A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSÕBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.IX.30.245/2010/4.szám A Magyar Köztársaság nevében! A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Dapsy Roberta ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Kiss Árpád ügyvéd által képviselt I. rendű, és a dr. Rónay Andrea ügygondnok által képviselt II. rendű alperes ellen kölcsön visszafizetése iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 20.P.87.756/
- szám alatt indult és a Fővárosi Bíróság 45.Pf.638.243/2009/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen az I. rendű alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- november hó
- napján tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 45.Pf.638.243/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000 (Ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a
- április 18-án kelt svájci frank alapú kölcsönszerződésben a felperesi jogelőd, mint hitelező személygépkocsi vásárlására 2,249.760 Ft kölcsönt nyújtott az I. és II. r. alpereseknek mint adósoknak 72 havi futamidőre évi 10,67 % ügyleti kamat felszámítása mellett. A hitelből vásárolt személygépkocsira az alperesek vételi jogot engedtek a felperesi jogelőd javára. A felperesi jogelőd a kölcsönszerződést
- november 10-én azonnali hatállyal felmondta, és felszólította az alpereseket 2,360.231 Ft kölcsön visszafizetésére. A felszólítást az I. r. alperes
- november 20-án vette át, a II. r. alperesnek címzett levél a feladóhoz visszaérkezett. A felperesi jogelőd a követelést a
- december hó
- napján kelt engedményezési szerződéssel a felperesre engedményezte. A felperes álláspontja szerint az I.r. alperessel részletfizetésben állapodott meg, hét részlet törlesztése után 2005-től az I.r. alperes e részletfizetési kötelezettségének sem tett eleget. Az I.r. alperes és a perben nem álló H T Mária
- március 21-én megállapodtak abban, hogy a gépkocsi "lízingköltségét" H T M átvállalja, a felperes azonban a tartozás átvállalásához nem járult hozzá, majd a
- április 18-án kelt értesítésében mint engedményes mindkét alperest értesítette a követelés
- decemberi engedményezéséről. A gépkocsit
- szeptember 4-én az opciós jogára hivatkozással átvette és értékesítette. A felperes a
- március 5-én kelt levelében az I.r. alperest, a
- április 17-én kelt levelében pedig a II.r. alperest is felszólította 1,754.884 Ft tőke, és ennek
- március 5-étől járó késedelmi kamata megfizetésére. A felperes az eredménytelen felszólítást követően
- június 6-án fizetési meghagyás útján kívánta érvényesíteni a követelést. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni kölcsöntartozás címén 1,745.884 Ft tőke, ennek
- március 5-étől járó késedelmi kamata, valamint a perköltségek megfizetésére. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság a 20.P.87.756/2008/
- számú ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy fizessenek meg a felperesnek egyetemlegesen 15 napon belül 1,745.884 Ft kölcsöntőkét ennek
- március 5-étől járó késedelmi kamatát, valamint az ítéletben meghatározott perköltséget. A Fővárosi Bíróság a felperes és az I.r. alperes fellebbezése folytán hozott 45.Pf.638.243/2009/
- számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a késedelmi kamat mértéke tekintetében megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A másodfokú bíróság alaptalannak ítélte az I.r. alperes által előterjesztett elévülési kifogást. A per anyaga alapján megállapította, hogy az I.r. alperes
- március 1-jét megelőzően értesült az engedményezés megtörtéről tekintve, hogy a felperessel mint új jogosulttal részletfizetésben állapodott meg. A felperes az igényét ezt követően
- június 6-án bíróság előtt érvényesítette. Az igényérvényesítésig a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésében írt öt éves elévülési idő nem telt el, ezért a követelés elévülése az I. r. alperessel szemben nem következett be. A jogerős ítélet ellen az I.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. A másodfokú bíróság által elkövetett jogszabálysértést a Ptk. 328. §-ának
(4)bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg. Előadta, hogy a felperes és a P L Rt. közötti engedményezési szerződésről nem értesült a Ptk. 328. §-ának
(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A Ptk. 328. §-ának
(4)bekezdése értelmében az engedményezésről szóló értesítés csak az engedményezőtől származik joghatályosan, az engedményes által történő értesítés csak abban az esetben hatályos, ha a kötelezett kérésére az engedményes az engedményezés megtörténtét igazolja. Ennek igazolásra a jelen esetben nem került sor, az engedményezésről szóló felperesi értesítés hatálytalan, így nem alkalmas az elévülés megszakítására. A követelés vele szemben időközben elévült, ezért azt a felperes bírósági úton nem érvényesítheti. Álláspontja szerint
- március
- napja előtt nem kötött a felperessel részletfizetésre szóló megállapodást, a felperes által
- április 24-én benyújtott beadvány
- számú mellékleteként csatolt okirat nem egy részletfizetési megállapodás, hanem a felperesnek a fennálló tartozás részletekben történő megfizetésére vonatkozó egyoldalú hozzájárulása. A hozzájárulás megküldése nem a bejelentett lakcímére történt, így a felperes által csatolt okirat nem szolgálhat annak bizonyítására, hogy az engedményezésről történő értesítésre sor került, ezáltal az elévülés megszakadt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. -.-.A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül és azt alaptalannak találta. Az I.r. alperes nem vitatta, hogy
- november 20-án értesítette a felperes jogelődje a kölcsönszerződés
- november 10-i azonnali hatályú felmondásáról és felhívta 2,360.231 Ft visszafizetésére, illetőleg az opciós joggal terhelt gépjármű átadására. A Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a követelések öt év alatt évülnek el. Tekintve, hogy a kölcsönszerződésből származó követelés elévülésére jogszabály eltérő elévülési határidőt nem állapít meg, és rövidebb elévülési határidőben a felek sem állapodtak meg, a perbeli követelés elévülésére az öt éves elévülési idő az irányadó. A 2003. november 20-án átvett felszólítás a Ptk. 327. §-ának
(1)bekezdése szerint az elévülést megszakította, ezzel egyidejűleg az öt éves elévülési idő a Ptk. 327. §-ának
(2)bekezdése szerint újból kezdődött, és
- november 20-án járt volna le. Az I.r. alperes saját elismerése szerint is
- április 18-án az engedményezésről a felperestől értesítést kapott. Az engedményezésről szóló értesítés alakszerűséghez nincsen kötve, tehát történhet szóban, írásban, személyesen vagy megbízott útján is. A Ptk.
- §-ának
(2)bekezdése az elévülés szempontjából nem tesz különbséget aszerint, hogy az értesítés az engedményestől vagy az engedményezőtől származik, így bármelyik fél értesíti is az adóst, a szabályszerű értesítés alkalmas az elévülés megszakítására. A Ptk. 328. §-ának
(4)bekezdése csupán arra jogosítja fel az adóst, hogy az engedményestől származó értesítés esetén kérje az engedményezés megtörténtének igazolását. A perben arra nem merült fel értékelhető adat, hogy az I.r. alperes kérte volna a felperestől az igazolást, sőt igazolt, hogy a felperes felé
- március 1-e és
- szeptember 1-e között 5 alkalommal összesen 7 részletet teljesített, ezért a fizetési kötelezettsége alóli mentesülése érdekében alappal nem hivatkozhat arra, hogy az engedményezésről szabályszerű értesítést nem kapott. Egyébként
- novemberétől a kölcsönszerződés felmondásától a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem benyújtásáig -
- június 6-ig - az 5 éves elévülési idő nem telt el, ezért a perbeli követelés elévülése nem következett be. Nem sértettek ezért jogszabályt az eljárt bíróságok azzal, hogy az I. r. alperest a kereset szerint marasztalták. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Bíróság 45.Pf.638.243/2009/
- számú ítéletét a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése szerint hatályában fenntartotta. Az I.r. alperes felülvizsgálati kérelme sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles a felperesnek a felülvizsgálati eljárással okozott költségét megtéríteni. A felperes felülvizsgálati perköltsége a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §-a
(2)bekezdésének a/ pontja és
(5)bekezdése szerint felszámítható, az ÁFA-t is tartalmazó 50.000 Ft ügyvédi munkadíjat foglalja magában. Az I.r. alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 74. §-ának
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, a költségmentességről szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam viseli. Budapest, 2010.november
- Dr. Vezekényi Ursula s.k. a tanács elnöke, Gyöngyösiné Dr. Gyügyei Klára s.k. előadó bíró, Dr. Lőrincz Györgyné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: (PBné)