Bfv.450/2010/5 – Kúria

(1)bekezdés a) pontja szerinti lőfegyverrel visszaélés bűntettében, valamint a Btk.170. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében, és ezért halmazati büntetési három év négy hónapi börtönbüntetésre, két évi közügyektől eltiltásra és 100.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte; egyben elrendelte a vele szemben az Esztergomi Városi Bíróság 3.B.503/2004/11, számú ítéletével kiszabott hét hónapi szabadságvesztés végrehajtását is. Az első fokú ítéletben megállapított tényállás lényege a következő:

2. július
3. napján az I. r. terhelt társával, a II. r. terhelttel együtt egy szórakozóhely előtt, az utcán tartózkodó S. és K. sértettekhez lépett, és velük - korábbi konfliktusuk kapcsán - szóváltásba keveredett. Ennek során az I. rendű terhelt egy alkalommal ököllel arcul ütötte S. sértettet. Az ütés következtében S. sértett a földre került, ahol az I. r. terhelt két alkalommal megrúgta; a rúgások a sértett fejét, illetve a bordáját érték. A sértett segítségére siető K. sértettnek a II. r. terhelt állta útját, őt egy alkalommal megütve. S. sértett a bántalmazás következtében a bal szemöldökívén felületes sebzést szenvedett el, amelynek gyógytartama nyolc napon belüli; azonban a bántalmazás ereje, módja, a bántalmazott testrész miatt a cselekmény alkalmas volt nyolc napon túl gyógyuló sérülések - szemsérülés, orrcsonttörés - okozására is.
5. augusztus 27-én az I. r. terhelt gépkocsijából egy 9 mm-es Flóbert űrméretű, Keserű mod. VF 4 típusú pisztolyt foglaltak le, amely lőfegyvernek minősül. A lőfegyver a lefoglaláskor működésképtelen volt, azonban az elsütőszerkezet javítható volt; emellett a fegyver a szerkezeti elemek helyes összerakásával, valamint a topfedél stabil felszerelésével és az elsütőszerkezet billentyűfeszítéses üzemmódban történő használatával újra működésképes volt. A fegyver hibái egy korábbi helytelen összeszerelésre és a fellazult tokfedél mellett az elsütőszerkezet erőltetésére voltak visszavezethetőek. A terhelt a fegyver tartására engedéllyel nem rendelkezett. A bejelentett fellebbezésekre tekintettel az első fokú határozatot a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
6. december
7. napján kelt 1.Bf.323/2009/
8. számú ítéletével az I. r. terheltre vonatkozóan felülbírálta; azt részben megváltoztatta, kimondva, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani, egyebekben helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt védője felülvizsgálati indítványt nyújtott be, amelynek jogalapját a Be.
9. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. b)pontjában jelölte meg. Indítványában arra hivatkozott, tartott fegyver működésképtelen hogy a védence által birtokban volt, ezért alkalmatlan volt a védett jogtárgy, a közbiztonság veszélyeztetésére, így birtokban tartásával nem valósíthatott meg bűncselekményt. annak Emellett a testi sértéssel kapcsolatos tényállás megállapításánál megítélése szerint olyan bizonyítékra volt figyelemmel a bíróság, amely nem volt törvényes; a testi sértésként minősített bűncselekményre vonatkozó gyanúsítottkénti kihallgatása során a terhelt úgy nyilatkozott, hogy nem kíván vallomást tenni, ennek ellenére a terhére megállapított másik bűncselekmény kapcsán kérdést intéztek hozzá, anélkül, hogy tisztázták volna: tanúként vagy gyanúsítottként válaszol-e a kérdésre, és az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményekre sem oktatták ki. Ennek ellenére a kérdés kapcsán tett nyilatkozatát az eljárt bíróságok bizonyítékként vették figyelembe. Kérelme elsősorban arra irányult, hogy a Legfelsőbb Bíróság változtassa meg a megtámadott határozatokat, mentse fel a terheltet a lőfegyverrel visszaélés bűntettének vádja alól, és a terhére megállapított testi sértés bűntette miatt szabjon ki lényegesen enyhébb büntetést; másodsorban a határozatok hatályon kívül helyezésére és az első fokú bíróság új eljárásra utasítására tett indítványt. Indítványát a nyilvános ülésen kiegészítve arra utalt, hogy a bírói gyakorlat szerint a szétszedett fegyver alkalmatlan tárgya a bűncselekménynek. Így az a fegyver, amelyet nem csupán szétszedett állapotban tartott magánál a terhelt, hanem az összeszerelés szakszerűtlensége miatt emellett rossz is volt, javítás nélkül összerakva sem volt alkalmas a lövésre, végképp nem lehet a bűncselekmény tárgya. A Legfőbb Ügyészség az indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak ítélte meg. Álláspontja szerint a törvénysértő bizonyíték figyelembe vételét sérelmező védői indítvány ténylegesen nem hivatkozik olyan eljárási szabálysértésre, ami a felülvizsgálatot megalapozná, a fegyverrel kapcsolatos kifogások pedig azért alaptalanok, mert a lefoglalt pisztoly működőképessé tehető voltára tekintettel a terhelt annak tartásával hiánytalanul kimerítette a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállását. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (Bf.1491/2010.). A Be. 416. §

(1)bekezdésének

1. a)pontja szerint felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került volna sor; az ugyanezen bekezdés
2. b)pontja szerint pedig akkor, ha a bűncselekmény szabályainak eredményezte. törvénysértő megsértése minősítése vagy az anyagi jog más törvénysértő büntetés kiszabását A Be. 423. §

(4)bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak az indítványban megjelölt okból vizsgálja felül; ez alól csak a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések jelentenek kivételt. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság csak az indítványnak megfelelő körben, továbbá a 416. §

(1)bekezdés c) pontjában megjelölt okokra figyelemmel vizsgálta a megtámadott határozatokat. A védő akkor, amikor a bíróság által figyelembe vett bizonyíték törvényességét vitatta, lényegében az irányadó tényállást támadta. Azonban a Be. 423. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, e tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Ezért az indítvány e részével, miután az a törvényben érdemben a Legfelsőbb Bíróság nem foglalkozott. kizárt, Egyebekben a védő indítványa nem megalapozott. Az állandó bírói gyakorlat szerint kizárólag akkor nem valósul meg a lőfegyverrel visszaélés bűntette, ha az egyébként lőfegyvernek minősülő fegyvert átalakítással hatástalanították, működésképtelenné tették, és az nem is alakítható vissza működőképessé. Az irányadó tényállás szerint azonban a lefoglalt fegyver üzemeltethető volt a szerkezeti elemek helyes összerakása és a tokfedél stabil felszerelése mellett billentyű-feszítéses módszerrel javítás nélkül is, emellett az elsütőszerkezet javítása után a hagyományos módon is működőképessé vált volna. Így a lefoglalt fegyver birtokban tartásával a terhelt megvalósította a terhére rótt bűncselekményt, ekként bűnösségének megállapítása törvényes volt, ahogy a cselekmény minősítése is. Nem észlelt a Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 373.§-a

(1)bekezdésének I.

1. b)és
2. c)pontjában, valamint II.-IV. pontjának valamelyikében meghatározott más eljárási szabályszegést sem. Ezért a megtámadott határozatokat a Be. 426. §-ára figyelemmel hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontján, valamint a 418. §

(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §

(3)bekezdésére figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,

1. október
2. Dr. Belegi József s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészár Róza s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Ibolya s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok AIné