Kfv.37298/2010/7 – Kúria

Kfv.IV.37.298/2010/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Hortoványi András ügyvéd által képviselt Kft. I. rendű, és a Kft. II. rendű felperesnek a Pest Megyei Földhivatal alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Pest Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 9.K.26.881/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 26.881/2009/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek egyetemlegesen 30.000 /harmincezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az I. rendű felperes tulajdonát képezte a szentendrei 1103 m2 nagyságú ingatlan.
6. november 13-án a II. rendű felperes tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be a Szentendrei Földhivatalhoz ezen ingatlanra vonatkozóan, amelyhez csatolta a Budapesten,
7. november 12-én kelt, az I. rendű felperes - mint eladó - és a II. rendű felperes - mint vevő - között létrejött adásvételi szerződést, Cs. I-né ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott, cégbejegyzési eljárásban benyújtott aláírás-mintáját, illetőleg a Kft. web-oldaláról kinyomtatott, cégadatokat tartalmazó iratot. Az elsőfokú közigazgatási szerv hiánypótlást bocsátott ki, amelyben kérte egyrészről az eladó és a vevő részéről az eredeti, vagy közjegyző által hitelesített cégbírósági végzés és aláírási címpéldány becsatolását, vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a korábban benyújtott igazolások óta a cégadatok és képviseleti jogosultság tekintetében változás nem történt, másrészről az igazgatási, szolgáltatási díj megfizetését, illetve annak igazolását.
8. január 13-án az eljáró ügyvéd igazolta a díj megfizetését, valamint csatolta a vevő cég IMR elektronikus cégszolgálat által kiállított cégkivonatát. Az elsőfokú közigazgatási szerv
9. január 14-én kelt hiánypótlási felhívásában ismételten felhívta a vevőt az aláírási címpéldány becsatolására.
10. február 1-jén érkezett a II. rendű felperes, illetőleg a Zrt. cégmásolata.
11. február 16-án a felperesek képviselője előadta, hogy a szerződés
12. pontja szerint az eladó adatait a 44.950/
13. számú ügyirat tartalmazza, a cég adataiban változás nem történt. Arra hivatkozott, hogy ez megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló
14. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
15. § /3/ bekezdésében írtaknak. A vevő vonatkozásában csatolta a kért cégkivonatot, aláírási címpéldányával kapcsolatban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
16. évi V. törvény /a továbbiakban: Ctv./
17. § /3/ bekezdésére hivatkozott. Az elsőfokú közigazgatási szerv a
18. február
19. napján kelt 30.488/
20. számú határozatával a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet elutasította, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra feljegyezte. A határozat ellen a felperesek fellebbezést nyújtottak be, amelynek elbírálása során az alperes a
21. május
22. napján kelt 30.5082/
23. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperesek keresetükben az alperes határozatának felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérték, az elsőfokú határozatra is kiterjedően. Előadták, hogy az elsőfokú hatóság a céginformációs szolgálat által kiállított cégkivonatot teljesítésként elfogadta, pedig ezt a fajta okiratot sem lehet megtalálni az Inytv.
24. § /3/ bekezdésében; továbbá törvénysértő a másodfokú határozat azért is, mert a fellebbezésnek az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó része nem került elbírálásra, valamint a közbenső intézkedés a hiánypótlás tekintetében szintén törvénysértő. Kérte figyelembe venni, hogy kérelme mellékleteként a
25. június 13-án kelt aláírás-minta ügyvédileg ellenjegyzett példányát csatolta. A megyei bíróság a felperesek keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt. Ítéletének indokolásában az Inytv.
26. §-ára,
27. § /3/ bekezdésére, a Ctv.
28. § /3/ bekezdésére hivatkozással osztotta az alperesi álláspontot, miszerint a Ctv-ben foglalt jogszabályi rendelkezések alapján az ügyvéd aláírás-minta készítésére kizárólag cégbejegyzési, illetve a cégbejegyzésre jogosult személy változtatására irányuló változás-bejegyzési eljárásban jogosult. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak az Inytv-ben meghatározott okirat szolgál, az Inytv. pedig kifejezetten aláírási címpéldányt ír bejegyzés alapjául szolgáló okiratként. A törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz; tehát az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez csakis az aláírási címpéldány fogadható el. Hangsúlyozta a megyei bíróság, hogy nem fogadható el a felperesi álláspont avonatkozásban, hogy az elsőfokú ingatlanügyi hatóság a céginformációs szolgálat által kiállított cégkivonatot teljesítésként elfogadta, pedig ezt a fajta okiratot sem lehet megtalálni az Inytv.
29. § /3/ bekezdésének felsorolásában. Hivatkozott a megyei bíróság a Ctv.
30. § /1/ bekezdésében és
31. § /2/ bekezdésében foglaltakra e körben, és leszögezte, hogy az IRM céginformációs szolgálat jogosult cégkivonat kiadására, ezért az általa kiadott cégkivonat az Inytv.
32. § /3/ bekezdésének megfelelő közokirat. A felpereseknek az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó kifogása kapcsán kifejtette, hogy az alperes helyesen alkalmazta az Inytv.
33. § /8/ bekezdését, amelynek értelmében ha a törvény bejegyzést említ, ez alatt a tények feljegyzését is érteni kell. Mindezekből következik, hogy a perbeli esetben a kérelem elutasítása tényének feljegyzése elleni fellebbezés esetén is keletkezik díjfizetési kötelezettség. Az iratokból megállapítható, hogy a díjfizetési kötelezettségnek a felperesek eleget tettek, ezért az azzal kapcsolatos fellebbezés elbírálására már nem volt szükség. Hivatkozott a megyei bíróság az Inytv.
34. § /1/ bekezdésére és a peres iratokból megállapította, hogy a II. rendű felperes jogszabály által megkövetelt cégmásolata rendelkezésre állt, azonban ismételt hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolták a vevő képviseletében aláíró Cs. I. aláírási címpéldányát. Mindezek alapján helyesen járt el az elsőfokú közigazgatási szerv, amikor a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet elutasította, amit az alperes határozatával helybenhagyott. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérték; a keresetükben foglaltakat fenntartották, kérték az ingatlan-nyilvántartási hatóság utasítását a bejegyzés iránti kérelem teljesítésére. Az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az elutasítás megváltoztatását, és a visszafizetés elrendelését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet sérti az Inytv.
35. § /3/ bekezdését. Előadták, hogy a
36. évi V. törvény életbe lépésével az „aláírási címpéldány” fogalmilag megszűnt, a Ctv.
37. § „hiteles cégaláírási nyilatkozatot” (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány), illetve ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintát ismer. Amennyiben a „hiteles cégaláírási nyilatkozatot” - mint közjegyzői aláírás hitelesítéssel ellátott címpéldányt tekinti az ingatlanügyi hatóság és az elsőfokú bíróság „aláírási címpéldány”nak, akkor azért törvénysértő az álláspontja, mert a hatályos Ctv. szerint a hiteles cégaláírási nyilatkozat kétféle lehet: a gyakorlatban elterjedt „aláírási címpéldány” fogalom az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintára is alkalmazható; a különbségtételnek törvényi indoka nincs. Az igazgatási-szolgáltatási díj tekintetében az
38. évi LXXXV. törvény 32/A. /5/ bekezdésére hivatkoztak, amely egyértelműen kimondja, hogy csakis a bejegyzésről szóló határozat elleni fellebbezés esetén kell fellebbezési díjat fizetni. Az eljárt szerveknek az az érvelése is súlytalan, hogy az Inytv.
39. § /8/ bekezdése értelmében, ahol a törvény bejegyzést említ, ott a tények feljegyzését is érteni kell. Ez a törvényi rendelkezés az Inytv. keretei között érvényesül, de nem hat ki az
40. évi LXXXV. törvény előírásainak értelmezésére; már csak azért sem, mert e törvény tételesen felsorolja a változás fogalmát, amennyiben pedig a bejegyzési kérelmet elutasítják, akkor nem jön létre változás. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
41. § /1/ A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a megyei bíróság megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást, és abból - az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával - helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Legfelsőbb Bíróság is egyetért. Helyesen alapozta az alperes és a megyei bíróság is döntését az Inytv.
42. § /3/ bekezdésében foglaltakra. Ezen jogszabályi rendelkezés - többek között - cég esetében aláírási címpéldány csatolását követeli meg. Az elsőfokú ingatlan-nyilvántartási hatóság a vevőt hiánypótlásra szólította fel, több ízben, amelyben bejegyzésre alkalmas aláírási címpéldány benyújtásának kötelezettségét írta elő, a hiánypótlási felhívásnak azonban a vevő nem tett eleget. Az Inytv.
43. § /3/ bekezdése kategorikusan fogalmaz, cég esetében aláírási címpéldány csatolását követeli meg a bejegyzési kérelem teljesíthetőségéhez. Alaptalanul hivatkoztak arra a felperesek a közigazgatási eljárás során, valamint a perben is, hogy a Ctv. szabályai ügyvédi aláírásminta elfogadását is lehetővé teszik. A Ctv.
44. § /3/ bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy az ügyvéd az aláírás-mintát kizárólag cégbejegyzési (változás-bejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen, abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát, vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírás-minta a cégbejegyzési (változás-bejegyzési) kérelem mellékletét képezi. Az e törvényhez fűzött miniszteri indokolás egyértelműsíti, hogy az ügyvéd aláírás-minta ellenjegyzésére kizárólag cégbejegyzési, illetve a cégbejegyzésre jogosult személyének változására irányuló változás-bejegyzési eljárásban jogosult, és az aláírás-minta elkészítésének feltétele az, hogy az a cégeljárásba becsatolásra kerüljön. Ebből következően az ügyvéd nem jogosult cégeljáráson kívül aláírás-minta ellenjegyzésére, illetve az aláírás-mintával összefüggésben hiteles kiadmányok kiadására, az elveszett minták időközbeni pótlására. Megalapozottan foglalt állást tehát a megyei bíróság atekintetben, hogy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául csak az Inytv-ben meghatározott okirat szolgál. Jelen esetben ez az aláírási címpéldányt jelenti, és nem pótolja, nem helyettesíti azt az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-minta. Noha nem vitásan a II. rendű felperes - mint vevő - cégmásolata rendelkezésre állt, azonban többszöri hiánypótlási felhívás ellenére sem csatolta be a vevő képviseletében aláíró aláírási címpéldányát, ezért megalapozottan tekintette a megyei bíróság a felülvizsgált alperesi határozatot e körben jogszerűnek; a hiánypótlási felhívások elmulasztására tekintettel a felperesek által kérelmezett ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem volt elvégezhető. Az illetékekről szóló
45. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló
46. évi LXXXV. törvény 32/A. § /5/ bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozat ellen benyújtott fellebbezés díja 10.000 Ft. Az Inytv.
47. § /8/ bekezdése értelmében ahol e törvény csak bejegyzést említ, az alatt a tények feljegyzését is érteni kell. Ezen jogszabályi rendelkezések összevetéséből következően helyesen foglalt állást a megyei bíróság atekintetben, hogy jogszerű az alperesi álláspont, amely szerint a tény feljegyzéséről szóló határozat - a perbeli esetben a kérelem elutasítása tényének feljegyzése - elleni fellebbezés esetén is keletkezik díjfizetési kötelezettség, tekintettel arra, hogy a bejegyzés alatt tények feljegyzését is érteni kell. A fellebbezés díjának megállapításakor a jogszabályban nem szerepel olyan kitétel, hogy csak változás esetén kellene azt megfizetni. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Pp.
48. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült alperesi perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp.
49. § /1/ bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
50. § /1/ bekezdése szerint kötelezte. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték viselésére a felperesek a 6/
51. /VI. 26./ IM rendelet
52. § /2/ bekezdése értelmében kötelesek. Budapest,
53. december
54. Dr. Buzinkay Zoltán sk. tanácselnök, Dr. Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Patyi András sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő