← Magyarország

Bf.560/2010/18 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.I.560/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. november
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és
  4. november
  5. napján kihirdette a következő ítéletet: A jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
  6. július hó
  7. napján kihirdetett 12.B.1521/2008/
  8. számú ítéletét a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában megváltoztatja az alábbiak szerint: I.r. vádlott fegyházbüntetését 7 (hét) évre, míg a közügyektől eltiltás mellékbüntetését 7 (hét) évre enyhíti, a halmazati büntetésre utalást mellőzi. II.r. vádlott fegyházbüntetését 6 (hat) évre enyhíti. III.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 1 (egy) év 6 (hat) hónap börtönben határozza meg. A közügyektől eltiltás mellékbüntetését 2 (kettő) évre enyhíti. E vádlott vonatkozásában mellőzi a 3 (három) évi - részben felfüggesztett - fegyházra utalást, azt a rendelkezést, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható, valamint azt, miszerint a további 1 (egy) év 6 (hat) hónapi szabadságvesztés rész végrehajtását a bíróság 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy a próbaidő végrehajtása a letöltendő rész kitöltése után kezdődik. I.r. vádlottnál mellőzi a Budakörnyéki Bíróság B.1169/2006/
  9. számú ítéletével sikkasztás vétsége miatt kiszabott 1 (egy) évi próbára bocsátást kimondó rendelkezésének hatályon kívül helyezését és a próbára bocsátás megszüntetését. Ugyancsak mellőzi e vádlott vonatkozásában a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 7.B.845/2002/
  10. számú összbüntetési ítéletével meghatározott 2 (kettő) év 5 (öt) hónapi börtönbüntetés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságon helyesen T.434/
  11. számon bevételezett hadipuska töltényt és géppisztoly töltényt tekinti elkobzottnak. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. I.789/
  12. számon bevételezett Sony típusú VHS videokazettát lefoglalásának megszüntetése mellett helyesen a ... Üzemanyagtöltő Állomásának tekinti kiadottnak. A Bj.I.790/
  13. számon bevételezett CD lemezt lefoglalásának megszüntetése mellett helyesen az .... Fiókjának tekinti kiadottnak. A Bj.I.794/
  14. számon bevételezett bűnjelek közül a I.r. vádlott részére kiadottaknál a 24 db SIM kártya tokba a többi tétel érintetlenül hagyása mellett a
  15. és
  16. tétel értendő. A jótállási jegyek tételszámainak érintetlenül hagyása mellett helyesen 27 db az e vádlott részére kiadott jótállási jegy, míg a
  17. tételszám alatti HP Desk Jet típusa helyesen F
  18. Az elsőfokú eljárásban III.r. vádlottat egyetemlegesen terhelő bűnügyi költség összege helyesen 53.440 (Ötvenháromezer-négyszáznegyven) Ft. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. AzI.r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a
  19. október
  20. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. II.r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt is beszámítja a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe. Indokolás: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.B.1521/2008/
  21. számú ítéletével
  22. július hó
  23. napján I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki felbujtói minőségben elkövetett rablás bűntettében (Btk.321.§-ának

(1)bekezdése,
(4)bekezdés b) pontjának III.fordulata), II.r. vádlottat rablás bűntettében (Btk. 321.§-ának
(1)bekezdése,
(4)bekezdés b) pontjának III. fordulata) és testi sértés bűntettében (Btk. 170.§-ának
(1)bekezdése,
(4)bekezdés I. tétele), valamint III.r. vádlottat bűnsegédi minőségben elkövetett rablás bűntettében (Btk.321.§-ának
(1)bekezdése,
(3)bekezdés b) pontja) és lőszerrel visszaélés bűntettében (Btk. 263/A.§-ának
(1)bekezdés a) pontja). Ezért a megyei bíróság I.r. vádlottat - mint különös visszaesőt - a Budakörnyéki Bíróság B.1169/2006/
  1. számú ítéletével sikkasztás vétsége miatt kiszabott 1 évi próbára bocsátást kimondó rendelkezésének hatályon kívül helyezése és a próbára bocsátás megszüntetése mellett - halmazati büntetésül - főbüntetésként 9 évi fegyházra, mellékbüntetésül 9 évi közügyektől eltiltásra, II.r. vádlottat - halmazati büntetésül - főbüntetésként 8 évi fegyházra, mellékbüntetésül 5 évi közügyektől eltiltásra, míg III.r. vádlottat - halmazati büntetésül - 3 (három) évi - részben felfüggesztett - fegyházra, és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A III.r. vádlott esetében kimondta, hogy a szabadságvesztés tartamából 1 év 6 hónap letöltendő, s a végrehajtandó részből e vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A további 1 év 6 hónapi rész végrehajtását az elsőfokú bíróság 5 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a próbaidő végrehajtása a letöltendő rész kitöltése után kezdődik. A kiszabott szabadságvesztés büntetésekbe teljes egészében beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött időt mindhárom vádlott esetében. I.r. vádlottnál a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság B.845/2006/
  2. számú összbüntetési ítéletével meghatározott 2 év 5 hónapi börtönbüntetés végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Kimondta, hogy I.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A megyei bíróság rendelkezett az eljárás során érvényesített polgári jogi igényekről, az ezzel kapcsolatos eljárási illetékről, továbbá a bűnjelek sorsáról, illetőleg a bűnügyi költség viseléséről. A megyei bíróság ítélete a IV.r. vádlottra vonatkozóan első fokon jogerőre emelkedett. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ügyész a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül mindegyik vádlottra vonatkozóan tudomásul vette. I.r. vádlott indokának megjelölése nélkül fellebbezett az ítélet ellen. Védője a tényállás téves megállapítása miatt enyhébb minősítés érdekében, illetőleg a büntetés enyhítése végett fellebbezett. II.r. vádlott és védője a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül mindketten enyhítésért fellebbeztek. III.r. vádlott és védője a nyilatkozattételre nyitva álló törvényes határidőn belül téves minősítés miatt enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában. I.r. vádlott védője az ítélőtáblához eljuttatott fellebbezés részletes indokolásában elemezte a vádlottak illetőleg a tanúk nyomozati és tárgyalási előadásait, és mindezek alapján kérte az ítélőtáblától, hogy érveit mérlegelve állapítsa meg: I.r. vádlott nem a terhére rótt fegyveresen elkövetett rablás felbujtói cselekményét, hanem a Btk. 316.§
(1)bekezdésébe ütköző és az
(5)bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett lopásnak a Btk. 21.§
(1)bekezdése nyomán a felbujtói magatartását valósította meg, ennek megfelelő büntetés kiszabását indítványozta. III.r. vádlott védője az ítélőtáblához eljuttatott beadványában rögzítette azon álláspontját, miszerint helyesbítést igényel az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékok alapján a tényállás akként, hogy 2007. október 16-án elhangzott egy beszélgetés I.r. és III.r. vádlott között, melynek során I.rendű vádlott kérdezgette III.r. vádlottat a másnapra tervezett adásvételi szerződés és pénzátadás körülményeiről. Ezen tényállásrészre tekintettel bűncselekmény hiányában történő felmentésre tett indítványt a védő. A védő a pszichikai bűnsegédi magatartást illetően is részletezte álláspontját akként, hogy a pszichikai bűnsegéd szándékerősítő magatartást jelent, ami megtörténhet a bűncselekmény megkezdése előtt avagy a bűncselekmény végrehajtása közben. A pszichikai bűnsegéd a tettesben már kialakult szándékot erősíti, ami rendszerint aktív magatartással, bátorítással, buzdítással valósul meg. Kifejtette a védő, hogy védence esetében nem bizonyítható a pszichikai bűnsegédi magatartás, így emiatt bizonyítottság hiányában történő felmentésre is indítványt tett. Akként összegezte álláspontját a III.r. vádlott védője, hogy amennyiben a felmentő rendelkezés meghozatalával az ítélőtábla egyetért, úgy indítványozza a kiszabott büntetés enyhítését is, illetőleg III.r. vádlott tekintetében a polgári jogi igényre történő kötelezés mellőzését, valamint a bűnügyi költség mérséklését. Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be. 349.§
(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel érintett vádlottak vonatkozásában teljes terjedelmében felülbírálta és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartásával ügyfelderítési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, széles körű bizonyítási eljárást folytatott le. A tárgyaláson megvizsgált bizonyítékokat egyenként és összességükben is kifogástalanul értékelte, az általa megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, azt azonban az iratok tartalma alapján kisebb részben szükségessé vált pontosítani a Be. 351.§
(2)bekezdés c) pontja értelmében, így a Be. 361.§
(1)bekezdése alapján az ítélőtáblának nyilvános ülést kellett tartania az ügyben. Az ítélet 5. oldalán a vád megjelölésénél III.r. vádlottat érintően a lőszerrel visszaélés bűntette megnevezésnél a Btk. 263/A.§
(1)bekezdésének a) pontja tüntetendő fel. I.r. vádlott 1/d. alatt szereplő korábbi elítélése helyesen 14 rb. csalás bűntettét takar 3 rb. csalás vétsége mellett. A Budapesti II-III. Kerületi Bíróság
  1. július hó
  2. napján jogerőre emelkedett B.845/
  3. számú összbüntetési ügyéből feltételes kedvezménnyel
  4. május hó
  5. napján szabadult. Feltételes kedvezmény lejárati napja:
  6. május
  7. Büntetés utolsó napja:
  8. október hó
  9. napja. Jelen eljárás folyamatban léte alatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Bf.284/
  10. számú ügye I.r. vádlottra jogerőre futott
  11. október hó
  12. napján. I.r. vádlott esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság fenti számú ítéletével a Miskolci Városi Bíróság
  13. január hó
  14. napján kihirdetett 18.B.884/2008/
  15. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatta meg: A próbára bocsátás megszüntetése a társtettesként elkövetett sikkasztás vétségére vonatkozik. A börtönbüntetés tartamát 2 évre felemelte. A Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 7.B.845/2006/
  16. számú ügyében alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Kimondta, hogy I.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bírósági határozatot helybenhagyta. Ezen büntetés foganatba vételére
  17. október hó
  18. napján került sor vonatkozásában. I.r. vádlott Az ítélet
  19. oldalán a részletfizetési kötelezettség kapcsán a havi törlesztő részlet helyesen 38.802 Ft. II.r. vádlott bántalmazása folytán: - 1.sz. sértett nem agyzúzódásos, hanem agyrázódásos sérüléseket is elszenvedett. - 2.sz. sértett nem az első ajak belső felszínén szenvedett el zúzódásos sérülést egyéb sérülések mellett, hanem az alsó ajkán. A
  20. tényállási pont a következőképpen helytálló: III.r. vádlottnál a
  21. február
  22. napján foganatosított házkutatás során 1 db 7.62 x 54 mm kaliberű hadipuska - és 1 db 7.62 x 39 mm kaliberű géppisztoly-töltényt foglaltak le, azokat évek óta lakásán tartotta és mindkettő lőszernek minősül. Az ítélet
  23. oldalán mellőzendő a Budakörnyéki Bíróság
  24. június
  25. napján jogerőre emelkedett 13.B.1169/2006/
  26. számú próbára bocsátásos határozata tényállásának rögzítése. Az így helyesbített tényállás most már hiányosságoktól mentes, felülbírálatra alkalmas a Be. 352.§
(1)bekezdés a) pontja értelmében, ennek megfelelően irányadó a másodfokú eljárásban a Be. 352.§
(2)bekezdése szerint. A tényállások kapcsán az elsőfokú bíróság okszerűen következtetett a fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségére, helyes cselekményeik jogi minősítése is. A Btk. 2.§-a alapján mind a cselekmények minősítése, mind az alkalmazandó joghátrányok szempontjából a fellebbezéssel érintett összes vádlottra az elkövetés idején hatályos büntető törvény a kedvezőbb, erre kellett volna tekintettel lennie az elsőfokú bíróságnak III.r. vádlottnál is. Nem értett egyet az elsőfokú bíróság azon álláspontjával az ítélőtábla, hogy III.r. vádlottra az elbíráláskori büntető törvény a kedvezőbb. A rablás bűntettével kapcsolatosan ugyanis e cselekmény elkövetését követően a 2009. évi LXXX. törvény 51.§
(3)bekezdése új, 10 évtől 15 évig terjedő büntetési tétellel fenyegetett alakzatot kodifikált, illetőleg ezt megelőzően, de már a megállapított elkövetési magatartás után a
(6)bekezdés szerinti előkészületet is büntetendővé tette a
  1. évi LXXIX. törvény 14.§-a. Hatályos
  2. február 1-től. A
  3. évi LXXX. törvény - melynek egy része
  4. augusztus 9-én lépett hatályba rendelkezései szerint többek között a különös, valamint a többszörös visszaesőknél a határozott ideig tartó szabadságvesztés büntetés felső határa 20 év, feltételes szabadságra az erőszakos többszörös visszaeső nem bocsátható és a pénzbüntetés egy napi tételének összege jelentősen megemelkedett
  5. január 1-től. A
  6. évi LXXX.tv. büntetési nemekkel kapcsolatos rendelkezései azonban
  7. május 1-től hatályosak. Az elsőfokú ítélethozatalt követően lépett hatályba a
  8. évi LVI. törvény
  9. július 23án. E törvény a Btk. 83.§-át a büntetés kiszabásának elveit teljesen újraszabályozta, a középmérték törvénybe történő újbóli beépítésével is nyilvánvalóvá vált, hogy az ügy elbíráláskori büntető törvényi rendelkezései hátrányosabbak a terheltekre. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket hiánytalanul feltárta. A fellebbezéssel érintett vádlottak esetében a megyei bíróság helyesen foglalt állást abban, hogy szabadságvesztés főbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása indokolt valamennyiüknél. I.r. és II.r. vádlottnál azonban eltúlzottan magas mértékben határozta meg a szabadságvesztések tartamát, így a másodfokú bíróság mindkettőjük esetében enyhítette azt, illetve I.r. vádlottnál a közügyektől eltiltás mellékbüntetés enyhítésére is lehetőséget látott. I.r. vádlott esetében, mivel a korábbi ügyének próbára bocsátásával kapcsolatos rendelkezéseket mellőzni kellett, így nem halmazati büntetés kiszabására került sor vele szemben, értelemszerűen a halmazati büntetésre történő utalást is mellőzni kellett. Az elsőfokú bíróság III.r. vádlott vonatkozásában mind cselekményének minősítésénél, mind az alkalmazandó joghátrányok szempontjából az elbíráláskor hatályos büntető törvényt vette figyelembe, mert álláspontja nyomán ez kedvezőbb volt ezen terheltre. Ezzel az állásponttal a másodfokú bíróság nem értett egyet, mint ahogy azt a korábbiakban is részletezte. A Be. 11.§
(1)bekezdése értelmében a büntetőeljárást a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény szerint kell lefolytatni. Az elbíráláskor, illetőleg az elkövetéskor hatályban lévő Büntetőeljárási Törvény Be. 354.§
(1)bekezdése a súlyosítási tilalom kapcsán azt tartalmazza, hogy az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. III.r. vádlott vonatkozásában nincs súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezés. Az elbíráláskor hatályos Be. 354.§
(4)bekezdés e) pontja rögzíti azt, hogy a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést. Ezen rendelkezést a 2009. évi CXXXVI. törvény 19.§-a állapította meg, hatályos 2010. május 1-től. A most megjelölt törvény 25.§
(2)bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy e törvény 19.§-ának rendelkezéseit azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a felülbírált határozatot meghozó bíróság, illetve a felülbírálat eredményeként az ítéletet felülbíráló bíróság a
  1. május 1-én hatályba lépett büntetőjogi rendelkezéseket alkalmazta. Ahogy az előbbiekben már kifejtette a Debreceni Ítélőtábla III.r. vádlottra is az elkövetéskor hatályos büntető törvény előírásai voltak a kedvezőbbek, így a
  2. évi CXXXVI. törvény 25.§
(2)bekezdésének értelmezésével a súlyosítási tilalom vonatkozásában az elkövetéskor hatályos Be. 354.§ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Így nem ütközött súlyosítási tilalomba, hogy az elsőfokú bíróság által kiszabott 3 évi részben felfüggesztett - fegyházbüntetés, mely tartamból 1 év 6 hónap letöltendő, s a végrehajtandó részből e vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, a további 1 év 6 hónapi rész végrehajtását a megyei bíróság 5 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a próbaidő végrehajtása a letöltendő rész kitöltése után kezdődik - helyett III.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 1 év 6 hónap börtönben határozza meg az ítélőtábla (Btk.87.§
(1)bekezdése,
(2)bekezdés c), d) pontja, illetőleg
(3)bekezdése, valamint 43.§
  1. a)pontja). E vádlottnál mellőzte a 3 évi - részben felfüggesztett - fegyházra utalást, azt a rendelkezést, hogy a végrehajtandó szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható az érintett, valamint azt, miszerint az 1 év 6 hónap szabadságvesztés rész végrehajtását a bíróság 5 évi próbaidőre felfüggeszti azzal, hogy a próbaidő végrehajtása a letöltendő rész kitöltése után kezdődik. Mindezek mellett III.r. vádlott mellékbüntetését eltúlzottan súlyosnak értékelve az ítélőtábla a közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát 2 évre enyhítette. Az enyhítés érdekében bejelentett védelmi fellebbezések alaposak. Miután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 1.Bf.284/2010/11. számú, 2010. október hó 6. napján kihirdetett ítéletével a Budakörnyéki Bíróság B.1169/2006/5. számú ítéletével társtettesként elkövetett sikkasztás vétsége miatt alkalmazott 1 évi próbára bocsátást kimondó rendelkezést jogerősen hatályon kívül helyezte és a próbára bocsátást jogerősen megszüntette, így I.r. vádlottnál mellőzni kellett az ezzel kapcsolatos rendelkező részt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a fentiekben hivatkozott ítéletével egyúttal a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 7.B.845/2006/2. számú ügyében alkalmazott feltételes szabadságot is jogerősen megszüntette, emiatt ugyancsak mellőzni kellett I.r. vádlottnál jelen ítéletben a Budapesti II-III. Kerületi Bíróság 7.B.845/2002/2. számú ügyének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadság megszüntetését. Az elsőfokú bíróság ítéletének 34. oldalán III.r. vádlottnál a 3. bekezdés mellőzendő, illetőleg a 34-35. oldalakról a jogi indokolásból mellőzendők mindazok a részek, amelyek személyét érintik. A jogi indokolásban viszont feltüntetendő a 2. tényállási pont kapcsán a 2004. évi XXIV. törvény, illetőleg a 253/2004.(VIII.31.) Korm. rendelet, melyek alapján minősül lőszernek a 2. tényállási pontban megjelölt hadipuska és géppisztoly töltény. A megítélt polgári jogi igénynél az illetékfizetésre vonatkozó döntés helyességét támasztja alá a BH. 2008. évi 49.sz. jogeset II. része akként, hogy amennyiben több felperes együtt indít pert, követeléseiket a pertárgy értékének meghatározása végett össze kell adni, ennek alapján kell az illeték alapját is megállapítani, vagyis egyszer kell az illetéket leróni. Az elsőfokon eljárt megyei bíróság nunchaku elkobzásáról is határozott, azonban ennek jogszabályi alapját nem jelölte meg, itt hivatkozik az ítélőtábla a 175/2003.(X.28.)Korm. rendeletre, illetőleg annak különösképpen a mellékletére és azon belül is a
  2. c)pontra. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései túlnyomórészt helyesek és törvényesek, azonban a bűnjelek esetében helyenként pontosítani kellett a bűnjelek nyilvántartási számát, illetőleg a bűnjelek darabszámát vagy típusszámát. Amely bűnjelek kiadása felől döntött az elsőfokú bíróság, a kiadással érintettek címének feltüntetése elengedhetetlen volt a határozat végrehajthatósága érdekében. A megyei bíróság a bűnügyi költségeknél egyetemleges kötelezést mondott ki részben I.r., II.r., III. r. és IV.r. vádlottak vonatkozásában. Megállapítható ugyanakkor, hogy az egyetemleges kötelezésbe tartozó bűnügyi költség nagyobb része a hemogenetikai szakértői vélemény kapcsán merült fel, mely hemogenetikai szakértői vélemény III.r. vádlott személyét nem érintheti, hiszen a fegyveresen elkövetettség, mint minősítő körülmény terhére nem került megállapításra. A hemogenetikai szakértői vélemény az elkövetési eszközként használt gázpisztolyhoz kapcsolódott ugyanakkor. Így a hemogenetikai szakértői vélemények költségét nem terhelte a másodfokú bíróság III.r. vádlottra, ennek megfelelően csökkentette a személyét érintő egyetemleges kötelezés összegét. A kifejtettek értelmében az ítélőtábla a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, míg egyebekben a Be. 371.§
(1)bekezdésének alkalmazásával helybenhagyta azt. Az előzetes fogvatartásban töltött idő további beszámításáról a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett az ítélőtábla, mely beszámításnál különösen tekintettel volt arra, hogy I.r. vádlott
  1. október hó
  2. napja óta más ügyben tölti jogerős szabadságvesztés büntetését. Debrecen,
  3. november
  4. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 12.B.1521/2008/
  5. számú ítélete a fellebbezéssel érintett I.r., II.r., III.r. vádlottak vonatkozásában az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  6. november
  7. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.