A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.242/2010/3.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. KarcagiMészáros Zsolt ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Hetyésy Sándor ügyvéd által képviselt alperes ellen hibás teljesítés iránt a Győri Városi Bíróságnál G.23.223/
- szám alatt indult a GyőrMoson-Sopron Megyei Bíróság 1.Gf.20.939/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Győri Ítélőtábla 1.Gf.20.939/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az alperes sportpályák vonalazásával (konfigurációjával) foglalkozott, ugyanilyen tevékenységi körrel rendelkezett többek között a felperes ügyvezetőjének tulajdonát képező A GmbH is. Az alperes a felpereshez küldött
- április 19-ei árajánlatában egy mobil tollaslabda pálya sportpadlójának szabását és a vonalak felfestését vállalta 96.000 Ft vállalkozói díj ellenében. A pályát elkészülte után az alperes leszállította. A felperes
- június 23-án megrendelt az alperestől további két mobil tollaspálya leszabását és festését. Az alperes a munkát ellenérték nélkül végezte el tekintettel arra, hogy hasonló munkát a tollaspálya eltérő paramétereire tekintettel korábban nem végzett és az alperes állítása szerint a felperest tájékoztatta arról, hogy nem tudja garantálni a festés állandóságát a pályák állandó feltekerése esetén. A két mobilpályát a felperes osztrák megrendelésre külföldre szállította, aholis rövid idő alatt kiderült, hogy a festett vonalak egy része levelesen elvált. A vevő reklamációjára a felperes ügyvezetője W-ba utazott, hogy meggyőződjön a reklamáció jogosságáról, majd
- augusztus 21-én szóban közölte az alperessel a teljesítés hibás voltát. Később augusztus 28-án a közlést írásban is megerősítette. Az alperes nem zárkózott el a javítás elvégzése elől, kérte a pályák hazaszállítását, azok javítását külföldön nem vállalta. A felperes a hibát megkísérelte kijavíttatni a helyszínen, ez azonban nem vezetett eredményre, ügyvezetője a cég gépjárművével a két pályát hazaszállította és a felperes raktárában helyezte el. Tájékoztatta az alperest a hazaszállításról, továbbá arról, hogy
- szeptember 2-án tollaslabda versenyre került sor, amelyhez mobil pályákat kellett bérelnie. Az alperes kérte a pályának a győri telephelyére való szállítását kijavítás céljából, de annak költségét egyik fél sem vállalta, így a javítás elmaradt. Az alperes a két pálya elkészítésének díját a felperestől nem igényelte, erre nézve számlát sem állított ki. A felperes új PVC tekercseket rendelt meg és
- október 21-én külföldre szállíttatta. E pályák festését az A GmbH végezte el a felperes megbízásából 4.292 € ellenében. A két tollaspálya
- szeptember 1-étől október 20-ig terjedő időre járó bérleti díja 3.000 € volt. A felperes a módosított keresetében a 3237 számú számlában írt, egy mérnöknap díjaként utazással együtt 480 €, a javítási kísérletre a kiszállás költségeként 900 €, a pályák szállítási díjaként 330 € és bérleti díj címén 3.000 €, mindösszesen 4.710 € (1,173.970 Ft); a 3413 számú számlában írt - két új pálya anyagának költségeként 1.776 €, e két pálya konfigurációs költségeként 3.700 € és 350 € szállítási díj, mindösszesen 5.826 € (1,452.130 Ft) és kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A keresetét a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésére, a 306. §-a
(1)bekezdésének a/ pontjára és a
- §-ára alapította. Arra hivatkozott, hogy az alperes a
- június 23-án kötött vállalkozási szerződést hibásan teljesítette. A javítást nem végezte el, ezért a felperes jogosult volt az egyébként nem javítható hibás dolog kicserélését az alperes helyett megrendelni, egyben a hibás teljesítéssel okozott kárának megtérítését is kérte. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokon eljárt Győri Városi Bíróság a G.23.223/2008/
- számú ítéletében az alperest 814.549 Ft-ban és kamataiban marasztalta, azt meghaladóan a keresetet elutasította. Elfogadta, hogy az alperes a szerződést hibásan teljesítette, így a javítással felmerült költségek őt terhelik. E költségek közül csak a felperesi képviselő utazásával felmerült költségből 80 €, a H A tanú útiköltségeire 108 € és a pálya bérleti díjként felmerült 3.000 €, mindösszesen 814.549 Ft költséget találta alaposnak. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság a mindkét peres fél fellebbezése folytán hozott 1.Gf.20.939/2009/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperest terhelő marasztalás összegét az alperes által elismert 66.799 Ft-ra és annak
- szeptember 12-étől járó kamataira leszállította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte. Az általa elvégzett mérlegelés alapján megállapította, hogy a felek között a Ptk.
- §-ában írt vállalkozási szerződés jött létre, amelyben az alperes tollaslabda pályák szabását és konfigurálását, a felperes pedig díj fizetését vállalta. Közös megállapodás alapján az alperes a kellékszavatossági felelősségét kizárta, ennek ellentételezéseként azt a feltételt szabták, hogy díjfizetési kötelezettség a felperest csak megfelelő minőségű pálya elkészítése esetén terheli. A felperes ezt a kikötést csak az első pálya tekintetében ismerte el, viszont az alperes ezzel ellentétes előadását - a további két pálya festésének kísérleti jellegét - tanúvallomások, valamint az ügy egyéb körülményei is alátámasztották. Az alperesnek azt a perbeli nyilatkozatát, miszerint a hibás teljesítést elismerte, és a kijavítást is vállalta, a jó szándék megnyilvánulásának tekintette, különös tekintettel arra, hogy a felperes egy 200 db-os megrendeléssel kecsegtette. Az alperes a javítást a saját telephelyén vállalta volna, és mert szállítóeszközzel nem rendelkezett, evonatkozásban a felperes segítségét kérte. A felperes ahelyett, hogy az alpereshez szállította volna a pályákat, olyan célszerűtlen intézkedésekbe kezdett, amelyekkel felesleges költségeket okozott, így ezek megtérítését az alperestől alappal semmilyen módon nem igényelheti. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk.
- §-ának b/ pontjában,
- §-ának
(1)bekezdésében, 306. §-a
(1)bekezdésének a/ pontjában,
(2)és
(3)bekezdésében, valamint a
- §-ában foglaltak megsértésében jelölte meg. A felülvizsgálati kérelmének indokolásában valójában a Pp.
- §-ában írt, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogszabályban írtak megsértésére hivatkozott. Előadta, hogy a másodfokú bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően vette figyelembe, azokat tévesen értékelte, ezáltal a tényállás megalapozatlan, az arra alapozott ítéleti döntés hibás. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. -.-.- A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt a felhozott okokból nem találta jogszabálysértőnek. A Pp.
- §-ának
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A felülvizsgálati kérelem a bizonyítékok szabad mérlegelését nem támadhatja, felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének nincsen helye, ezért a Pp.
- §-ában foglaltak megsértésére alapított felülvizsgálati kérelem csak akkor lehet alapos, ha a jogerős ítélet tényállása iratellenes, a bizonyítékok mérlegelése kirívóan okszerűtlen és ezáltal a levont jogi következtetés ellenkezik a logika elemi szabályaival (BH 1999/44., 1998/401.). A bizonyítékoknak a másodfokú bíróság általi mérlegelésében okszerűtlenség, logikátlanság nem állapítható meg, az mindenben megfelel a Pp.
- §-ában írt rendelkezéseknek. A perben a felperes állította, hogy az első pálya tekintetében valóban ún. próbafestésben állapodtak meg, ezzel szemben az alperes állította, hogy a további két pálya vonatkozásában is ez volt a megállapodás. Az alperesnek ezen előadását alátámasztotta H F I tanúnak a
- sorszámú jegyzőkönyvben foglalt tanúvallomása. A tanú és a felesége a perbehozott két tollaslabda pálya festését egyéni vállalkozóként végezte. Az alperestől azt a tájékoztatást kapták, hogy próbafestésről van szó, és amennyiben sikerül, úgy 200 db-os megrendelésre számíthatnak. A festésért ellenértéket nem kértek, maguk is próbamunkának tekintették, garanciával ezt a festést nem vállalták volna. A vállalás próbajellegét erősítették meg az ügy egyéb körülményei is, többek között, hogy az alperes az elvégzett munka ellenértékéül vállalkozói díjat nem igényelt, arról számlát nem állított ki, mivel az elvégzett festés nem volt megfelelő minőségű. A fenti bizonyítékokból okszerűen levonható volt az a következtetés, miszerint az alperes a két pálya elkészítéséért kellékszavatosságot nem vállalt, ezért a Ptk-nak a hibás teljesítésre vonatkozó 305., 306., illetőleg
- §-a alapján nem marasztalható. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság 1.Gf.20.939/2009/
- számú ítéletét a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető perköltsége nem merült fel, így annak viseléséről rendelkezni nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest, 2010.november 30. Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: (PBné)