← Magyarország

Gf.20246/2009/3 – Győri Ítélőtábla

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla dr. Szijj Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Kovács László Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Kovács László ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése és járulékai iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság

  1. január
  2. napján kelt 9.G.40.074/2005/
  3. sorszám alatti ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részének az alperest 2.080.000 (Kettőmilliónyolcvanezer) Ft és ennek járulékai megfizetésére kötelező rendelkezését megváltoztatja, s a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 436.220 (Négyszázharminchatezer-kettőszázhúsz) Ft első- és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás:
  5. tavaszán az "A" GmbH. megbízta a felperest a tulajdonát képező, ... típusú, 16.004 szériaszámú precíziós palástköszörű ... kiállításon történő bemutatásával. A
  6. április
  7. -
  8. napja közötti bemutatást követően a palástköszörű értékesítésre a felperes birtokában maradt, amely megbízta az alperest a kiállításról elszállítással és a palástköszörű tárolásával. A palástköszörűt az alperes az "Helység" 1, ... szám alatti telephelyére szállította, az ott lévő fedett épületben tárolta, visszatartva a felperessel szembeni követelései kiegyenlítéséig.
  9. június 9-én az alperes kiadta a palástköszörűt a felperesnek, a kiadást megelőzően azt átszállította a "C" Betéti Társaság "Helység" 1, ... utcai telephelyére. A felperes képviselői ("D"-né, "E" és "F" alkalmazott) az "Helység" 1, ... utcai telephelyen vette birtokba a gépet. A birtokba vétel során a palástköszörű visszaadáskori állapotáról "E" digitális fényképeket is készített. A gépet tisztítást követően a felperes az "A" GmbH. utasítására
  10. június 22-én fuvarozó közbenjöttével - Ausztriába szállíttatta a "G" által képviselt "H" GmbH. címzetthez. A "H" GmbH. képviselője
  11. június 23-án az "A" GmbH. képviselőihez (Akiba Ken Okamoto, Norbert L. Müller) címzett e-mailjében kifogásolta a leszállított OGM-250 UDX típusúként megjelölt - gép külső állapotát, azt „silány, rozsdás, roncsnak" nevezve, amelyhez hiányoznak egyes alkatrészek és tartozékok is, így csak fél áron lehet ajánlani. Az e-mailhez mellékelte a leszállított köszörűről általa készített fényképeket. A ... típusú, 16.004 szériaszámú palástköszörűt a "H" GmbH. felújíttatta; így sor került „néhány építőelem csoport" részleges szétszerelésére, a teljes gép tisztítására, a gépasztal átköszörülésére, a köszörűorsó és központozó csúcs rozsdamentesítésére és átpolírozására, a forgó felületek látható felületeinek átköszörülésére, a szétrozsdásodott csavarok kicserélésére, egyes gépalkotó elemek rozsdamentesítésére és barnára festésére. A javítással, felújítással és tartozék pótlással 8.320,-- Euró kiadás merült fel, melyet a felperes
  12. július
  13. napján az "A" GmbH-nak átutalt. Keresetében a felperes - más kérelmek mellett - 2.080.000 Ft kártérítés, valamint annak a
  14. július
  15. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest; tekintve, hogy a palástköszörű alperesi tárolása alatt keletkezett károsodásai emiatt - Euróban - ilyen összeget fizetett ki a gép tulajdonosának, az "A" GmbH-nak. A keresetrészre előterjesztett ellenkérelmében az alperes annak elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes által Ausztriába szállíttatott gép azonos lett volna az alperes által tárolt palástköszörűvel. Védekezése szerint a korábban kiállított palástköszörűt szakszerűen tárolta, az a tárolás alatt nem károsodott. Az elsőfokú bíróság - más keresetrészek eldöntése mellett - fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 2.080.000 Ft tőke, valamint annak a
  16. július
  17. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére. Határozata indokolásában az egymásnak eltérő adatokat tartalmazó „szállítólevelet", az alperes által
  18. június 9-én kiállított elismervényt és a "H" GmbH. által küldött,
  19. június
  20. napján kelt elektronikus levél fordítását a bizonyítékok köréből mellőzte. Kiemelt jelentőséget tulajdonított viszont a felperes alkalmazottja "F" tanúvallomásának, aki megerősítve a felperes kültagja - "D"-né és fia, "E" tanúk vallomásait - arra tett tanúvallomást, hogy a palástköszörű az alperestől való átvételkor poros, piszkos, rozsdás állapotban volt; továbbá: az átvett gép azonos a felperes által Ausztriába szállíttatott géppel. Így az elsőfokú bíróság a Pp.
  21. § /1/ bekezdése alapján bizonyítottnak találta, hogy a helytelen alperesi tárolás miatt korrodálódott a palástköszörű gép, a korrózió miatt pedig a felperesnek 2.080.000 Ft kijavítási költségfizetési kötelezettsége merült fel. Ezt az összeget az alperes a Ptk.
  22. § /1/ bekezdése alapján köteles megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, elsődlegesen annak megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, míg másodlagosan az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett része hatályon kívül helyezése iránt. Kifejtett érvelése szerint a felperes nem igazolta, hogy az alperesnél tárolt gépet értékesítette volna az osztrák vevő részére, és azt sem, hogy a felperes által hivatkozott javításokra egy gépet érintően került volna sor. Állította, hogy a palástköszörűt szakszerűen tárolta, abban károsodást nem idézett elő. Vitatta azt is, hogy a felperes az általa hivatkozott 8.320,-- Eurót valóban megfizette volna a tulajdonos "A" GmbH-nak. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett rendelkezései helybenhagyására irányult. Fenntartotta azon kereseti érvelését, hogy az alperes által tárolt gép azonos azzal, amelyet az "A" GmbH. költségére fel kellett újítani. Fellebbezési ellenkérelméhez csatolta a "H" GmbH.
  23. június
  24. napján kelt elektronikus levele fordítását annak igazolására, hogy az osztrák cégnek leszállított gép azonos az alperes
  25. június
  26. napján kelt elismervényében szereplő géppel. A 8.320,-- Euró átutalására bankszámlakivonatot nyújtott be. A Győri Ítélőtábla a
  27. április
  28. napján kelt Gf.II.20.086/2007/
  29. sorszám alatti ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta, és - más rendelkezések mellett - a 2.080.000 Ft tőke és járulékai iránti keresetet elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a
  30. június
  31. napján kelt Pfv.VII.20.326/2009/
  32. sorszám alatti végzésével a felülvizsgálati kérelem által érintett 2.080.000 Ft és járulékai megfizetésére irányuló keresetrész tekintetében (a perköltséggel kapcsolatos döntésre is kiterjedően) a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A felülvizsgálati bíróság határozata indokolásában kifejtette, hogy a másodfokú bíróság - a Pp.
  33. § /3/ bekezdése alapján történt bizonyítási teherre vonatkozó tájékoztatását követően - a felperes által F/12/1., 2.,
  34. sorszám alatt csatolt okirati bizonyítékokat, a kihallgatott tanúk vallomásait és a "E" által készített fényképfelvételeket határozata indokolásában nem értékelte, nem adott számot arról, hogy ezen bizonyítékok mérlegelésénél mely körülményeket vett irányadónak. Ezért az említett keresetrészre vonatkozó másodfokú ítélet megalapozatlan, az új eljárás eredményeként hozott határozatot pedig a Pp.
  35. § /1/ bekezdésének megfelelően kell indokolni. A megismételt eljárás során az ítélőtábla - kiegészítve a
  36. november 21.-i tárgyaláson (Gf.II.20.086/2007/
  37. tárgyalási jegyzőkönyv) közölt tájékoztatását - a Pp.
  38. § /3/ bekezdése alapján tájékoztatta a felperest, hogy az elvégzett javítások tényének, terjedelmének, a reális javítási, pótlási költségeknek, az okozati összefüggésnek és a kár összegének a bizonyítása őt terheli. A felperes a figyelmeztetésre csatolta az iratokhoz a "E" által készített fényképfelvételeket, valamint szakértői bizonyítást indítványozott. Az alperes eddig nyilatkozatai fenntartása mellett rámutatott, hogy a palástköszörű már nem áll rendelkezésre, a felperes által hivatkozott javítások javítási dokumentációja nincs meg, így kétséges a "G" által képviselt "H" GmbH. által
  39. január
  40. napján megküldött elektronikus levélben foglalt javítási tételek valósága. A megismételt másodfokú eljárás során kiegészített bizonyítás alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a 2.080.000 Ft kártérítés és járulékai iránti keresetrészre vonatkozó alperesi fellebbezés alapos, mivel a felperes e követelése tekintetében a kártérítés általános feltételeit nem bizonyította. A
  41. áprilisi kiállításon történő bemutatást követően a perbeli gép alperesi tárolására a Ptk.
  42. § /1/ bekezdésében szabályozott letéti szerződés jött létre. A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy az alperes a palástköszörű tárolására vonatkozó letéti szerződés megszegésével okozott-e olyan kárt a felperesnek, amelyre nézve a felperes a kártérítés általános feltételeit bizonyítani tudja (Ptk.
  43. § /1/ bekezdés,
  44. § /1/ bekezdés; Pp.
  45. § /1/ bekezdés). A Ptk.
  46. § /1/ bekezdése alapján alkalmazandó
  47. § /1/ bekezdése szerint a károsultat terheli annak bizonyítása, hogy a károkozó szerződésszegésével oksági kapcsolatban milyen összegű kára, vagyoni hátránya (Ptk.
  48. § /4/ bekezdés) keletkezett. A konkrét esetben a felperesnek azt kellett bizonyítania, hogy a palástköszörű szerződésszegő, helytelen tárolásával okozati összefüggésben olyan károsodásai keletkeztek a gépnek, melyek miatt a "H" GmbH. által
  49. január
  50. napján megküldött elektronikus levélben (Gf.II.20.086/2007/12/F/2.) megjelölt 1-
  51. tétel alatti javítási munkák merültek fel; illetve azt, hogy az elektronikus levél 8-
  52. tétele alatti alkatrészeket illetve tartozékokat az alperesnek átadta. Bizonyítani tartozott azt is, hogy az említett javítási-, alkatrész- és tartozék tételekkel 8.320,-- Euró kiadása merült fel. Az említett bizonyítandó tényeket - az ítélőtábla megítélése szerint - nem igazolta a felperes indítványára az elsőfokú eljárásban kihallgatott "D", "D"-né, "E" és "F" tanúk vallomása. (G.40.074/2005/14.,
  53. tárgyalási jegyzőkönyv) Részben azért nem, mert ezen tanúk a felperes bel- és kültagjaként; a tagok gyermekeként és a felperes alkalmazottjaként érdekeltek a per mikénti eldöntésében. Részben pedig azért nem, mert vallomásaik csak arra tartalmaznak bizonyítékot, hogy az általuk (az "Helység" 1, ... utcai telephelyen) látott palástköszörű gép poros, egyes helyeken rozsdás; viszont arra nézve nem, hogy a felperessel jogviszonyban állt ausztriai "H" GmbH. ezt a gépet javítatta a
  54. január 14-én kelt emailben megjelölt munkákkal, melynek folytán 8.320,-- Euró kiadás merült fel. Az említett tanúk vallomása továbbá azért sem kellő bizonyíték, mert az azokban foglaltakat az alperes ügyvezetője személyes előadása, "J" tanúvallomása (G.40.074/2005/
  55. tárgyalási jegyzőkönyv) és "I" tanúvallomása (Gf.II.20.086/2007/
  56. tárgyalási jegyzőkönyv) cáfolja. Ezek a vallomások ugyanis arra tartalmaznak bizonyítékot, hogy az alperes tárolása szakszerű volt, és nem okozhatta a felperes gépe korrózióját. Az említett bizonyítandó tények bizonyítására - önmagában - nem volt alkalmas a 8.320,-Euró átutalására vonatkozó bankszámlakivonat (Gf.II.20.086/2007/3/F/12/g.), és az "A" GmbH. 8.320,-- Euró felhasználásra vonatkozó igazolása sem. (Gf.II.20.086/2007/12/F/3.) Ezen okiratok csak azt tanúsítják, hogy a felperes egy "A" ..., 16.004 szériaszámú palástköszörű javítására 8.320,-- Eurót utalt át; viszont azt nem, hogy ez a kiadás az alperes által tárolt palástköszörű szerződésszegő károsodásával felmerült javítási költség lett volna. Úgyszintén nem alkalmas az ítélőtábla álláspontja szerint a fent megjelölt tények bizonyítására a "H" GmbH. által készített és a felperesnek e-mailen megküldött, a felperes által többször (a G.40.074/2005/1/F/8., a Gf.II.20.086/2007/8., a Gf.II.20.086/2007/8/F/12/k. és a Gf.II.20.246/2009/6/12-
  57. alatt) csatolt fényképfelvételek sem. Ezek a fényképfelvételek ugyan egy részben korrodált palástköszörűt tartalmaznak, de azt nem bizonyítják, hogy a gép azonos lenne az alperes által felperes megbízásából tárolt palástköszörűvel, és azt sem, hogy annak kijavításával 8.320,-- Euró kiadás merült fel. Kiemeli az ítélőtábla, hogy a felülvizsgálati kérelmében, valamint a felülvizsgálati bíróság végzésében hivatkozott, "E" által készített fényképeket a felperes csak a megismételt másodfokú eljárás során,
  58. október 5-én és
  59. november 13-án csatolta. (Gf.II.20.246/2009/6., 15.) Ezért az ítélőtábla a bizonyítandó tényekre vonatkozó tájékoztatás (Pp.
  60. § /3/ bekezdés) említett kiegészítését (Gf.II.20.246/2009/
  61. szám) követően helyt adott a felperes szakértői bizonyítás iránti indítványának. A kirendelt szakértői cég kijelölt szerszámgépgyártási szakértője - írásban és a tárgyaláson személyesen kiegészített - szakvéleményében két ok miatt nem tudta meghatározni a felperes megbízásából az alperes által tárolt palástköszörű javítási, pótlási munkáinak körét, és azok reális költségét. Egyrészt azért, mert a felperes által a "H" GmbH-nak szállított, és a "H" GmbH. által lefotózott (pl. a Gf.II.20.246/2009/6/12-
  62. szám alatti fényképek) palástköszörű azonossága a "E" által
  63. májusában (Gf.II.20.246/2009/6/
  64. számú fénykép) és
  65. június 9-én (Gf.II.20.246/2009/6/2-
  66. szám alatti fényképek) lefotózott palástköszörűvel nem állapítható meg, azonosításra alkalmas részlet hiányában. Az alperes által tárolt, illetve a felperes által Ausztriába szállított gép típusa (...), illetve szériaszáma (16.004) ugyan azonos; de a szakvélemény szerint (Gf.II.20.246/2009/
  67. tárgyalási jegyzőkönyv
  68. oldal) a szériaszám csupán az azonos típusból meghatározott idő alatt legyártott gépek számát jelenti, melytől különbözik a gépberendezés egyedi azonosítására alkalmas gyártási szám. Az alperes által tárolt, illetve a felperes által a "H" GmbH-nak szállított gépek gyártási számai nem ismertek; és a szakvélemény szerint a felperes által Gf.II.20.246/2009/
  69. sorszám alatt csatolt fényképeken kétségtelenül felismerhető (az
  70. és
  71. fényképen) géptábla olvashatóan nem nagyítható. A kiegészített szakvéleményre előterjesztett felperesi észrevétel annyiban helyes, hogy minden bizonnyal létezik olyan informatikai program, módszer, mellyel a megfelelő (olvasható adattartalmat mutató) képfelbontású nagyítás elérhető az 1-es, illetve a 10-es képről. Azonban a perben lényeges kérdés nem a Gf.II.20.246/2009/6/1., illetve
  72. fényképen - felismerhető géptáblával látható palástköszörű azonossága. Ezen a két képen látható gép azonossága nem vitás, hiszen "E" az
  73. fényképet az alperesnek utóbb tárolásra átadott palástköszörűről
  74. májusában a budapesti szakkiállításon készítette, míg a
  75. fényképet ugyanerről a gépről az "Helység" 1, ... utcai telephelyen. Az alperes kárfelelőssége szempontjából a perben lényeges kérdés viszont nem ez, hanem a felperes által Ausztriába szállított palástköszörű azonossága volt az alperes által tárolt palástköszörűvel. Azonban a Gf.II.20.246/2009/6/12 -
  76. szám alatti, a "H" GmbH. által a felperes által szállított palástköszörűről készített fényképek felismerhető géptáblát nem tartalmaznak; így semmilyen informatikai módszerrel nem állapítható meg a "H" GmbH. által fényképezett gép azonossága az alperes által tárolt géppel. Ezért a G.40.074/2005/24/F/
  77. szám alatt benyújtott, a "H" GmbH-tól származó elektronikus levél ugyan bizonyíték arra, hogy a felperes ... típusú 16.004 szériaszámú palástköszörű gépet szállított a "H" GmbH-nak; de arra - közelebbi azonosító hiányában - nem, hogy ez az alperes által tárolt gép volt. A "H" GmbH. által javíttatott, illetve az alperes által tárolt gép azonossága megállapíthatósága hiányában szükségtelen a felperes indítványára (Gf.II.20.246/2009/6.) "E" és "D"-né ismételt tanúkénti kihallgatása a... utca ... szám alatti tárolási körülményekre. Lehetséges ugyanis, hogy az alperes a neki átadott palástköszörűt helytelenül tárolta, de a gépazonosság igazoltsága hiányában a felperes nem tudta bizonyítani, hogy a "H" GmbH. által végeztetett javítási munkák az alperes által tárolt gépen történtek. A G.40.074/2005/23/F/
  78. szám alatti CMR fuvarlevél pedig önmagában nem igazolja, hogy a felperes az alperes által tárolt gépet szállította volna a "H" GmbH-nak Ausztriába. (A fuvarlevélen ugyanis OGM-250 UDX síkköszörű megjelölés szerepel.) A szakértői bizonyítás útján a felperes kára alperesi tárolással okozati összefüggésben történő bekövetkezését másodsorban azért sem tudta bizonyítani, mert a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye abban is egyértelmű és következetes volt, hogy a gép tényleges megszemlélése és a javítási dokumentáció nélkül a javítások terjedelme, szükségessége és a javítási költség nem mérhető fel; ezek megállapításához a felperes által csatolt fényképek nem elégségesek. (
  79. sorszám alatti szakvélemény
  80. pont; Gf.II.20.246/2009/
  81. tárgyalási jegyzőkönyv
  82. oldal) Az ítélőtábla a Gf.II.20.246/2009/
  83. sorszám alatti végzésével hívta fel a felperest a gép javítási dokumentációja benyújtására, azonban a felperes annak beszerzésére irányuló erőfeszítései nem vezettek eredményre. Úgyszintén nem tudta közölni azt sem, hogy az Ausztriába kiszállított palástköszörű jelenleg hol található. Az ítélőtábla a perben releváns két kérdésben (a gépazonosság - és a szemle, javítási dokumentáció hiányában a javítási költség megállapíthatatlanságában) a fellebbezési eljárás során beszerzett szerszámgépgyártási igazságügyi szakértői véleményt az írásbeli kiegészítés és a kijelölt személyes meghallgatása után aggálymentesnek tartotta, ítélkezése alapjául elfogadta. Az ítélőtábla a felperes azon tartalmú (Pp.
  84. § /2/ bekezdés) érvelésével egyetértett, hogy a szabad bizonyítás eljárásjogi alapelvéből (Pp.
  85. § /5/ bekezdés) következően - elméletben - szakvélemény készíthető a javítási költségekre, a konkrét gépre vonatkozó fényképek alapján is. A polgári perben eljáró bíróság ugyanis alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához nincs kötve. A bíróság a tényállást közvetlenül beszerezhető bizonyítékok hiányában megállapíthatja olyan közvetett bizonyítékok alapján is, mint amilyen pl. a fényképek alapján készített szakvélemény. Azonban a közvetett bizonyíték(ok)nak az egyéb bizonyítékokkal együtt logikailag zárt rendet kell alkotniuk ahhoz, hogy azok alapján a bíróság a tényállást, és adott esetben az alperes kárfelelősségét megállapíthassa. A perbeli esetben azonban az alperesi kárfelelősség megállapításához nemcsak a megvizsgálni szükséges gép, illetve javítási dokumentáció hiányzott, hanem az sem volt ítéleti bizonyossággal megállapítható, hogy a felperes által kifizetett javítási munkák az alperes által tárolt gépen történtek. A fellebbezési eljárás során kirendelt igazságügyi szakértő ugyan véleményt adott a "H" GmbH. Gf.II.20.086/2007/12/F/2.alatti elektronikus levele 8-
  86. pontjában meghatározott alkatrészek- és tartozékok aktuális pótlási költségére (együtt: bruttó 666.250 Ft), azonban a felperes az ítélőtábla felhívása ellenére nem bizonyította, hogy ezeket az alkatrészeket - és tartozékokat az alperesnek a palástköszörűvel átadta. A fentiek szerint nem vált bizonyossá az sem a perben, hogy a felperes az alperes által tárolt palástköszörűt szállítatta ki a "H" GmbH-nak Ausztriába, így nem állapítható meg az sem, hogy az alperes milyen alkatrészekkel- és tartozékokkal adta át a felperesnek a gépet. A felperes tehát a 2.080.000 Ft tőke és járulékai kártétel tekintetében a kártérítés általános feltételei (Ptk.
  87. § /1/ bekezdés) közül nem bizonyította a kára bekövetkeztét (azt, hogy az alperes által tárolt gép korróziójával összefüggésben milyen összegű javítási költsége, kiadása merült fel); valamint az okozati összefüggést (azt, hogy a 8.320,-- Euró kiadása az alperes szakszerűtlen géptárolásával összefüggésben merült fel). Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp.
  88. § /2/ bekezdése alapján megváltoztatva a felperes 2.080.000 Ft és járulékai iránti keresetét elutasította. A felülvizsgálati bíróság Pfv.VII.20.326/2009/
  89. sorszám alatti végzése alapján az ítélőtáblának az alperes fellebbezése folytán folyamatban volt másodfokú eljárás teljes perköltségéről jelen ítéletben kellett határoznia. Az elsőfokú eljárás perértéke 8.392.435 Ft volt, melyből a felperes jogerősen 2.794.641 Ft erejéig (az 1.559.091 Ft és az 1.235.550 Ft kártétel), azaz 33 %-ban lett pernyertes. Az elsőfokú eljárásra a feleket a 32/
  90. (VIII.22.) IM. rendelet (R.)
  91. § /2/, /6/ bekezdései alapján az Áfa-t is magában foglaló 500.000 500.000 Ft ügyvédi munkadíj illetné meg teljes pernyertességük esetén. Ebből az összegből a felperes a pernyertességére (33 %) eső 165.000 Ft-ot igényelheti, míg az alperes annak 67 %-át, 335.000 Ft-ot. Ezen összegek Pp.
  92. § /1/ bekezdése szerinti egybeszámításával a felperes 170.000 Ft elsőfokú perköltséget köteles megfizetni az alperesnek. A fellebbezési eljárás tárgyának értéke 6.889.026 Ft volt. A felperes a fellebbezési eljárás során 202.500 Ft szakértői díjat és 14.500 Ft szakértői jelenléti díjat előlegezett. A felperesnek a felülvizsgálati eljárás során 174.800 Ft, míg az alperesnek 50.000 Ft felülvizsgálati költsége merült fel, az alperes 413.300 Ft fellebbezési illetéket rótt le. A felperes képviseletével felmerülő ügyvédi munkadíjat az ítélőtábla a R.
  93. § /2/, /5/ - /6/ bekezdései alapján az Áfa-t nem tartalmazó 250.000 Ft-ban határozta meg, míg az alperes képviseletével felmerülő ügyvédi munkadíjat az utolsó fellebbezési tárgyaláson csatolt megállapodás figyelembevételével (R.
  94. § /1/ bekezdés) az Áfa-t tartalmazó 250.000 Ft-ban. (Az ítélőtábla a megállapodásban kikötött 200.000 Ft díjtól azért tért el, mert az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött díj csak a megismételt fellebbezési eljárásra vonatkozott.) A felperes teljes, 641.800 Ft másodfokú perköltségéből, annak 33 %-át, azaz 211.794 Ft-ot, míg az alperes a teljes 713.300 Ft másodfokú perköltségéből, annak 67 %-át, azaz 477.911 Ft-ot igényelhet a Pp.
  95. § /1/ bekezdése és
  96. § /1/ bekezdése alapján. Ezek egybeszámításával a felperes az alperesnek 266.217 Ft másodfokú perköltség megfizetésére köteles. Az első- és másodfokú eljárásban együtt 436.220 Ft perköltséget. Győr,
  97. június
  98. napján Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Hammer Sándor sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.