Pfv.21660/2010/4 – Kúria

Pfv.IV.21.660/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Práth Gyula által képviselt felperesnek a dr. Kárpáti Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Fővárosi Bíróság előtt 31.P.23.691/

1. számon megindult és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.212/2010/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 10.000 forint felülvizsgálati eljárási költséget. az Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a sajtó-helyreigazításra kötelezés iránt előterjesztett keresetet és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 forint elsőfokú és „10.000 forint + áfa" fellebbezési eljárási költséget, valamint felhívásra az államnak összesen 45.000 forint első- és másodfokú eljárási illetéket. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az egyesületi formában működő felperes a hátrányos helyzetű fiatalok számára táborokat, fórumokat szervez, ismeretterjesztő és kulturális tevékenységet folytat, valamint részt vesz a helyi önkormányzat programjain. A felperes szervezésében került sor a „Sajtófeszt
4. - A jövő Európája" elnevezésű rendezvény megtartására, amelyet a .. is támogatott. A rendezvényen részt vettek az .. politikusai, európai parlamenti képviselőjelöltjei, önkormányzati képviselői, vezető tisztségviselői és aktivistái is. Az alperes által szerkesztett „.." internetes oldalon
5. június 24-én „Beszállt a .. az .. kampányába?" címmel jelent meg cikk, amelyben a felperes Szent István parki rendezvényéről tudósított. A cikk ennek kapcsán foglalkozott a társadalmi szervezet felperes működésével, civil vagy politikai jellegével, a rendezvényen résztvevőket és a szponzor személyét is megemlítve. A felperes egyesület elnöke, sérelmezve a cikk egyes közléseit, az alpereshez „helyreigazítási kérelem" elnevezésű iratot juttatott el, melyben kérte a cikk egyes részeinek törlését, annak kijavítását és levelének nem „reflexióként" való közlését. Az alperes a kérelmet nem teljesítette. A felperes keresetében kérte az alperes helyreigazítás közzétételére kötelezését, melyben megjelölte a helyreigazítás szövegét, tartalmát és a valótlan állításokat. Változatlanul fenntartotta a sérelmezett cikkrészletek törlése, kijavítása iránti kérelmét, valamint kérte az alperest elnézés kérésére is kötelezni. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a helyreigazítás iránti kérelem nem felel meg az alaki és tartalmi követelményeknek. Érdemben azzal védekezett, hogy a cikkben nem állított valótlant és nem keltett hamis látszatot, csupán a véleményét fejtette ki a felperes tevékenységéről. A jogerős ítélet indokolása szerint akkor alkalmas a közlemény sajtó-helyreigazításra, ha abban megjelölésre kerül, hogy a sérelmezett közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, melyek a való tények és egyértelműen kitűnik, hogy az így megfogalmazott igényt sajtó-helyreigazításként kéri a jogosult közzétenni. A helyreigazítás körében - erre irányuló kérelem esetén - lehetőség van válaszlevél közzétételének igénylésére is. A PK. 13.sz. állásfoglalás értelmében a helyreigazítás megtagadása esetén a kereseti kérelem is csak a sajtószervhez eljuttatott helyreigazítási igény körén belül terjeszthető elő, a perben új igény érvényesítésére nincs lehetőség. A perbeli esetben hiányzott a felperes kifejezett igénye a sajtó-helyreigazításra. A felperes a sérelmezett közlemény megjelenését követően az alpereshez intézett levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy a közlemény egyes részei nem felelnek meg a valóságnak, „sejtetéseket, a tények egyoldalú mazsolázását, hiteltelen, pontatlan, jogsértő állításokat" tartalmaz. Emiatt kérte az általa megjelölt cikkrészletek törlését és „nem reflexióként hozzácsapni …, hanem kijavítani" a közölteket. Ez az igény nem felelt meg a helyreigazítási kérelem tartalmi követelményeinek, miután a felperes nem jelölte meg, hogy melyek a konkrét valótlan állítások, illetve mely tények kerültek hamis színben feltüntetésre, továbbá a való tényeket sem ismertette. Nem volt figyelmen kívül hagyható az sem, hogy a felperes kifejezetten tiltakozott a levele helyreigazító közleményként való megjelentetése ellen, s bár tartalma alapján lehetett arra következtetni, hogy a felperes mit sérelmez, azonban az a sajtóhelyreigazításra vonatkozó kifejezett igényt nem tartalmazott. A felperes alpereshez eljuttatott kérelme tartalmát tekintve cikkrészlet törlése, kijavítása iránti igény - nem tekinthető a Ptk.
6. §