Pfv.IV.21.643/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Falat László ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kárpáti Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 22.P.20.480/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.557/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes kereseti kérelmében sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, az általa szerkesztett .. című hetilap ..-i számában, a „ .. " című rovatban megjelent olvasói levélben közöltek miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 17.500 forint + áfa, összesen 21.875 forint ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 21.000 forint le nem rótt illetéket. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta azzal, hogy a felperes 27.000 forint kereseti illeték megfizetésére köteles a Magyar Államnak. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az olvasói levélben a felperes könyvkiadóként való feltüntetése a felperes megítélése szempontjából olyan lényegtelen tévedés, ami nem ad alapot sajtóhelyreigazításra. Bár az alperes nem igazolta, hogy a felperes a köznapi értelemben vett könyvkiadói tevékenységet folytatna, azonban megállapítható, hogy művek kiadásának folyamatában részt vesz, azt felügyeli. Saját honlapján pedig maga közli azt, hogy történelmi tárgyú könyveket ír és ad ki, így tehát a közlés nem tekinthető valótlan állításnak sem. A felperes írásai elleni jobboldali tiltakozásról közöltek tekintetében a jogerős ítélet megállapította: az olvasói levél nem állította azt, hogy a felperes bármilyen bűncselekményt elkövetett volna, csupán azt közölte, hogy illendő lenne művei ellen a jobboldalnak tiltakozni. Ez a kijelentés véleménynyilvánításként a PK.
- számú állásfoglalás alapján - nem képezheti sajtóhelyreigazítás tárgyát. A perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint határozott. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az alperes keresete szerinti helyreigazítás közzétételére kötelezését kérte. Érvelése szerint az írás valótlanul állította, hogy könyvkiadó, valójában író, soha nem adott ki olyan könyvet, amit nem ő maga írt vagy fordított. Az általa írt vagy fordított könyvek kiadásának felügyelete miatt nem tekinthető könyvkiadónak. Hivatkozott arra, hogy interneten szereplő bemutatkozásából is kitűnik: saját könyvei kiadásával foglalkozik. A kiadó megbízottjaként nem tekinthető kiadónak. Kifogásolta, hogy az ítéletek nem fogadták el a .. írószövetségi tagsági igazolványát, foglalkozásának igazolásaként. Álláspontja szerint hamisan állította az olvasói levél azt is, hogy tiltakozni kellene könyve tartalmával elkövetett bűncselekmények miatt. A szöveg közvetlenül arra utal, hogy bűncselekményt követett el, emiatt pedig helyreigazításnak van helye. Kifejtette, hogy sem a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény, sem a Ptk. 79. §-a, sem más törvény nem ruházza fel a sajtót azzal a joggal, hogy meghamisítsa egy ember személyi adatát, így a foglalkozását. Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság megsértette az Alkotmány 2. §
(3)bekezdésében foglaltakat. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy a felperes foglalkozására vonatkozó közlés sértő jelleget nélkülöző állítás, míg a felperes közéleti tevékenységét tiltakozásra érdemesnek minősítő közlés a véleménynyilvánítás szabadsága körében kifejthető álláspont. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A per tárgyát képező olvasói levél egy korábban közzétett levél elírására reagált, amely szerint: „..-től, a ..-en át a ..-akciókig konzekvensen hiányzott a jobboldal tiltakozása". A perbeli levél írója felhívta a figyelmet arra, hogy .. a két világháború közötti szociáldemokrácia egyik nagy alakja, akit a nyilasok 1944. novemberében gyilkoltak meg. Ez ellen is illendő volt tiltakoznia a jobboldalnak, de: „a levél írója nyilván .. könyvkiadóra és az általa megjelentetett egyes kiadványokra gondolt". A felperes kereseti kérelmében a Ptk. 79. §
(1)bekezdése alapján kérte sajtó-helyreigazításra kötelezni az alperest. E szerint, ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, tévé, vagy filmhíradó valótlan tényt közöl, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítási eljárásban alkalmazandó a Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalása, amely alapján a kifogásolt sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni. A jogosult személyének megítélése szempontjából közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításra. Véleménynyilvánítás, bírálat, valamint a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos vagy művészeti vita önmagában ugyancsak nem lehet helyreigazítás alapja. A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította meg, hogy a felperes által, a perben sérelmezett kijelentések miatt az alperes sajtó-helyreigazítás közzétételére nem kötelezhető. A felperes kifogásolta az olvasói levélben, hogy könyvkiadóként tünteti fel személyét, holott valójában író. A felperes felülvizsgálati érvelése szerint saját írásai és fordításai kiadásában közreműködik. Mindemellett a jogerős ítélet a fenti rendelkezések alapján helytállóan állapította meg, hogy felperes személyének megítélése szempontjából lényegtelen tévedésnek minősül az, hogy az olvasói levél könyvkiadóként tüntette fel, írói tevékenysége helyett. Ez a közlés ugyanis nem alkalmas a felperes társadalmi megítélésének hátrányos megváltoztatására, ezért az alperes emiatt sajtó-helyreigazításra nem kötelezhető. Tévesen hivatkozott arra a felperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az olvasói levél arra utalt: bűncselekményt követett el. Valójában a levél szerzője csupán azt fogalmazta meg, hogy a jobboldalnak tiltakoznia illett volna a felperes által megjelentetett kiadványokkal szemben. Ezt a kijelentést helyesen értékelte a jogerős ítélet véleménynyilvánításként, ami nem ad alapot sajtó-helyreigazításra. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése és a 32/
- (VIII.22.) IM r.
- §
(3)és
(5)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének, a 6/1986. (VI.26.) IM r. 13. §
(2)bekezdése alapján pedig a felülvizsgálati eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. Budapest,
- december
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő