Pf.20378/2010/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.378/2010/

1. szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Herczeg Ügyvédi Iroda (7623 Pécs, Megyeri tér 2/b. ügyintéző dr. Herczeg Márta ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes cime) felperesnek a dr. Boda Pál ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből eredő követelés megfizetése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 20.P.21.299/2009/
2. számú ítélete ellen az alperes
3. sorszámú fellebbezése folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 64.300,(hatvannégyezer-háromszáz) forint fellebbezési perköltséget, és az állami adóhatóság felhívására 61.700,- (hatvanegyezer-hétszáz) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felek
4. április 10-én termeltetési és szolgáltatási szerződést kötöttek kukorica termeltetésére, finanszírozásra és értékesítésre. Az alapanyagokat a felperes biztosította, az alperes ennek értékével a termény értékesítését követően volt köteles elszámolni. Az alperes a szerződésből eredő kötelezettségét részben teljesítette, összesen 9.553.600,- forint felhasznált alapanyag vételárát nem egyenlítette ki. A tartozás rendezéséről a felek
5. májusában írásban úgy állapodtak meg, hogy az alperes fizetési kötelezettségét a
6. évben betakarítandó őszi árpa, kukorica és napraforgó meghatározott mennyiségű átadásával jogosult teljesíteni. A szerződés szerint az alperes a S. , ....... hrsz.-ú termőföldön termelt őszi árpát, az ......hrsz.-ú termőföldön termelt kukoricát, és a ......hrsz.-ú termőföldön termelt napraforgót betakarítja, és a termés 1/3-át a betakarítást követő 5 napon belül a felperesnek átadja. A szerződésben a felek meghatározták az alkalmazandó vételárat is. A megállapodás feljogosította a felperest, hogy amennyiben az alperes a kötelezettségét nem teljesíti, a termőterületet egyoldalúan birtokba vegye, a termelést, a betakarítást befejezze, és ennek költségeit az alperesre áthárítsa. Az alperes az először beérő őszi árpa betakarításának várható időpontjáról, illetve annak elvégzéséről a felperest nem értesítette, a termény átvételére nem hívta fel annak ellenére, hogy a felperes a teljesítés érdekében több alkalommal kért tőle tájékoztatást. Az alperes a szerződésben megjelölt őszi árpa mennyiség egy részét a telephelyén megjelenő felperesnek átadta, az elszállított 4,32 tonna terményt a felperes a szerződésben kikötött áron elszámolta, 1.070.090,- forintot levont az alperes vele szemben fennálló tartozásából. Ezzel a kiegyenlítetlenül maradt tartozás 8.484.510,- forintra csökkent. Az őszi árpa fennmaradó részét az alperes másnak értékesítette. A későbbiekben beérő kukorica, illetve napraforgó esetében sem tájékoztatta az alperes a felperest a betakarítás várható időpontjáról. A betakarított terményt raktárában elhelyezte. A felperes többszöri próbálkozása ellenére sem telefonon, sem személyesen nem érte el az alperest. A felperes
7. október 30-án kelt,
8. november 14-én kézbesített levelében írásban is felhívta az alperest az elszámolásra a még fennálló 8.445.210,- forint és kamatai megfizetésére. Figyelmeztette, hogy amennyiben tartozását nem egyenlíti ki, a követelés behajtása érdekében peres eljárást kezdeményez. Az alperes ezt követően sem jelezte a felperesnek, hogy kész a szerződés szerinti teljesítésre. A felperes keresetében 8.445.210,- forint és ennek
9. december 1.-től járó, a jegybanki alapkamat 10 %-kal megemelt mértékű késedelmi kamatának megfizetésére kérte kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Tartozásának fennállását nem vitatta, de kártérítés címén 8.399.400,- forint összegű beszámítási kifogást terjesztett elő. A jogosult késedelme miatt felmerült raktározási költségeit, illetve a termék alacsonyabb áron történt értékesítéséből eredő kárának megtérítését kívánta a felperessel szemben érvényesíteni. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 8.445.210,- forintot, és ennek
10. december 1.-től járó kamatait. A Ptk.
11. §-ra figyelemmel megállapította, hogy a felperesnek a termés átvételére vonatkozó kötelezettsége azt követően keletkezik, hogy az alperes a betakarítást befejezte, és erről a felperest értesítette, azaz a termény átadását felajánlotta. E nélkül a felperes nem is kerülhet abba a helyzetbe, hogy a termény átvételéről gondoskodjon. Az alperes tehát a felperes szerződésszegő magatartására alappal csak akkor hivatkozhat, ha a szerződés teljesítése érdekében az őt terhelő kötelezettségének a maga részéről eleget tett. Az alperes ezzel szemben maga adta elő, hogy a teljesítést egyszer sem ajánlotta fel, nem hívta fel a felperest a termény elszállítására, sőt a betakarítás várható időpontjáról, illetve annak megtörténtéről sem tájékozatta. A beszámítási kifogásban az alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes a termény átvételét megtagadta, illetve azokat csak a szerződésben foglaltaknál lényegesen alacsonyabb áron lett volna hajlandó átvenni. Az alperesnek azonban ezt az állítását nem sikerült bizonyítania. A szerződés teljesítésének felajánlását nem akadályozta a felperes esetleges szerződésmódosítására irányuló szándéka, ezért a felperes képviselőjének kijelentése bizonyítottsága esetén sem releváns a per elbírálása szempontjából. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, a marasztalás összegét 6.387.850,- forintra szállítsa le. Arra hivatkozott, hogy az őszi árpa ára körülbelül hasonló volt, mint a szerződésben megállapított ár. A napraforgó és a kukorica piaci ára azonban csak mintegy 50 %-át tette ki annak, mint amit a szerződés szerint a felperesnek fizetnie kellett volna, ezért azt nem vitte el. A megállapodás nemcsak az alperesnek írt elő betakarítási és átadási kötelezettséget, hanem a felperes a terméket lábon megvásárolta, és az ő tulajdonába került, így a felperesnek a terményt át kellett volna vennie. (Ptk. 365.§) A felperes a dolog átvételére volt tehát köteles, amelyet egyértelműen megtagadott jogos ok nélkül, így a Ptk.
12. §-a alkalmazandó. Az alperes kifogásolta, hogy a bíróság nyilvánvalóan a felperes érdekkörében meghallgatott tanú a cég ügyintézőjének (képviselőjének) vallomását elfogadta, és megállapította, hogy a felperes képviselője többször kereste az alperest a telephelyén és nem találta. Az alperes álláspontja szerint a
13. október 30-án kelt levél azt bizonyítja, hogy a felperes megtagadta a termény átvételét, hiszen a levélben nem a termény átadására, hanem a teljes követelése kifizetésére szólította fel az alperest. Az alperes a napraforgót és a kukoricát csak a szerződésben rögzített árnál alacsonyabb áron tudta eladni, a különbség a napraforgó esetében 1.250.000,forint, a kukorica esetében 807.360,- forint, összesen 2.057.360,- forint, ezt az összeget a felperessel szemben kártérítés címén beszámítási kifogás útján kívánta érvényesíteni. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból érdemben helyes jogi következtetést vont le, az ítélet jogi indokolását a másodfokú bíróság a következők szerint pontosítja: A felek között
14. májusában megkötött szerződés lábon álló termés megvásárlására vonatkozott. A szerződés alapján a felperes a Ptk. 125.§