Bhar.631/2010/3 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pontja), ezért 180 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 400 Ft-ban állapította meg és kimondta, hogy az így kiszabott 72.000 Ft pénzbüntetést meg nem fizetés esetén 400 forintonként kell egyegy nap szabadságvesztésre átváltoztatni. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen avádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan pedig a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. A megyei főügyészség átiratában a városi bíróság határozatának helybenhagyására tett indítványt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

1. május hó
2. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson hozta meg a 2.Bf.2155/2009/
3. sz. ítéletét, mellyel az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta és a vádlottat az ellene rongálás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Kimondta, hogy az elsőfokú eljárás során felmerült 48.750 Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült 1.980 Ft bűnügyi költséget ugyancsak az állam viseli a másodfokú ítélet szerint. Rögzítette, hogy a vádlott felmentése folytán a megtérítés feltételei fennállnak. A másodfokú bíróság ítéletét a vádlottés védője tudomásul vették, míg a részére kézbesítéssel közölt ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, felmentése miatt, bűnösségének megállapítása és pénzbüntetés kiszabása végett. A fellebbviteli főügyészség a bejelentett ügyészi fellebbezést módosítással tartotta fenn a következőképpen: Az OSB lapok (válaszfal és tetőtéri belső OSB borítás) leszerelésével kapcsolatos állagsérelem és az ezzel okozott kár (az elsőfokú ítéletben 78.038 Ft-ban 25 %-os áfa tartalommal megállapított) összegének mellőzése sem vezethetett volna a rongálás vétségének vádja alóli felmentéshez, tekintve, hogy a tényállás részét képezi a kerti tetőnek, esetenként tetőterasznak nevezett építményrész elbontásával, leszerelésével véghez vitt, 25 %-os áfával számítva 49.510 Ft kár okozásával járó cselekmény is. Az említett cselekményrésszel kapcsolatban pedig a másodfokú bíróság nem tett olyan megállapítást, amely szerint a kerti tető leszerelésével kapcsolatban a kár okozására irányuló szándék nem bizonyítható, valamint, hogy annak leszerelése is állagsérelem nélkül, illetve az ingatlan állagának megóvása érdekében történt. Erre figyelemmel, tekintve, hogy a másodfokon csak részben megváltoztatott történeti tényállásnak továbbra is tartalmát képezi az idegen dolog megrongálásával és 49.510 Ft kár okozásával járó elkövetési magatartás, a másodfokú bíróság azon ténybeli és jogi álláspontja, hogy a vádlott állagkárosodást, értékcsökkenést nem okozott, a másodfokon is irányadó történeti tényállással ellentétes. A fellebbviteli főügyészség álláspontja nyomán a fentiekből következően a másodfokú bíróság a büntetőeljárási szabályok megsértésével mentette fel a vádlottat a terhére rótt bűncselekmény vádja alól, tekintve, hogy a bíróság indokolási kötelezettségének oly mértékben nem tett eleget, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Mindezért a fellebbviteli főügyészség indítványozta a Be. 373.§

(1)bekezdés III/a. pontjára hivatkozással, hogy a Be. 339.§

(2)bekezdés a) pontja alapján az ítélőtábla helyezze hatályon kívül a megyei bíróság ítéletét és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására. A bejelentett ügyészi fellebbezés, amely bűnösség körében hozott eltérő rendelkezést támad a Be. 386.§

(1)bekezdés c) pontjának I. fordulatára tekintettel joghatályosnak tekintendő. A Be. 387.§

(1)bekezdése értelmében a harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárást - függetlenül attól, hogy ki fellebbezett - felülbírálja abból a szempontból is, hogy az eljárási szabályokat az első fokú, illetőleg a másodfokú bírósági eljárásban megtartották-e, valamint, hogy a másodfokú ítélet megalapozott-e. A Be. 338.§

(1)bekezdése kimondja, hogy a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletét meghozta, kivéve, ha ez a tényállás megalapozatlan. A Be. 388.§

(2)bekezdése szerint a harmadfokú bírósági eljárásban nincs helye bizonyításnak. Ha az a tényállás, amelynek alapján a másodfokú bíróság a megtámadott ítéletet meghozta, megalapozatlan, és a helyes tényállás az iratok alapján megállapítható vagy a helytelen ténybeli következtetés az iratok alapján kiküszöbölhető, a harmadfokú bíróság a tényállást hivatalból kiegészítheti vagy helyesbítheti. Az ítélőtábla az iratok áttanulmányozása során arra a megállapításra jutott, hogy a másodfokú bíróság által megállapított tényállás kiegészítésre szorul az iratok tartalmának felhasználásával az alábbiakban: A személyi részt illetően kiegészítendő azzal, hogy a vádlott elvált, de újra nősült. A vádlott elbontott egy ún. kerti tetőt, melynek elbontása időszerű volt, hiszen az oszlopok elkorhadtak és a kerti tető nem volt szakszerűen megépítve, nem voltak visszahelyezhetőek a korhadt elemek. Mellőzendő a 49.510 Ft kár okozására történő utalás. A vádlottat nem rongálási szándék vezette a hivatkozott kerti tető elbontásakor, hanem egy esetleges baleset megelőzési célzat. Az így kiegészített tényállás most már a Be. 388.§

(2)bekezdése értelmében megalapozottá vált és irányadó a harmadfokú eljárásban. A megyei bíróság érvelése egyéb iránt helytálló volt, miszerint egyfelől azt lehetett megállapítani, hogy nem került sor az idegen vagyontárgy megrongálására, másfelől pedig nem bizonyítható a kár okozására irányuló szándék sem. Mindez a megállapítás a harmadfokú bíróság által kiegészített tényállásra is vonatkozik. Tévedett azonban a megyei bíróság, amikor a felmentő rendelkezés jogcímét a Be. 6.§

(3)bekezdés a) pontjában jelölte meg utalva a Be. 331. §

(1)bekezdésére is. Mivel a vádlott esetében a rongálási szándék kétséget kizáróan nem volt igazolható, így a rongálás vétsége miatt emelt vád alóli felmentésének helyes jogcíme Be. 6.§

(3)bekezdés b) pontja, illetőleg Be. 331.§

(1)bekezdése. A másodfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései helyesek és törvényesek. A kifejtettek értelmében az ítélőtábla a Be. 397.§ alkalmazásával a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A vádlott lakcímének változását egyúttal rögzítette a harmadfokú bíróság. Debrecen,

1. november
2. Dr. Balla Lajos sk. a tanács elnöke, Dr. Simonné dr. Nagy Éva sk. a tanács tagja, előadó, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra sk. a tanács tagja. Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2.Bf.2155/2009/
3. sz. ítélete az ítélőtábla jelen határozatával jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
4. november
5. . Balla Lajos sk. a tanács elnöke