Debreceni Ítélőtábla Bf.I.550/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- november
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- július hó
- napján kihirdetett 12.Fk.1622/2008/
- számú ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában helybenhagyja. I.r. és II.r. vádlottak által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe. A másodfokú eljárásban felmerült 13.500 (Tizenháromezer-ötszáz) Ft bűnügyi költségből I.r. vádlott 7.500 (Hétezer-ötszáz) Ft-ot, II.r. vádlott 6.000 (Hatezer) Ft-ot köteles megfizetni. Indokolás: Az elsőfokon eljárt megyei bíróság azI.r. vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében (Btk. 170.§-ának
(1)bekezdése,
(5)bekezdés II. tétele), társtettesként, folytatólagos elkövetett rablás bűntettében (Btk. 321.§-ának
(1)bekezdése
(3)bekezdés c/ pontjának II. fordulata) és társtettesi minőségben elkövetett magánlaksértés bűntettében (Btk. 176.§-ának
(1)bekezdés,
(2)bek. a/ pontja
(4)bekezdése) mondta ki bűnösnek és halmazati büntetésül 9 évi fegyházra és 9 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlott bűnösségét társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében (Btk.170.§-ának
(1)bekezdése,
(5)bekezdés II. tétele), társtettesként elkövetett rablás bűntettében (Btk. 321.§-ának
(1)bekezdése) és társtettesi minőségben elkövetett magánlaksértés bűntettében (Btk. 176.§-ának
(1)bekezdése,
(2)bekezdés a/ pontja
(4)bekezdése) állapította meg és halmazati büntetésül 7 évi fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltás mellékbüntetést alkalmazott. Az ítélet ellen e vádlottak és védőik enyhítés érdekében fellebbezéssel éltek. Az ügyész a nyilatkozattételre fenntartott 3 napon belül valamennyi vádlott tekintetében tudomásul vette az elsőfokú bíróság ítéletét, így az III.r., IV.r. és V.r. vádlottakkal szemben - jogorvoslatok hiányában -
- július
- napján jogerőre emelkedett, ezért vonatkozásukban a felülbírálat mellőzendő. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.425/2008/8-II. számú átiratában a történeti tényállás helyesbítését indítványozta - az iratok tartalma alapján - az elkövetés ideje, valamint az ítélet keltezése tekintetében, továbbá kiegészítését az orvos-szakértői vélemény megállapításaival. Álláspontja szerint a fellebbezéssel érintett vádlottak terhére rótt
- tényállásban rögzített cselekmény jogi minősítése részben téves. A bántalmazás és a sértett halála közötti összefüggés megítélésének helyességét illetően utalt arra, hogy az állandó bírói gyakorlat szerint a súlyosabb minősítés megállapításához a sértett által elszenvedett sérülések és bekövetkezett halála közötti közvetett oksági összefüggés is elegendő. A sértettnek bántalmazással életveszélyes sérülések okozására, ezekkel összefüggésben magatehetetlen, fekvőbeteg állapotba hozására és az ennek következtében beállt betegségek miatt bekövetkező halálára nemcsak a vádlottak gondatlansága, hanem legalább eshetőleges szándéka is kiterjedt, mert cselekvőségüket ezen következményekkel számolva, ezekbe belenyugodva valósították meg, ezért cselekményük emberölés bűntettének minősül, amely a Btk. 166.§
(2)bekezdés b) pontja szerinti nyereségvágyból történt, és a bántalmazás módja a
(2)bekezdés d) pontja szerinti különös kegyetlenséggel való elkövetésre vont következtetést is megalapozza. A fentiekből következően az I.r. vádlottal szemben a folytatólagosan elkövetett rablás bűntettének egysége felbomlik, így a vádlott terhére az 1. cselekményt külön további 1 rb., a Btk. 321.§
(1)bekezdésében meghatározott, és a
(3)bekezdés c) pontjának II. fordulata szerint büntetendő, csoportosan, társtettesként elkövetett rablás bűntetteként kell értékelni. A kiszabott szabadságvesztés főbüntetések a törvényes minősítés esetén irányadó büntetési tételnél alacsonyabb mértékben kerültek meghatározásra, így azok törvénysértően enyhék, súlyosításra azonban ügyészi fellebbezés hiányában nincs lehetőség. Az ítélőtábla a védelmi jogorvoslatok okán a megyei bíróság ítéletét a Be. 361.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen a fellebbezéssel érintett I.r. és II.r. vádlottak tekintetében a Be. 349.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálatának körébe vonta a meghozatalát megelőző eljárással együtt. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok maradéktalan betartásával folytatta le az eljárást, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Az általa megállapított tényállás - amelyet egyébként a jogorvoslatok sem támadtak megalapozott, csupán nyilvánvaló elírások miatt az alábbiak szerint helyesbítendő: A
- tényállási pontban írt cselekmény elkövetési ideje
- október 23-áról 24-ére virradó éjjel (ítélet
- oldal
- bek.) A sértettet
- október 24-én délután (
- oldal
- bek.) hozzátartozója találta meg. Az ítélet
- és
- oldalán a keltezés dátuma helyesen
- július 6., illetve
- július
- napjai. A Be. 352.§
(1)bekezdés b) pont I. fordulata alapján kiegészítendő a tényállás az ítélet
- oldal
- bekezdés utolsó mondatát követően az igazságügyi orvos-szakértői megállapításokkal. Az elülső koponyagödör jobb oldalára kiterjedő, koponyaalapi törés legalább közepes, tompa erőbehatásra keletkezhetett, kialakulhatott a homlok jobb oldalát ért ütés, rúgás, vagy a koponya ezen részének megtaposása kapcsán. A jobb a jobb homlok, járomtáji bőrzúzódások, a koponyaalapi töréssel azonos erőbehatásra keletkezhetett, míg a fejsisak állománybeli homlok-fali táji vérömleny nagy valószínűséggel a hajas fejbőr jobb oldalát ért erőbehatás kapcsán alakulhatott ki. A kétoldali sorozatbordatörések legalább közepes, tompa erőbehatásra keletkezhettek, létrejöhettek a mellkasfalat ért legalább kétrendbeli ütés, rúgás vagy megtaposás kapcsán. Az így helyesbített, illetve kiegészített
- pont alatti tényállás mindenben megalapozott, a másodfokú bíróság felülbírálata során irányadónak tekintette. Okszerű a vádlottak bűnösségére levont következtetés I.r. esetén mind az 1., mind a
- tényállásra vonatkozóan és ugyancsak helyes II.r. vádlottal szemben a
- tényállásban rögzített cselekmény tekintetében a bűnösség megállapítása. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottak terhére rótt valamennyi cselekmény jogi minősítése törvényes. E körben nem osztotta a fellebbviteli főügyészség eltérő, súlyosabb minősítés megállapítására irányuló indítványát a
- tényállás tekintetében. Helyesen észlelte a fellebbviteli főügyészség, hogy a sértett megtaposása az állandó bírói gyakorlat szerint az emberölés bűntettét megalapozhatja. Azt az ügyészi álláspontot is osztja az ítélőtábla, hogy az ölési magatartás és a sértett halála közötti okozati összefüggés közvetettsége is alapot adhat a befejezett emberölés bűntettéért való büntetőjogi felelősségre vonásra. Jelen esetben azonban a másodfokú bíróság által megalapozottnak ítélt, ebből következően a fellebbezési eljárásban irányadó tényállás alapján a vádlottak testi épség elleni magatartása nem az emberi élet védekezésképtelenségének előidézésére. kioltására irányult, hanem a sértett Az elsőfokú bíróság az ítélőtábla álláspontja szerint fokozott gondossággal vizsgálta az elkövetés körülményeit és módját, melyekből megalapozott következtetés vonható le az elkövetők szándékára. Ugyancsak körültekintően tárta fel a vádlottak elkövetéskori tudattartalmát, amely a szándék helyes megítéléséhez vezetett. Kétségtelen, hogy a sérülés helyéből - összefüggésben az erőbehatással - lehet következtetést levonni abban a kérdésben, hogy a terhelt ölésre vagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e. Jelen ügyben egyik vádlott a sértett nyakára lépett, másik vádlott a sértett fejére taposott rá, míg két erőbehatás a mellkasát érte. Valamennyi erőbehatás legalább közepes erejű volt. Az erőbehatások az emberi test olyan részeit érték, ahol életfontosságú szervek helyezkednek el, amivel a vádlottak is nyilvánvalóan tisztában voltak, azonban helyesen vont le következtetést az elsőfokú bíróság arra nézve, hogy szándékuk nem az élet kioltására irányult. A vádlottak eszközt nem vittek magukkal, a helyszínen sem kerestek olyan eszközt, amely az emberi élet kioltására alkalmas, ölésre vonatkozó kijelenté nem hangzott el. Az erőbehatások nagysága, száma sem utal ölési szándékra. A vádlottak magatartása arra irányult, hogy a sértett ellenállását megtörjék, védekezésre képtelenné tegyék. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla törvényesnek ítélte az elsőfokú bíróság jogi minősítését e cselekmény vonatkozásában. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket teljes körűen feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. Az általa alkalmazott fő- és mellékbüntetések neme és mértéke törvényes, eltúlzottnak egyáltalán nem tekinthető, az azok enyhítésére irányuló védelmi fellebbezések alaposnak nem bizonyultak. Mindkét vádlottal szemben a büntetési tétel középmértékét megközelítő, illetve annak megfelelő szabadságvesztés büntetések szükségesek de egyben elegendőek is a Btk. 37.§ában és
- §-ában rögzített büntetéskiszabási célok és elvek megvalósításához. Helyesen ítélte meg az elsőfokú bíróság, hogy II.r. vádlottal szemben a bűncselekmény indítékára tekintettel eggyel szigorúbb büntetés-végrehajtási fokozat megállapítása indokolt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az előzetes letartóztatásba történő további beszámításról a Btk.99.§
(1)bekezdésére, míg a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 381.§
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. Debrecen,
- november
- Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.Fk.1622/2008/
- számú ítélete I.r. és II.r. vádlottakkal szemben a másodfokú bíróság jelen végzésével
- november
- napján jogerős és végrehajtható. Debrecen,
- november
- . Balla Lajos sk. a tanács elnöke