés) Ebből a szabályból értelemszerűen következik, hogy nem csupán az állami kényszer útján nem érvényesíthető (pl. elévült) követelés kezesével kizárt a bírósági igényérvényesítés, hanem - értelemszerűen - a megszűnt követelés kezesével szemben is. A felperes a keresettel érvényesített kölcsön- és járulékai követelését az "A". Kft. felszámolási eljárásában a felszámolási eljárás befejezéséig és a cég törléséig egyáltalán nem jelentette be. Így az említettek folytán az egyenes adós "A". Kft-vel szemben a felperes követelése megszűnt. A III.r. alperes ezért a kötelezettségért - a már kifejtettek miatt személyes adósként nem felel, a
- július 9.-i és
- április 8.-i tartozáselismerő nyilatkozatban tett kezesi, illetve készfizető kezesi kötelezettségvállalása pedig - a főkötelem megszűntével - szintén elenyészett. Ez utóbbin a másodfokú eljárás során meghozott,
- július
- napján kelt 1/
- PJE. számú jogegységi határozatban foglalt jogértelmezés sem változtat. A jogegységi határozat szerint a készfizető kezes a főkötelezettel szemben bekövetkező jogvesztést megelőzően indított perben nem hivatkozhat kifogásként arra, hogy a jogosult a követelését a főkötelezettel szemben indult felszámolási eljárásban határidőn belül nem érvényesítette. Jelen esetben ugyanis a felperes (az említettek miatt készfizető kezesnek minősülő) a III.r. alperessel szemben a Cstv.37.§.
(3)bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő után,
- június
- napján indított pert a kölcsöntartozás és járulékai megfizetése iránt. A dologi adós II.r. alperes alaptalanul terjesztett elő megtámadási kifogást (Ptk.236.§.
(4)bekezdése) a helység 2-i ...1 hrsz-ú ingatlanon jelzálog-kötelezettségét keletkeztető
- május
- napján kelt jelzálogszerződés érvénytelenségének megállapítása, és emiatt a jelzálogjogból kielégítés tűrése iránti kereset elutasítása iránt. A megtévesztésre (Ptk.210.§.
(4)bekezdés) alapított kifogás alátámasztásául ugyanis azt adta elő, hogy a tévedésbe ejtését az ...1 hrsz-ú helység 1-i ingatlanról történő késedelmes jelzálogjogtörlés jelentette. Az érvénytelenségi oknak azonban - megtévesztés esetén is - a szerződéskötés időpontjában kell fennállnia, míg a szerződésben vállalt kötelezettség elmulasztása, illetve késedelme a szerződés teljesítésére (Ptk.277.§.
(1)bekezdés) tartozó kérdés, amelyre hivatkozás sikeres megtámadást nem eredményezhet. A már kifejtettek szerint azonban a főadóssal szembeni kötelezettség megszűntével eredményes megtámadás hiányában is - elenyészett a dologi adós I-II.r. alperes jelzálogkötelezettsége is. (Ptk.259.§.
(3)bekezdés) Ezért az elsőfokú bíróság az I-II.r. alperes dologi kötelezetteket is alaptalanul kötelezte a jelzálogjogból kielégítés tűrésére. (Ptk.251.§.
(1)bekezdés) Az I.r. alperes ellenkérelme és a II.r. alperes beszámítási kifogása alapján ugyanakkor nem volt helye a helység 1-i ...5 hrsz-ú és a helység 2-i ...1 hrsz-ú ingatlanról a megszűnt jelzálogjogok törlésének. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 62.§.
(1)bekezdése b/ pontja szerint erre ugyanis csak törlési kereset (viszontkereset) előterjesztése esetén kerülhet sor. Törlési viszontkeresetet pedig az alperesek nem terjesztettek elő. Ezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A kereset elutasítása folytán az ítélőtábla a II.r. alperes beszámítási kifogásáról nem rendelkezett. A fellebbezés eredményre vezetett, így a Pp.78.§.
(1)bekezdése szerint a felperes köteles viselni az alperesek első- és másodfokú eljárásban felmerült - le nem rótt fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló - teljes perköltségét. Ezért az ítélőtábla kötelezte a felperest az alperesek személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, együttesen 2.700.000.Ft fellebbezési illeték viselésére. (Itv.59.§.
(1)bekezdés)Az ítélőtábla a per tárgyának értékét - a felek egyező fellebbezési tárgyalási nyilatkozata alapján - 240.Ft/euró árfolyamon, 20.053.200.Ft-ban határozta meg. Ennek figyelembevételével az alperesek elsőés másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az általános forgalmi adót is tartalmazó, személyenként 500.
- - 500.
- (együtt: 1.500.000.) Ft-ban határozta meg. Ugyanakkor mellőzte az elsőfokú ítélet alpereseket perköltség fizetésére kötelező rendelkezését. G y ő r ,
- szeptember
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró