Pfv.IV.21.368/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Nagy B. István ügyvéd által képviselt felperesnek az .. által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság előtt 5.P.20.478/
- számon megindított és a Debreceni Ítélőtábla Pf.I.20.807/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint .., a felperes volt házastársa P.21.433/
- szám alatt pert indított a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a jelen per felperese ellen gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt. Az iratokhoz
- július 23-án benyújtott beadványához mellékelt egy internetes hirdetésről készített nyomtatványt, amely szerint megpróbált informálódni .., .. származású orvosnőről, aki az USA-ban él. A beadványhoz csatolt két darab, a felperest ruha nélkül ábrázoló fényképfelvételt is. A Pesti Központi Kerületi Bíróság az iratokat áttette a Szegedi Városi Bírósághoz. A felperes személyiségi jogi pert kezdeményezett .. szemben, a Csongrád Megyei Bíróságon P.20.086/
- számon, amiatt, hogy a vele kötött megbízási szerződést megszegte, és az annak alapján birtokába került iratok között található fényképeket átadta volt férje részére, aki azokat felhasználta az ellene indított perben. Ebben a perben a felperes kérte a Szegedi Városi Bíróság előtt gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt folyamatban volt, csatolt periratok zárt kezelését, mivel abban voltak a felperest meztelenül ábrázoló fényképek. A bíróság a kérelmet
- sorszám alatti végzésével elutasította, azonban
- november 10-én zárt, dupla borítékban helyezte el a fényképeket.
- november 10-én a felperes, a jelen per alperesének polgári kollégiumvezetőjéhez fordult azzal, hogy a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránt indított per
- számú melléklete nem lelhető fel a fenti ügyhöz csatolt peres iratok között. Kérte a csatolt irat zártan történő kezelését, illetve, hogy vezessenek arra vonatkozó dokumentációt: ki tekintett be az iratokba, mikor kért arról másolatot, a bírónál az irat mennyi ideig állt rendelkezésre, ki és hova vitte el a bíróság épületéből, illetve megmutatta-e másoknak. A kollégiumvezető tájékoztatása szerint az ügyben eljáró bíró hatáskörébe tartozik a csatolt peres irat zártan történő kezelése, az irat betekintéssel kapcsolatban nyilvántartás vezetésére pedig nem köteles a bíróság. Ezt követően az alperes elnökhelyettese tájékoztatta a felperest: a csatolt irat zárt iratként történő kezelését csak az ügyben eljáró bíró rendelheti el. Közölte azt is, hogy a periratok között 1-
- sorszámig bezárólag valamennyi irat fellelhető, ezért nem állapítható meg, milyen elveszett iratokra hivatkozik a felperes. A felperes ezután feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, miszerint a Szegedi Városi Bíróság P.21.433/
- számú iratból eltulajdonították a .. felperes által becsatolt beadvány
- számú mellékletét. A feljelentés nyomán a Szegedi Rendőrkapitányság Újszegedi Rendőrőrse 1130/
- bü. számon megkeresést küldött az alperes vezetőjéhez. A megkeresés arra irányult, hogy ténylegesen csatolták-e a hiányolt mellékletet, illetve az hiányzik-e a peres iratok közül. Amennyiben igen, kik fértek hozzá, kik tekinthettek be az ügy irataiba.
- március 12-én az alperes kollégiumvezetője tájékoztatta a rendőrséget, hogy a megkeresésből nem derül ki egyértelműen, milyen iratot hiányol a felperes, azonban az iratok átvizsgálása alapján megállapította, hogy mind a P.20.086/
- számon folyamatban lévő per, mind pedig a csatolt P.21.433/
- szám alatti per iratanyaga hiánytalanul rendelkezésre áll. Ez utóbbiban fellelhető a .. beadványához csatolt internetes weboldal és a felperest ruha nélkül ábrázoló két fényképfelvétel, amelyeket a bíróság a felperes kérésére zárt borítékban kezel. Az alperes elnöke
- augusztus 7-én kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy a kollégiumvezető a felperes által megjelölt zárt borítékot a rendőrségi megkeresés teljesítése érdekében bontotta fel. A kollégiumvezető egyébként hivatali feladatai teljesítésével összefüggésben bármely, az alperesi bíróságon indult ügy iratait jogosult megtekinteni. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő a Békés Megyei Bíróság alperes ellen a .., személyiségi jogai megsértésének megállapítása iránt, mert álláspontja szerint a Gyulai Városi Bíróság a .. ellen rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást végzésével személyiségi jogait sértő módon szüntette meg. A felperes
- október 10-én, az alperes polgári irodájában kívánt betekinteni a P.21.991/
- számú per irataiba, azonban ekkor az alperes ügyintézőjétől azt a tájékoztatást kapta, hogy nincs lehetősége erre, mivel az irat az eljáró bírónál van, otthonában történő tanulmányozás céljából. A felperes
- november 2-án az alpereshez írt levelében sérelmezte, hogy az eljáró bírók a bíróság épületéből a peres iratokat kivihetik. Az alperes elnökhelyettese El.XV.A.63/
- számú válaszlevelében azt közölte a felperessel, hogy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
- évi LXVII. törvény (Bjt.)
- §-a alapján otthon dolgozási kedvezmény illeti meg a bírákat, egyben őket titoktartási kötelezettség terheli. Arra vonatkozóan pedig adat nem merült fel, hogy illetéktelen személy hozzáférhetett volna a per irataihoz. A felperes jelen perben előterjesztett kereseti kérelmében (1.pont) kérte megállapítani: azáltal, hogy a P.21.991/
- szám alatt folyamatban volt peres eljárás iratait a bíró az otthonába vitte, az alperes megsértette személyes adatai védelméhez fűződő személyiségi jogait. Emiatt kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, elégtételadásra kötelezését oly módon, hogy az ezt tartalmazó nyilatkozatnak biztosítson megfelelő nyilvánosságot az Országgyűlés tanácskozásán, a Népszabadságban 20 pénteki és 20 szombati számban megjelentetve, továbbá valamennyi bíróság zárt hirdetőtábláján, öt éven keresztül folyamatosan kifüggesztve, anonimizált módon. Sürgős hivatalos belső vizsgálat elrendelését kérte, továbbá az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslat előterjesztését indítványozta, amely megszigorítaná az adatvédelmi törvény betartását és közvádra üldözendő bűncselekménnyé nyilvánítaná annak megsértését. Kérte arra is kötelezni az alperest, hogy az Európa Tanács bíróságainak küldjön értesítést az elismert tényszerű jogsértésről, értesítse az adatvédelmi ombudsmant a törvénysértő gyakorlatról és kötelezze az alperest a bíróság 5 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére. A P.20.086/
- szám alatt folyamatban volt perrel kapcsolatban annak megállapítását kérte (
- pont): az alperes azzal, hogy 30 napon belül nem adott választ felperes beadványára, illetve, hogy az alperes polgári kollégiumának vezetője szükségtelenül felbontotta a megkereséssel érintett, zártan kezelt borítékot, megsértette az Avtv. rendelkezéseit, képmáshoz fűződő személyiségi jogát és magántitkát. A jogsértés miatt kérte az alperes kötelezését annak abbahagyására, eltiltását a további jogsértéstől, nyilatkozattal való elégtételadást és ennek megfelelő nyilvánosság biztosítását a .. és a .. című napilapokban két hétig folyamatosan, továbbá az alperes és a PKKB hirdetőtábláján öt éven keresztül. Kérte annak biztosítását is, hogy a fényképfelvételeket tartalmazó zárt borítékot ismételten nem fogják indokolatlanul felbontani. Továbbá indítványozta, hogy a bíróság terjesszen elő olyan törvényjavaslatot, amely megszigorítaná az adatvédelmi törvény betartását és közvádra üldözendő bűncselekménnyé nyilvánítaná annak megsértését. A jogsértésre tekintettel 500 forint vagyoni és 5 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem jogsértő az a gyakorlat, hogy a bírák a bírósági iratot otthonukban tanulmányozzák. Az otthondolgozás ideje alatt az irat a bíró kezelésében marad, akit fegyelmi, polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség terhel az ügykezelési szabályok betartásáért. Semmilyen adat nem utal arra, hogy a hivatkozott
- számú mellékletet az iratból eltávolították, és az alperes kollégiumvezetőjének eljárása nem tekinthető jogellenes, jogosulatlan adatkezelésnek. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a Szegedi Városi Bíróság előtt P.21.433/
- számon folyamatban volt per iratai közül a .. által csatolt
- július
- napján kelt beadvány mellékletét képező, később zárt borítékban kezelt, a felperest ábrázoló két fényképfelvételt tartalmazó boríték
- március
- napján történő indokolatlan felbontásával és tartalmának megtekintésével megsértette a felperes személyes adatok védelméhez és képmáshoz fűződő személyiségi jogait. Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 500 forint tőkét és 6.510 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy térítsen meg az államnak külön felhívás alapján 21.000 forint le nem rótt kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában a Bjt.
- §
(1)és
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy önmagában azzal, hogy az ügy előadó bírája otthonában végezte munkáját, és a peres iratokat oda magával vitte, nem csorbultak az Avtv. adatbiztonságra vonatkozó előírásai. Ugyanakkor megállapította, hogy bár a rendőrségi megkeresés pontatlanul nevezte meg a keresett iratot, a felperes az irat hiányát már korábban jelezte több beadványában az alperesnek, így ezen információ birtokában aggálytalanul azonosítható lett volna a hiányolt irat. Ellenkező esetben a megkeresés pontosítása tárgyában kellett volna intézkednie a kollégiumvezetőnek, nem a zárt boríték felbontásával meggyőződni a keresett irat hollétéről. Utalt arra, hogy a bírósági vezetők is kizárólag hivatali feladataik teljesítésével összefüggésben és csak az indokolt mértékig ismerhetik meg a vezetésük mellett működő bíróság által kezelt ügyek iratait. Mindemellett a magántitok sérelme nem volt megállapítható, mert a boríték tartalmának szükségtelen megtekintésével nem jutott a kollégiumvezető tudomására olyan bizalmas információ, amelyet a felperes korábbi beadványai, illetve a zárt iraton szereplő feljegyzések ne tartalmaztak volna. Indokolatlannak tartotta a jogsértő magatartástól való eltiltásra irányuló és a nyilvános elégtételadásra kötelezés iránti kérelmet is. Mivel a felperes a köztudomású hátrányt meghaladó többlet hátrányt nem igazolt, így nem vagyoni kártérítés megállapítására sem látott lehetőséget. Alaposnak ítélte ugyanakkor az 500 forintos vagyoni kártérítési igényt, figyelemmel a felperes ténylegesen felmerült költségeire. A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította. Mellőzte az alperes kötelezését a felperes javára perköltség fizetésére, és a felperes által az államnak külön felhívásra megtérítendő kereseti illeték összegét 42.000 forintra felemelte. Kötelezte a felperest, hogy térítsen meg az államnak külön felhívásra 24.000 forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A kereset
- pontjában érvényesített igény tekintetében utalt az Avtv.
- §-ára és a Bjt.
- §-ában foglaltakra. Megállapította, hogy a felperes nem bizonyított olyan többlet tényállást, ami alapján a felperes személyiségi jogának sérelme megállapítható lenne. A kereseti kérelem
- pontjában érvényesített követelés tekintetében egyetértett a felperes érvelésével, miszerint az őt ábrázoló fényképfelvételek által hordozott információ a magántitok körébe tartozik, amelynek megőrzéséhez a felperesnek méltányolható érdeke fűződik. Azonban jogellenes nyilvánosságra hozatal, illetve az azzal való visszaélés hiányában a felperes magántitokhoz fűződő személyiségi jogának megsértése nem valósult meg. A Büsz.
- és
- §-ai alapján megállapította, hogy a kép- és hangfelvétel iratnak minősül, ezáltal válik lehetővé annak kezelése a Büsz.
- §-ának
- pontja értelmében. Bár a fényképfelvételek zártan történő kezelésére irányuló kérelmet az eljáró bíróság elutasította, azok tényleges zártan kezelése mégis megtörtént azáltal, hogy az átláthatóságot megakadályozó dupla és lezárt borítékban kerültek elhelyezésre. Így ebből az okból a személyiségi jogsértés nem állapítható meg. Kifejtette, hogy egy irat zártan történő kezelése nem azt jelenti, hogy abba a továbbiakban egyetlen bírósági dolgozó, így még az eljáró bíró sem tekinthet bele, ezért a zárt kezelés nem alkalmas annak kizárására, hogy a hivatalos személyek annak tartalmát megismerjék. Rögzítette, hogy .. a felperest ábrázoló fényképfelvételeket hozzájárulása nélkül csatolta az iratokhoz, a bíróság a Büsz.
- §-a alapján nem utasíthatja vissza a hozzá intézett beadványok átvételét. A bíróság szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi LXVI. tv. (Bszi.) a bírósági vezetők közé sorolja a kollégiumvezetőt. A rendőrség megkeresésének teljesítése során az alperes kollégiumvezetője igazgatási jogkörében eljárva betekinthetett az iratokba, a fényképfelvételek, mint mellékletek meglétének ellenőrzése céljából felbonthatta az átláthatóságot kizáró dupla borítékot, mert ez a válaszadáshoz szükséges volt. Ezért indokolt mértékű volt a kollégiumvezető iratbetekintése, aminek következtében a felperes személyiségi jogának megsértése nem állapítható meg, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
- évi LXIII. törvény (Avtv.)
- §-a,
- §-a és
- §-a alapján sem. A rendőrség felé történő válaszadáshoz a kollégiumvezető indokolt mértékben vizsgálta meg a mellékletek meglétét, így az szükséges és célravezető volt, eljárása tehát nem tekinthető jogellenesnek. Ez okból sem valósította meg az alperes a felperes személyes adatok védelméhez és képmáshoz való személyiségi jogának megsértését. Azzal, hogy ellenőrizte a zárt borítékokban elhelyezett mellékletek meglétét, nem történt meg a nyilvánosságra hozatala, még korlátozott mértékben sem, emiatt a magántitokhoz való személyiségi jog sérelméről sem lehet szó. Az eljáró bíróságot a fél által elveszettnek ítélt, de ténylegesen az iratok közt található irat pótlásával összefüggésben sem eljárási, sem ügyviteli kötelezettség nem terhelte, és nincsen olyan, az Avtv.
- §
(1)bekezdése alá tartozó tájékoztatási kötelezettsége sem, aminek a megsértését, a tájékoztatás elmaradását alappal lehetne számon kérni. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen állapította meg a tényállást, megsértette a kereseti kérelemhez kötöttség elvét. Hivatkozott arra, hogy keresete nem tartalmazott olyan kérelmet, hogy a bíróság amiatt állapítsa meg személyhez fűződő jogai megsértését, hogy elutasította az alperes az iratok zártan történő kezelésére vonatkozó kérelmét. A jogerős ítélet ezzel kapcsolatos megállapításával túlterjeszkedett a kereseti kérelmén. Hivatkozott az alperest képviselő Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által, a per tárgyától eltérő tényálláshoz nem kapcsolódó kijelentésekre, mivel a zárt adatkezelés elrendelése nem volt releváns a jelen per szempontjából. A felperes érvelése szerint az Avtv. 10. §
(1)és
(2)bekezdésének, az Avtv. 1. §
(2)és
(3)bekezdésének, az 5. §
(1),
(2)és
(5)bekezdésének nem felel meg, hogy a bíró a bíróság épületéből kiviszi az adatokat, mivel ezzel megszűnik az adatok technikai védelme. Utalt az Avtv. 18. §
(1)bekezdésére is, valamint az Európai Parlament és Tanács 95/46/EK. irányelvének első cikkének
(1)és
(2)bekezdésére, 17. cikkének
(1)bekezdésére és 22. cikkére. Az iratok között található fényképek megtekintésével kapcsolatos kereseti kérelme vonatkozásában azt adta elő, hogy a jogerős ítélet megsértette a 95/46/EK. irányelv egyes cikkének
(1),
(2)bekezdését, 17. cikkének
(1)bekezdését és
- cikkét. Az
- évi XXXI. tv.
- cikkét, az Alkotmány
- §-át és
- §
(1)bekezdését, a Ptk. 75., 80.,
- és
- §-ait, az Avtv. 1., 4., 5., 12., 16/A. és
- §-ait, továbbá a Pp. 119/A. §-át és a 14/
- (VIII.1.) IM rendelet
- §
(3)bekezdését és
- §-át. Hivatkozott arra, hogy az alperes nem adott az Avtv.
- §
(2)bekezdése által megkövetelt tájékoztatást a felperes
- november 10-én kelt beadványára. Nem felel meg a valóságnak, hogy az
- számú melléklet a helyén volt, és a felperes erre vonatkozó kijelentését semmilyen adat vagy tény nem támasztja alá, nem is valószínűsíthető, ezzel ellentétben a felperes megjelölte az alperes alkalmazottját, .., aki tanúsítani tudta volna állítását. Azonban az elsőfokú bíróság nem hallgatta ki tanúként. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Alaptalannak tartotta a felperes hivatkozását arra, hogy a jogerős ítélet túlterjeszkedett a kereseti kérelmen, illetve, hogy az Avtv.
- §-ának rendelkezése ellentétes a Bjt.
- §
(1)bekezdésével. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet a lefolytatott bizonyítási eljárás anyagának Pp. 206. §
(1)bekezdése szerinti mérlegelésével, helytállóan állapította meg a tényállást, amelynek alapján jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy az alperes nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogait. A Bjt. 36. §
(1)bekezdése lehetővé teszi, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalási napokon végezze a bíróságon, egyébként otthonában lássa el feladatát. A peres iratokat ebből a célból magával viheti, ezt semmilyen jogszabály nem tiltja. A
(3)bekezdés a bíróságon kívüli munkavégzés engedélyezése esetére is előírja, hogy a bíró köteles a szolgálati viszonyból eredő hivatali kötelezettségeinek rendszeresen eleget tenni, amelyhez hozzátartozik, hogy a Bjt.
- §-ának megfelelően köteles a minősített adatot megőrizni. E rendelkezések irányadók a polgári peres ügyben eljáró bíró munkavégzésére. A jogerős ítélet helytállóan állapította meg, hogy az iratokkal kapcsolatosan sérelmezett bírói intézkedés nem eredményezi az Avtv.
- §-ában az adatbiztonsággal összefüggésben megfogalmazott előírások megsértését, miszerint az adatkezelő köteles gondoskodni a személyes adatok biztonságáról, köteles megtenni az Avtv., valamint az egyéb adat- érvényre juttatásához szükséges technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani az eljárási szabályokat. Ebből következően az iratokkal kapcsolatos, jogszabály által biztosított bírói intézkedés nem sértette Avtv.
- §-át sem, ugyanis nem tér el az Avtv. fenti rendelkezésétől. Ezen túlmenően az adatkezelés Avtv.
- §-ában meghatározott célhoz kötöttségével sem áll ellentétben, hogy a bíró munkavégzés céljából a periratokat a munkahelyen kívül tanulmányozza. Mindezek alapján helytállóan állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes nem követett el személyiségi jogsértést, amikor az adott ügyben eljáró bíró a Bjt. rendelkezéseinek megfelelően a peres iratokat munkavégzés végett a bíróság épületéből elvitte. Jogsértés hiányában alaptalanul hivatkozott a felperes az Avtv.
- §
(1)bekezdésére is. Az Avtv.
- §-a alapján a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait - ha törvény kivételt nem tesz az adatkezeléshez fűződő más érdekek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is (
- §), nem sérthetik. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával való bármiféle visszaélés. A Ptk. 81. §
(1)bekezdése szerint személyhez fűződő jogot sért, aki a magántitok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. A törvényben védett magántitoknak azok az információk tekinthetők, amelyek megőrzéséhez az érintett személynek méltányolható érdeke fűződik. Ilyen, a magántitok körébe tartozó adatnak minősülnek a felperest ruha nélkül ábrázoló fényképfelvételek. A magántitok, mint személyhez fűződő jog megsértésének megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha azt a jogsértő jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy azzal egyéb módon visszaél. Az alperes nem hozta nyilvánosságra a felperes magántitkát képező fényképeket, és a felperes által kifogásolt magatartás nem alkalmas a visszaélés megállapítására sem, a következők miatt. A Bszi. 62. §-a által a bírósági vezetők körébe sorolt kollégiumvezető a Bszi. 66. §
(1)bekezdésében meghatározott igazgatási feladatát látta el akkor, amikor a rendőrség megkeresésére a válasz megadása érdekében az adott peres iratokba betekintett, és a mellékletek meglétének megállapítása végett megvizsgálta az iratokhoz tartozó zárt borítékot is, amelyben a felperes fényképfelvételei voltak. A kollégiumvezető e tevékenysége során a jogszabályoknak megfelelően járt el, visszaélés nem történt a részéről. Ezért az alperes terhére nem állapítható meg a képmáshoz, személyes adathoz illetve magántitokhoz fűződő személyiségi jog megsértése. A jogerős ítélet helytállóan fejtette ki azt is, hogy a felperes 2006. november 10-i beadványára ténylegesen adott tájékoztatáson túlmenő további válasz elmaradása nem eredményez személyiségi jogsértést, mivel ilyen kötelezettség az alperest sem az ügyviteli, sem az eljárási szabályok, sem pedig az Avtv. 12. §
(1)bekezdése szerint nem terhelte. Tekintettel arra, hogy a felperes személyes adatai, magántitka megsértését állította, a jogerős ítélet ezzel kapcsolatban tért ki arra, hogy bár az ügyben eljáró bíróság elutasította a felperesnek a fényképek zárt kezelésére vonatkozó indítványát, azokat ténylegesen zárt borítékban helyezte el, ezért a felperes személyiségi jogi sérelme ez okból nem állapítható meg. Tehát a felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet - a Pp.
- §-át megsértve - túlterjeszkedett a felperes kereseti kérelmén. A jogvita érdemi elbírálása szempontjából irreleváns, hogy a felperes által hivatkozott melléklet
- november 10-én az iratok között ténylegesen fellelhető volt-e, ezért az ezzel kapcsolatos, az általa megnevezett tanú meghallgatásának mellőzését sérelmező felülvizsgálati érvelés alaptalan. Mivel az alperes nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogait, a felperes által kért, a Ptk.
- §
(1)bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Tekintettel arra, hogy a pervesztes felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, az alperes részéről pedig felülvizsgálati eljárási költség nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2010. november 10. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné Dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr.Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő