Pfv.21586/2010/4 – Kúria

Pfv.IV.21.586/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kosza Yvette ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bélik Mihály ügyvéd .. által képviselt Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 8.P.21.140/

1. számon megindult és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.147/2009/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000 (Kettőszázötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet - megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetnek részben helyt adó ítéletét - elutasította a felperesnek a személyhez fűződő jog megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt előterjesztett keresetét. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 forint elsőfokú és 500.000 forint másodfokú perköltséget. Rendelkezése szerint a le nem rótt illetéket az állam viseli. A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperes 1994-től
4. októberig önkormányzati képviselő, valamint
5. júniusától, munkaviszonyának a
6. november 8-i közgyűlésen történő megszüntetéséig az alperes önkormányzat tulajdonában álló .. (a továbbiakban: ..) ügyvezető igazgatója volt. A .. és a .. (a továbbiakban: ..) között
7. május 1-jén 9.000 m2 területre vonatkozó bérleti szerződés jött létre 10 évre, 24.000 forint éves bérleti díj ellenében. A felperes a
8. október 19-én kiadott cégkivonat szerint
9. április 9től - a cégkivonat kiállításának időpontjában is - a .. tagja volt. Az iratokhoz csatolt kiegészítő lap szerint, a felperes tagsága a ..-ben
10. április 28-én szűnt meg. A .. elnöke a .. ügyvezetőjével annak érdekében folytatott tárgyalásokat, hogy a .. mondjon le a ..-tól bérelt és labdarúgó pályának alkalmas terület bérleti jogáról. A .. ügyvezetője 2,3 millió forintot kért a lemondás fejében. A sportkör elnöke megkereste a felperest, hogy támogassa az önkormányzatnál a bérlemény kiváltását a pályagondok megoldása érdekében. A megkeresést követően a felperes felkereste az alpolgármestert. A .. ügyvezetője a
11. július 24-én kelt, fenti ajánlatát tartalmazó levelével ugyancsak a felperest, mint a .. ügyvezetőjét kereste meg. A felperes a .. ajánlatát a
12. augusztus 2-i keltű levelével azzal a javaslattal továbbította az alpolgármesternek, hogy azt terjessze a közgyűlés elé. Az alperes közgyűlése az alpolgármester bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó előterjesztésével a
13. augusztus 24-i ülésén foglalkozott. A közgyűlésen a felperes az előterjesztésben szereplő ajánlat elfogadásának előnyei mellett érvelt. Az alperes .. Bizottsága a közgyűlés
14. november 8-i rendkívüli ülésére készített, „A .. ügyvezetőjének személyi ügye" tárgyú előterjesztésében - megerősítve az október 12-i ülésén elfogadott megállapításait - rögzítette, hogy a felperes „nem az önkormányzat érdekeit képviselte, amikor levélben kezdeményezte olyan előterjesztés készítését, mely alapján 2,3 millió Ft kifizetése történhetett volna meg egy magán Kft. felé. Az általa felhozott indokok nem voltak megalapozottak. Ugyanazon Kft. és a .. közötti bérleti szerződés sérti az önkormányzat érdekeit, de az ügyvezető (bár kötelessége lenne) nem érte el a szerződés megváltoztatását. Bizottsági ülésen állította, hogy nem érintett a Kft-vel kapcsolatban, majd többször ismételt egyértelmű kérdésekre is tagadta az érintettségét. Az önkormányzat számára igen előnytelen bérleti szerződést nem tárta sem az illetékes bizottságok, sem a közgyűlés elé." Ismertette továbbá az előterjesztés, hogy a bizottsági ülésen az ügyvezető felperes munkavégzésével kapcsolatos kifogások is felmerültek, amelyek miatt a bizottság egyhangú állásfoglalása szerint elmarasztalható. Az előterjesztésben tartalmilag az is rögzítésre került, hogy az azonos tevékenységi körű cégek esetében a felperes nem lehet egyidejűleg az egyiknek ügyvezetője, a másiknak pedig tagja, márpedig a felperes a
15. október 19-i cégkivonat szerint tagja a ..-nek. A bizottság közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot tett arra, hogy a felperes .. ügyvezetőjeként fennálló munkaviszonyát rendkívüli felmondással szüntessék meg, valamint az alperes, mint a .. tulajdonosa, rendeljen el további vizsgálatot az előterjesztésben a Kht-val kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása céljából. A felperes módosított keresetében kérte megállapítani: az alperes a
16. november 8-i előterjesztésben tett valótlan és sértő tényállításokkal megsértette a jóhírnévhez, a becsülethez és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát. Kérte az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását, továbbá az alperes 10.000.000 forint nem vagyoni és 61.169.836 forint vagyoni kárának, valamint azok kamatai megfizetésére kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet indokolása szerint a
17. november 8-i előterjesztés tartalma az önkormányzat Bizottságának eljárása során került meghatározásra. A bizottság hatás- és feladatkörében eljárva, annak kereteit meg nem haladva alakította ki az előterjesztést, amely így a bizottság véleményének minősül. A bizottság az általa tudomására jutott információkkal kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok valóságtartalmát kell kivizsgálni. A felperes tevékenységét értékelő véleménynyilvánításnak minősül az, hogy a felperes nem az önkormányzat érdekeit képviselte, illetve a bérleti szerződés az önkormányzat érdekeit sérti és ezzel kapcsolatban a felperes nem megfelelően járt el, valamint az előnytelen bérleti szerződést nem tárta a bizottságok és a közgyűlés elé. A határozati javaslat indokaként megfogalmazott, felperes munkavégzésére vonatkozó mulasztások ugyancsak nem adnak alapot a Ptk.
18. §-a alapján a jóhírnév megsértésére. A Ptk.
19. §-a alapján az sem állapítható meg, hogy a bizottság indokolatlanul túlzó vagy bántó módon nyilvánított volna véleményt a felperes tevékenységéről, arra is figyelemmel, hogy a közszereplő felperesnek a véleménynyilvánítással kapcsolatban fokozott a tűrési kötelezettsége. A határozati javaslat pedig semmilyen, a felperes személyiségi jogát sértő tényállítást vagy véleményt nem tartalmazott. Ezért a másodfokú bíróság megváltoztatva az elsőfokú bíróság keresetnek részben helyt adó ítéletét, a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az alperes kereseti kérelme szerinti marasztalása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen minősítette az előterjesztésben megfogalmazott közléseket véleménynek. Az önkormányzat bizottsága nem csupán „nézeteket kifejtő szerv", kötelessége a tények feltárása és ismerete. Az alperes a valótlan tények állításával és híresztelésével súlyosan sértette a jóhírnevét, a becsületét és az emberi méltóságát, amellyel vagyoni és nem vagyoni kárt okozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Ptk.
20. § szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti egyebek mellett - a becsület és az emberi méltóság megsértése. A Ptk.
21. §