Pfv.I.20.464/2010/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Róth Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek az I.r., Tóthné dr.Szabó Zsuzsanna ügyvéd által képviselt II.r. és a dr. Pesti Gábor ügyvéd által képviselt Magyar Állam nevében eljáró III.r. alperesek ellen ingatlan-nyilvántartás bejegyzés törlése és egyéb követelés iránt a Szegedi Városi Bíróság előtt 12.P.20.085/
- szám alatt folytatott és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 1.Pf.21.704/2009/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a II.r. alperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati költséget. Indokolás: A perbeli ingatlanra a p-i Községi Tanács VB
- május 20-án kötött adásvételi szerződést. A szerződéssel az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelően az ingatlan tulajdonjogát a Magyar Állam szerezte meg, a vevő pedig az ingatlan kezelője lett. Az adásvételi szerződés
- pontja tartalmazza, hogy az ingatlant az si Kőolajvezeték Vállalat „távvezeték fenntartását szolgáló bányaszolgalmi joga” terheli. A p-i Községi Tanács VB az ingatlan kezelői jogát
- február 16-án megkötött szerződéssel a felperesre ruházta át. A kezelői jog átruházásáról kötött szerződés
- pontjában rögzítették, hogy az ingatlanra vonatkozó tulajdonosi jogokat a végrehajtó bizottság gyakorolja, ennek keretében egyebek mellett - „kezdeményezheti a kezelői jog átengedésének visszavonását.” A felperes kezelői jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését az sz-i Földhivatal
- június 19-én kelt 35.010/
- számú határozatával rendelte el. Az I.r. alperes jegyzője
- március 7-én kelt levelében kérte a KVI-tól, hogy „a jogutód P. Község Önkormányzata tulajdoni jogállását” állítsa vissza. A KVI
- október 25-én kelt levelében tájékoztatta az I.r. alperest, hogy a kérelme teljesítésére nincs jogi lehetőség, mert az ingatlan használatára a tevékenységéhez nincs feltétlenül szüksége, ezért a vagyonátadó bizottság az
- évi LXV. törvény alapján az ingatlant a tulajdonába nem adhatta. Az I.r. alperes polgármestere ezt követően
- november 5-én az I.r. alperes tulajdonjogának bejegyzése iránt kérelmet nyújtott be a Körzeti Földhivatalhoz. A földhivatal a kérelmet teljesítette, s a
- november 7-én kelt 83040/2001.11.
- sz. határozatával az I.r. alperes tulajdonjogát az ingatlanra bejegyezte. A határozatát a földhivatal a felperesnek nem kézbesítette. A II.r. alperes vezetékjogának bejegyzését a Körzeti Földhivatal 32.260/2002.02.
- számú határozatával rendelte el. A felperes
- augusztus 1-én mindkét határozat ellen fellebbezést terjesztett elő. A Megyei Földhivatal a fellebbezéseket a fellebbezési határidő elmulasztása miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A felperes a Megyei Földhivatal határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti kérelmét a Csongrád Megyei Bíróság 5.Kpk.22.347/2008/
- számú végzésével elutasította. A felperes keresetében az I.r. alperes tulajdonjogának, valamint a II.r. alperes vezetékjogának törlését, a III.r. alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási helyreállítását, a maga javára használati jog bejegyzését kérte a perbeli ingatlanra. A keresetet az elsőfokú bíróság elutasította, ítéletét a másodfokú bíróság helyes indokainál fogva helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesnek arra vonatkozóan nem volt kereshetőségi joga, hogy az I.r. alperes tulajdonjogának törlését és ezzel a Magyar Állam tulajdonjogának helyreállítását kérhesse; ilyen keresetet csak a III.r. alperes terjeszthetett volna elő. A felperesnek ezt a kereseti kérelmét a kereshetőségi jog hiányában kellett elutasítani. Nem volt alapos a felperesnek a használati joga bejegyzésére irányuló kereseti kérelme sem. A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló
- évi LXX.tv. 1.§-ának
(1)bekezdése úgy rendelkezett, hogy a társadalmi szervezetek állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői joga a törvény hatálybalépésének napján kártalanítás nélkül megszűnik. A törvény 2.§-ának
(2)bekezdése pedig kimondta, hogy a társadalmi szervezetet, amelynek kezelői joga a törvény rendelkezése folytán szűnt meg, ingyenes használati jog illeti meg. A törvény
- szeptember 18-án lépett hatályba. A társadalmi szervezetek által használt ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló
- évi CXLII. törvény 16.§-a előírta, hogy a társadalmi szervezetnek az általa ingyenesen használt ingatlanon a használati jogát meg kell újítania, s az így megújított használati jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. A törvény 15.§-ának
(2)bekezdése pedig úgy szólt, hogy a használati jog a szerződéskötési felhívástól számított két hónapon belül szerződéskötés hiányában a törvénynél fogva megszűnik. A törvény az említett rendelkezéseiből következően a szerződéskötést a használati jogra igény tartó társadalmi szervezetnek kellett kezdeményeznie. A felperes használati jogot megújító szerződést a III.r. alperes jogelődjével nem kötött, ezért a törvény rendelkezésénél fogva nem csak a kezelői joga, hanem a használati joga is megszűnt. Megalapozatlanul kérte a felperes a II.r. alperes vezetékjogának törlését is. A II.r. alperes javára a vezetékjogot a földhivatal az eredeti, az
- évi bejegyzés rangsorában jegyezte vissza
- évben. Az I.r. alperes jogelődje és az ingatlan korábbi tulajdonosai között létrejött szerződés is tartalmazta, hogy az ingatlant a II.r. alperes jogelődjének vezetékjoga terheli. Mindezek kellőképpen bizonyítják, hogy a II.r. alperes az ingatlanra vezetékjogot a felperes kezelői jogának bejegyzése előtt már megszerezte. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Azzal érvelt, hogy téves az eljárt bíróságok jogi álláspontja, miszerint az I.r. alperes tulajdonjogának törlésére és a Magyar Állam tulajdonjogának helyreállítására vonatkozóan kereshetőségi joga nem volt. A nyilvántartott kezelői jogát az I.r. alperes tulajdonjogának törvénysértő bejegyzése sértette, ezért a törlési per indításához való jogosultsága az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény 62.§-ának
(1)bekezdése alapján fennállt. A társadalmi szervezetek által használt ingatlanok jogi helyzetének rendezéséről szóló 1997. évi CXLII. törvény 16.§-a
(1)és
(3)bekezdésének, valamint 15.§-a
(2)bekezdésének téves értelmezésével jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy az ingatlannyilvántartáson kívül szerzett használati joga megszűnt, mert azt két hónap alatt nem újította meg. A használati jog megújítására vonatkozó szerződés megkötésére ugyanis nem hívta fel senki, így nincs mihez képest számítani a szerződéskötésre megszokott kéthónapos időtartamot. Előadta, hogy a II.r. alperes maga csatolta a Járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság 4418/
- tk. számú
- június 29-én kelt végzését, amely szerint az ingatlanra bányaszolgalmi jogot nem jegyezte be. A
- évi bejegyzése a bányaszolgalmi jognak az
- évi bejegyzés rangsorában ezért érvénytelen. Az I. és II.r. alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A II.r. alperes hangsúlyozta, hogy a felperes kezelői jogának ingatlannyilvántartási bejegyzése előtt a vezetékjogát az iratokhoz csatolt tulajdoni lap másolat tanúsága szerint az ingatlan-nyilvántartás már feltüntette. Ezt bizonyítja az ingatlanra az I.r. alperes jogelődje által kötött adásvételi szerződést tartalmazó okirat is. A perbeli ingatlan területe 2338 négyzetméter volt; a területe telekalakítási eljárás következtében változott 5516 négyzetméterre, a vezetékjog eredetileg a hozzácsatolt területet érintette. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
- §-ának
(2)bekezdése a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértés esetén teszi lehetővé. A jogerős ítélet nem jogszabálysértő. Az eljárt bíróságok a tényállást helyesen állapították meg, s abból helytálló jogi következtetést is vontak le. Így helyes az a jogi álláspontjuk, hogy a felperesnek az I.r. alperes tulajdonjogának törlésére kereshetőségi joga nem volt. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 62.§
(1)bekezdésének a) pontja szerint keresettel az kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot helyreállítását, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti. A felperesnek volt ugyan nyilvántartott joga s ezért törlési per indítására jogosult volt, e jogának visszaszerzését azonban a törlési per nem eredményezhette. A kezelői joga a törvény rendelkezésénél fogva, s nem az I.r. alperes tulajdonjogának bejegyzése következtében szűnt meg. A felperes használati jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése sem történt meg; az pedig a törlési per indíthatósága szempontjából közömbös, hogy a bejegyzés milyen okból maradt el. Az I.r. alperes tulajdonjogának törlésére irányuló kereset megindítására a siker reményében a III.r. alperes lett volna jogosult, s a felperes a használati jogának legfeljebb vele szemben szerezhetett volna érvényt, ha eredményes törlési per következményeként a Magyar Állam tulajdonába az ingatlan visszakerül. A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000 évi CXXXIII. tv. 111.§-ának
(1)és
(2)bekezdései akként rendelkeztek, hogy a társadalmi szervezetek tulajdonában volt azok az ingatlanok, amelyek a törvény hatálybalépésének napján a Magyar Állam tulajdonában és a KVI kezelésében vannak és amelyekről jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kincstári vagyon részét képezik és ezeken az ingatlanokon harmadik személyek jogai kártalanítás nélkül megszűnnek. A törvény rendelkezései a kihirdetését követő harmadik napon, 2000. december 28-án léptek hatályba. A felperes használati joga a törvény e rendelkezésénél fogva már a felperes tulajdonszerzése előtt akkor is megszűnt volna, ha a használati jogot megszerzi. A Legfelsőbb Bíróság mindezért a jogerős ítéletet a Pp.275.§-ának
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.270.§-ának
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp.78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles a II.r. alperes felülvizsgálati költségét megfizetni. Az I. és III.r. alpereseknek a felülvizsgálati eljárásban megtérítendő költsége nem keletkezett. Budapest, 2010. november 4. Dr. Kazay László s.k. a tanács elnöke, Dr. Szűcs József s.k. előadó bíró, Dr. Harter Mária s.k. bíró