A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bt.III.915/2010/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év december hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A jövedéki orgazdaság vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a II. rendű terhelt érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Mátészalkai Városi Bíróság 1.Bk.93/2007/
- számú, 1 (egy) év 5 (öt) hónapi fogházbüntetést tárgyalás mellőzésével kiszabó végzése eljárásjogi okból törvénysértő. A jogorvoslati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Mátészalkai Városi Bíróság a
- április 25.-én - tárgyalás mellőzésével meghozott és
- június 18.-án jogerős 1.Bk.93/2007/
- számú végzésével a II. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett jövedéki orgazdaság vétsége miatt 1 év 5 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki. A bíróság jogerős - a Be.
- §
(4)bekezdése alapján indokolt határozatában megállapított tényállás lényege a következő. 2006. november 23.-án P. belterületén a II. rendű terhelt által vezetett személygépkocsit, aminek utasa volt a I. rendű terhelt, a határőr intézkedés végett, szabályszerűen meg akarta állítani. A II. rendű terhelt továbbhajtott, majd elakadt. A határőrök utolérték, a személygépkocsit ellenőrzés alá vonták, és abban összesen 3738 doboz különféle márkájú, magyar adójegy nélküli cigarettát találtak. A terheltek a jövedéki termék származását, adózott voltát nem tudták igazolni, ezért azt a vámhatóság lefoglalta. A lefoglalt cigarettát az I. rendű terhelt továbbértékesítés céljából Cs.-n vásárolta, majd az eladó és a II. rendű terhelt pakolta be a személygépkocsiba. A lefoglalt, jövedéki adózás alól elvont cigaretta belföldi forgalmi értéke 1.810.400 Ft. A bíróság jogi értékelése szerint a II. rendű terhelt társtettesként a Btk. 311/A. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő jövedéki orgazdaság vétségét valósította meg. Az eljárt bíróság által - a végzés indokolása szerint - alkalmazott jogszabályok, egyebek mellett a Btk. 44. §, 89. §
(1)-
(3)bek., Be. 544. §
(1)-
(3)bek.,
- §,
- § és
- §. A bíróság jogerős határozata ellen a legfőbb ügyész BF.2563/
- számon - a Be.
- §-a alapján, a
- §-ra hivatkozva törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt jelentett be, törvénysértés megállapítása mellett hatályon kívül helyezés és a törvénynek megfelelő döntés meghozatala érdekében. Indokai szerint a jogerős határozat törvénysértő, mert a Be.
- §-ának
(2)bekezdése alapján tárgyalás mellőzésével 1 évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be. 434. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a jogorvoslati indítványt fenntartva, azzal egyező, a védő pedig ahhoz csatlakozó tartalommal szólalt fel. A jogorvoslati indítvány a következők szerint alapos. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat rendkívüli jogorvoslat; a Be.
- §-a alapján bejelentése határidőhöz nem kötött, viszont a Be.
- §-ából kitűnően kizárólag a legfőbb ügyész indítványozhatja a bíróság jogerős és törvénysértő határozata ellen, feltéve ha a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. A Be.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében - amit egyébként a jogerős határozat indokolása alkalmazott jogszabályként feltüntet tárgyalás mellőzésével egy évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki. Ezért a jogerős határozat 1 év 5 hónapi fogházbüntetést kiszabó rendelkezése eljárásjogi okból törvénysértő. A jogerős határozat e törvénysértésének orvoslása a Be. más rendkívüli jogorvoslatra (perújításra, felülvizsgálatra), vagy a XXIX. számú Fejezete szerinti különleges eljárásra vonatkozó rendelkezései értelmében kizárt. Következésképpen a jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható. A Legfelsőbb Bíróság - a legfőbb ügyész egyébként alapos jogorvoslati indítványa kapcsán - rámutat azonban arra, hogy az alapügyben kiszabott szabadságvesztés neme, tartama nem (és végrehajtásának felfüggesztése sem) sért büntető anyagi jogszabályt. Jelen ügyben a törvénysértést az jelenti, hogy az adott tartamú szabadságvesztés kiszabása a Be. XXVII. Fejezete szerinti eljárásban - tárgyalás mellőzésével - történt. A Be.
- §-a szerint pedig a Legfelsőbb Bíróságnak, amennyiben a törvénysértést megállapította, valójában háromféle döntési jogköre van. A törvény ugyanis nem kötelez enyhébb büntetés kiszabására. Ha a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint helye van enyhébb büntetésnek, akkor ezt maga kiszabhatja, a megtámadott határozatot megváltoztathatja, vagy ennek érdekében hatályon kívül helyezheti. Ha viszont megítélése szerint a kiszabott büntetés neme és mértéke megfelel, következésképpen (mint jelen esetben) nem sért büntető anyagi jogszabályt, akkor - értelemszerűen - nem indokolt a hatályon kívül helyezés, s ezáltal a döntési jogkör továbbadása. Ez esetben a Be.
- § zárófordulata alapján a Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslatra okot adó törvénysértés megállapítására szorítkozhat. Jelen ügyben - figyelemmel arra is, hogy időközben a fogházbüntetés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje letelt - erről van szó. Ekként a Legfelsőbb Bíróság a Be.
- §-a és
- §-a alapján megállapította, hogy megtámadott határozat - eljárásjogi okból törvénysértő; a jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről pedig a Be.
- §-a alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Budapest,
- december
- Dr. Akácz József s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV