← Magyarország

Gf.40426/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.426/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Lászka Ügyvédi Iroda I. rendű, II. rendű és III. rendű felperesnek, dr. Sárvári István ügyvéd által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. május
  3. napján kelt 26.G.40.785/2009/
  4. számú ítélete ellen a felperesek részéről 22., az alperes által
  5. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a nem fellebbezett részében nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A ... Ingatlanforgalmazó és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaságot a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a ... cégjegyzékszámon tartja nyilván. A 3.000.000 forint jegyzett tőkéjű alperesi társaság két tagja - egyenként 1.500.000 forint névértékű üzletrész tulajdonosaként - az I. és a II. rendű felperes, a törvényes képviselője önálló cégjegyzési jogosultsággal a III. rendű felperes volt. Az alperesi társaság - jogi képviselő útján -
  6. június 28-án a tagok, az ügyvezető személye, valamint a társaság székhelyének változása, továbbá a létesítő okirat módosításának bejegyzése iránt terjesztett elő kérelmet. A változásbejegyzés iránti kérelemhez csatolta - többek között - a
  7. szeptember 4-én kelt, vételi jog alapításáról szóló szerződést, a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot, a tagjegyzéket, az új képviselő, ... aláírási címpéldányát, a „....” Kft. (alapító) aláírásával és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, szerződésminta alapján készült, egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést, a székhelyváltozással kapcsolatos iratokat, valamint a
  8. június 27-én kelt „közgyűlési jegyzőkönyvet helyettesítő alapítói nyilatkozat” elnevezésű okiratot, melyben az „...” Kft. az alperes egyedüli tagjaként alapítói döntéseket hozott az ügyvezető lemondása, új ügyvezető választása és a társasági szerződés módosítása tárgyában. A változásbejegyzési kérelem benyújtását követően,
  9. július 12-én az I. és a II. rendű felperesek a változásbejegyzési kérelem elutasítását kérték, előadták, hogy a vételi jog gyakorlását nem ismerik el, az ügyvezető nem mondott le a tisztségéről, a tagok és a társaság nem mondtak le az üzletrészek tekintetében őket megillető elővásárlási jogukról, így a
  10. június 28-án a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére, az azt benyújtó jogi képviselő - aki meghatalmazását nem a társaság képviseletére jogosult ügyvezetőtől kapta - nem volt jogosult. A cégbíróság az I., II. rendű felperesek beadványát törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemként bírálta el. Ezt követően a cégbíróság a
  11. augusztus 2-án kelt
  12. sorszámú végzésével a változásbejegyzési eljárást a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásáig - de legfeljebb hatvan napra - felfüggesztette azzal, hogy a Ctv.
  13. §-ának

(2)bekezdése szerint a változásbejegyzési és a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen kell döntenie. Az alperesi társaság
  1. szeptember 13-án benyújtotta a változásbejegyzési kérelme elbírálásához a változásbejegyzési kérelem javított példányát, mellékelve a
  2. június 30-án kelt, vételi jogot gyakorló nyilatkozatot és az alapító taggyűlési határozatot helyettesítő újabb nyilatkozatát. A cégbíróság elrendelte a változásbejegyzési eljárás folytatását (.../
  3. számú végzés), majd az I. és II. rendű felperes bejelentésére tekintettel - miszerint a vételi nyilatkozat érvénytelensége megállapítása iránt választottbírósági eljárás indult - a
  4. sorszámon meghozott végzésével a változásbejegyzési eljárást ismételten felfüggesztette, a Budapesti Ügyvédi Kamara Eseti Választottbíróságához (Választottbíróság) benyújtott kereset jogerős elbírálásáig. Ugyanaznap,
  5. október 18-án a .... számú végzésével az I. és II. rendű felpereseknek mint kérelmezőknek a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét elutasította, mely fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A Választottbíróság
  6. október 9-én kelt ítéletével az I. és II. rendű felperesek keresetét elutasította, erre hivatkozással az alperesi társaság kérte a változásbejegyzési eljárás folytatását. Az I. és II. rendű felperesek a
  7. október 16-án kelt és a
  8. február 20-án kelt beadványaikban az alperesi társaság a
  9. június 28-án és
  10. szeptember 13-án benyújtott változásbejegyzési kérelmének az elutasítását kérték. A cégbíróság a
  11. április 17-én kelt .../
  12. szám alatt meghozott végzésével az alperes kérelme alapján elrendelte a változások bejegyzését, a végzés közzétételére a Cégközlöny
  13. május 7-i számában került sor. A felperesek a Fővárosi Bíróság előtt
  14. május 14-én a Ctv.
  15. §-ára alapítva pert indítottak az alperesi társaság ellen a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérve. Az alperesi társaság - a jogszabálysértést vitatva - a kereset elutasítását kérte. A Fővárosi Bíróság a
  16. június 9-én kelt 26.G.40.785/2009/
  17. számú ítéletében a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság .../
  18. számon meghozott végzését hatályon kívül helyezte és felhívta a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze be, illetve törölje a hatályon kívül helyezett változásbejegyző végzéssel érintett cégjegyzékadatokat, s megkereste a cégbíróságot, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően jegyezze be az alperesi cégjegyzékbe a per jogerős befejezését, és gondoskodjon az ítélet Cégközlönyben való közzétételéről. A bíróság a III. rendű felperes keresetét a .../
  19. számú végzés .... alatti cégjegyzékadat törlését elrendelő rendelkezését meghaladóan elutasította, és rendelkezett a perköltség felől. Az ítélet indokolásában foglaltak értelmében a Ctv.
  20. §-ának
(1)bekezdésében és a 78. §-ának
(2)bekezdésében foglalt szabályok alkalmazásával a bíróság elsődlegesen a felperesek kereshetőségi jogát vizsgálta, és megállapította, hogy az I. és a II. rendű felperesek terjesztettek elő kérelmeket a változásbejegyzési kérelem elutasítása tekintetében, a cégbíróság a kérelmek felől nem döntött, a döntés hiánya nem zárhatja el a felpereseket attól, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérjék, így őket a keresettel támadott végzés teljes egésze tekintetében megilleti a kereshetőségi jog, míg a III. rendű alperes a bejegyzés elutasítására irányuló kérelemmel a cégbíróság felé nem élt, így a III. rendű felperes keresete a személyét közvetlenül érintő .... rovat törlését meghaladóan megalapozatlan volt. Az előzőek megállapítását követően az elsőfokú bíróság jogi álláspontját részletesen kifejtve arra a következtetésre jutott, hogy a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratok nem feleltek meg a jogszabály rendelkezéseinek, s az okiratok jogszabályba ütközését a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett volna, így a jogszabályba ütköző okiratok alapján a kért változások; a tagváltozás, a létesítő okirat módosítás és a képviselőváltozás bejegyzésének nem volt helye, s így a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az ítélet ellen a felperesek kizárólag az ítélet indokolásának megváltoztatása iránt terjesztettek elő fellebbezést, míg az alperes a felperesek keresetének teljes elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy a felperesek kereshetőségi joga hiányában a kereset elutasításának lett volna helye, ezen túlmenően álláspontja szerint az ítélet érdemben is alaptalan. A Fővárosi Ítélőtábla a felperesek és az alperes fellebbezését a Pp. 256/A. §
(1)bekezdés f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A III. rendű felperes a keresetét részben elutasító ítéleti rendelkezéssel szemben nem terjesztett elő fellebbezést. A fellebbezések az alábbiakra tekintettel nem megalapozottak. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak az a döntése, amellyel a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
  1. április 17-én kelt .../
  2. számú változásbejegyző végzését hatályon kívül helyezte, érdemben helytálló, annak indokait a másodfokú bíróság a következők szerint nem osztotta. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
  3. április 17-én kelt .../
  4. számú változásbejegyző végzése nem felelt meg - az elsőfokú bíróság által is helyesen felhívott - törvényi rendelkezéseknek. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  5. évi V. tv. (Ctv.)
  6. §-ának
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A cég kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. A felpereseknek a Ctv. 65. §-ának
(1)bekezdésére hivatkozással megindított keresetének a tárgya a jogszabály idézett rendelkezései értelmében a cégbírósági végzés jogszabályi megfelelőségének a vizsgálata. A peres bíróság tehát a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, vagyis azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek (változásbejegyzésnek); a bejegyző (változásbejegyző) végzés tartalmának a jogszabálysértése, valamint a bejegyzés (változásbejegyzés) alapjául szolgáló iratok jogszabálysértő volta alapozza meg a perindítást. A Ctv. 78. §-ának
(1)bekezdése kimondja; törvényességi felügyeleti eljárás a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból nem indítható. Ugyanezen törvényhely kimondja azt is; a
  1. §-ban foglaltak szerint azonban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása - ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik - a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem vagy annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. A törvény fenti rendelkezése a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárással ellentétben lehetővé teszi, hogy a kérelmező a bejegyzési kérelem folyamatban léte alatt bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tárgyában törvényességi felügyeleti kérelmet terjesszen elő, mely kérelem értelemszerűen a bejegyzési, változásbejegyzési kérelem elutasítására, részbeni elutasítására irányul. A kérelmező a törvényességi felügyeleti kérelmében ilyen esetben hivatkozhat arra, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem, annak egyes részei, mellékletei jogszabályba ütköznek. Az adott ügyben egyértelmű, hogy az alperesi társaság változásbejegyzési kérelmének folyamatban léte alatt az I. és II. rendű felperesek a cégbíróság ... számú végzésének jogerőre emelkedését követően, a cégbírósághoz benyújtott,
  2. október 16-án és
  3. február 20-án kelt, ismételten előterjesztett kérelmeikben az alperes
  4. június 28-án, illetve
  5. szeptember 13-án előterjesztett változásbejegyzési kérelmének az elutasítását kérték. A Ctv.
  6. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó
  1. évi III. tv. (Pp.)
  2. §
(2)bekezdése értelmében a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Az I., II. rendű felpereseknek a
  1. október 16-án és a
  2. február 20-án kelt beadványaik - tartalmuk szerint - a
  3. június 28-án az alperesi társaság által benyújtott változásbejegyzési kérelem elutasítására vonatkozott - az ott írt indokok alapján -, ezért ezeket a kérelmeket a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelemnek kellett volna tekinteni. A Ctv.
  4. §-ának
(2)bekezdése előírja, hogy a Ctv. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság a bejegyzési kérelemről, illetve a törvényességi felügyeleti kérelemről együttesen dönt. A fentiek szerint kétségtelenül fennállt a két (változásbejegyzési és törvényességi felügyeleti) kérelem együttes elbírálásának jogszabályi kötelezettsége, a cégbíróság azonban az eljárási szabályokat megsértve a keresettel támadott,
  1. április 17én kelt .../
  2. számú változásbejegyző végzése meghozatalakor az I. és II. rendű felperesek
  3. október 16-án kelt és a
  4. február 20-án kelt törvényességi felügyeleti kérelméről döntést nem hozott, annak ellenére, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzésről határozó végzésében együttesen, egyidejűleg a fenti törvényességi felügyeleti kérelmekről is döntenie kellett volna, s a végzésnek tartalmaznia kellett volna a Ctv.
  5. §
(2)bekezdésének utolsó mondatát, amely szerint a bejegyző kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a
  1. §-ban meghatározott perindítási jog a kérelmezőket is megilleti. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság kiterjesztő értelmezését a kereshetőségi joggal kapcsolatban. A fentiekből következően a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság keresettel támadott .../
  2. számú változásbejegyző végzése a Ctv. hivatkozott rendelkezéseibe ütközik, ezért a végzés jogszabálysértő, s mivel a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, ezért érdemben helyesen határozott az elsőfokú bíróság, amikor a cégbíróság
  3. sorszámú végzése hatályon kívül helyezéséről döntött, a peres bíróság ítéletének indokolása azonban nem eredményezheti a cégbíróság hatáskörének elvonását, a jelen eljárás ugyanis kontrollper, melynek tárgya a cégbírósági végzés megfelelőségének a vizsgálata, s az adott esetben a végzés nem felelt meg a másodfokú bíróság megítélése szerint elsődlegesen vizsgálandó hivatkozott jogszabályi rendelkezéseknek. A Fővárosi Ítélőtábla eltérő jogi álláspontja okán nem foglalkozott a cégbíróság végzése meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályi megfelelőségével. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság más indokok alapján állapította meg a cégbíróság
  1. sorszámú végzésének a jogszabálysértő voltát, így a felperesek fellebbezése sem vezethetett eredményre. Az alperes fellebbezése is sikertelen volt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla akként határozott, hogy a peres felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik (Pp.
  2. §
(1)bekezdés). Budapest,
  1. december
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Dr. Gál Judit s. k., bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.