Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.620/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Grimaldi Ügyvédi Iroda, dr. Grimaldi Zsuzsanna ügyvéd által képviselt felperesnek, a fellebbezési eljárásban a dr. Gálosi Ügyvédi Iroda, dr. Gálosi Vera ügyvéd által képviselt alperes ellen Közgyűlési határozat megtámadása iránt indított perében - mely perbe a felperes per nyertessége érdekében beavatkozott - a Fejér Megyei Bíróság
- május
- napján meghozott 3.P.20.248/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő részítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén meghozott 42., 44.,
- sorszámú határozatait megsemmisítő rendelkezését hatályon kívül helyezi és ebben a részében a pert megszünteti. A
- december
- napján tartott közgyűlés 37-41., 43.,
- sorszámú határozatokat megsemmisítő első fokú ítéleti rendelkezést helybenhagyja. A
- március
- napján tartott közgyűlésen meghozott határozatokat megsemmisítő ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezi és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasítja. Az elsőfokú bíróság által a felperes javára megállapított perköltség összegét 40.000 (negyvenezer) forintra leszállítja. A peres felek és beavatkozó fellebbezési eljárási perköltségeiket maguk, míg a le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes az egyesülési jogról szóló
- évi II. törvény (Etv.)
- §
(1)bekezdése alapján
- február
- napján előterjesztett keresetében az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén meghozott 37., 38., 39., 40., 41., 43.,
- számú határozatainak megsemmisítését kérte, a határozatok törvénysértő jellegét abban jelölve meg, hogy a Ptk.
- § által kimondott jóhiszeműség és tisztesség, valamint kölcsönös együttműködés követelményével ellentétesek, a Ptk.
- §,
- §
(2)bekezdésébe ütköző tartalmúak. Kifogásolta, hogy a közgyűlési meghívóban még utalás sem történt az alapszabály módosítás irányára, amely a kizárását lehetővé tévő alapszabály módosításra irányult. A
- március
- napján igazolási kérelemmel előterjesztett módosított kereset szerint a felperes a
- december
- napján tartott közgyűlésen hozott 42., 44.,
- sorszámú határozatok megsemmisítését is kérte, mert olyan személy vett részt, akinek nem volt szavazati joga, továbbá a
- március
- napján tartott közgyűlés valamennyi határozatának a megsemmisítését is kérte, mert e közgyűlés szabálytalanul került összehívásra, határozatképtelen volt. Az elsőfokú bíróság az 5-I. sorszámú végzésével a felperes perindítási határidővel kapcsolatos igazolási kérelmének helyt adott. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint alapszabályt nem sértett, a szavazati jog figyelembe vétele a kialakult szokásoknak megfelelő volt A beavatkozó a kereset szerinti döntést kért. Az elsőfokú bíróság az ítéletében az alperes
- december 18-án kelt 3746/
- számú, valamint a
- március 5-én kelt 1-10/
- számú közgyűlési határozatait megsemmisítette. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 80.000.- forint perköltséget. Megállapította, hogy a kereseti illeték az állam terhén marad. Az ítélet indokolása értelmében az Etv.
- §,
- § 11-
- § és a
- december
- napján hatályos alperesi alapszabály
- §
(1)és
(6)bekezdésének rendelkezései alapján a
- december 18-i megismételt közgyűlésen legalább négy tag legitim, bíróság által bejegyzett egyesületi elnök folyamatos jelenlétére, illetve szavazatára volt szükség ahhoz, hogy ott szabályszerű, törvényes határozat születhessen. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint azonban a zalai tagegyesület nevében nem a nyilvántartásba bejegyzett képviselő szavazott. Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az írott alapszabályt a szokások nem írhatják felül, a múltbéli szabálytalanságokból, törvénysértésekből nem következik, hogy a tag aktuálisan ne fordulhatna a bírósághoz jogorvoslatért. Kiemelte, hogy az októberi tagfelvétel a felek egyező előadása szerint szabálytalan volt, mert arról az alapszabály
- §
(1)bekezdésében előírttal szemben csak egyszerű szótöbbséggel határoztak, és amely miatt került összehívásra a decemberi, perbeli rendkívüli közgyűlés. Irrelevánsnak tartotta az első felvétel formális visszavonásának vagy bíróság előtti megtámadásának megtörténtét, ugyanakkor a Ptk. 4. §
(4)bekezdése szerinti jóhiszeműség elvébe ütköző tiltott magatartásnak minősítette a decemberi határozatok saját hibából eredő törvénysértő voltára hivatkozást azért, hogy az októberi, elismerten törvénysértő határozatból előnyt szerezzenek. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a
- december 18-i határozatképtelen rendkívüli közgyűlés összes törvénysértő határozatát megsemmisítette. Ebből okszerű következtetést vont az alapszabály
- §-ának módosításának törvénysértő jellege folytán a társelnök által összehívott
- március 5-i közgyűlés határozatainak törvénysértő jellegére, amelynek következtében érdemben nem bírálta el a határozatok törvényességét, azonban a jövőre nézve általános elvként iránymutatásul megjegyezte, hogy az alapszabály módosításának is vannak törvény és tisztesség által behatárolt korlátai Ptk.
- §
(1)bek. alapján. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Fellebbezésével támadta a
- decemberi határozatok megtámadási határidejére vonatkozó felperesi igazolási kérelemnek helyt adó végzést is a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján. Állította, hogy a decemberi határozatok tekintetében a keresetindítással a felperes elkésett, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül nem élt igazolási kérelemmel és nem terjesztette elő e határozatok megtámadása iránti keresetét, igazolási kérelme is elkésett, mely okból is kéri a decemberi határozatok tekintetében a kereset elutasítását. Ezen túlmenően érdemben is támadta az elsőfokú ítéletet a támadott határozatok törvényessége alapján. Megítélése szerint a Z. szavazati jogát jogszerűen gyakorolta az alelnök az egyesület alapszabályának 17. §
(7)és
- § alapján. Megítélése szerint az alperesi alapszabály
- §
(4)és 6. §
(1)bekezdésének is megfelelt a szavazati joggyakorlás, nevezett személy az alapszabályban rögzített állandó meghatalmazással rendelkezett és ez tette jogszerűvé a képviseletét. Kiemelte, hogy amennyiben nem lenne mód az elnök meghatalmazással való helyettesítésére, úgy bármilyen akadályoztatás esetén a tagszervezetek nem élhetnének alapvető tagi jogaikkal. Álláspontja szerint a megismételt közgyűlés nem volt határozatképtelen, mert jelen volt a 22/2008. számú nem támadott határozattal felvett, szavazati jogát nem gyakorló O., mert az alapszabály 11. §
(6)bekezdése szerint a jogi személy tag közgyűlési képviseletéhez kötött a határozatképesség. Mindezek alapján megítélése szerint a
- december 18-ai közgyűlési határozatok meghozatalára nem három, hanem öt tag képviselőinek jelenlétében, azaz határozatképes közgyűlésen került sor. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az igazolási kérelemnek helyt adó végzés és elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Előadása szerint
- március
- napján szerzett tudomást arról, hogy az alperesi szövetséghez tartozó Z. elnökhelyettesének nincs bejegyzett képviseleti jogosultsága, mely időpontban a jogi képviselőjének súlyos egészségügyi problémája is felmerült, amelynek következtében helyettesítéséről sem tudott gondoskodni. Megítélése szerint a Ptk. 4-
- §-ában foglalt alapelvek a jelen ügyre is alkalmazhatók. Alaptalannak tartotta az alperesnek az októberi taggyűlésre hivatkozását és megítélése szerint a tagszervezet alapszabályának az alperes működésére kihatása nincs. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. A Pp.
- §
(2)bekezdése kimondja, hogy az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen külön fellebbezésnek helye nincs, és az az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben is csak akkor támadható meg, ha a bíróság olyan igazolási kérelemnek adott helyt, amelyet érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania. A Pp. 109. §
(2)bekezdés szerint az igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő. A Pp. 107. §
(1)bekezdése alapján az igazolási kérelmet 15 napon belül lehet előterjeszteni, mely határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A felperes az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén meghozott 42., 44.,
- sorszámú határozatait
- március
- napján támadta meg bíróság előtt az ekkor előterjesztett módosított keresete értelmében igazolási kérelem előterjesztése mellett, e határozatok megtámadására nyitva álló határidő elmulasztása miatt, mely igazolási kérelemnek az elsőfokú bíróság 5-I. sorszámú végzésével helyt adott. Mindezek alapján a fentiekben kifejtett keretek között a jelen fellebbezési eljárásban, az alperesi fellebbezési kérelem alapján, az elsőfokú bíróság igazolási kérelemnek helyt adó végzése felülbírálható volt. Az Etv.
- §-a alapján a társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az Etv.
- §
(1)bekezdése értelmében az alperes közgyűlésének határozatát az alperes bármely tagszervezete a tudomására jutástól számított 30 napon belül támadhatta meg a bíróság előtt. Ebből következően a határozatról való tudomásszerzéstől számít a 30 napos keresetindítási határidő, mely határidő anyagi jogi határidő. A felperes keresetlevélben tett előadása szerint a
- december
- napján tartott alperesi közgyűlésről készült jegyzőkönyv
- január
- napján történt átvételekor értesült a közgyűlésen meghozott határozatokról. Miután a közgyűlésről készült jegyzőkönyv valamennyi közgyűlésen meghozott határozatot tartalmazza, így a felperes a
- december
- napján tartott közgyűlésen meghozott valamennyi, azaz a 42., 44.,
- sorszámú határozatról is
- január
- napján tudomást szerzett. Ehhez képest 30 nap állt rendelkezésére a megtámadási kereset bíróságon történő előterjesztésére, azaz legkésőbb
- február
- napján meg kellett érkeznie a keresetlevelének az elsőfokú bíróságra. A felperes azonban csak
- március
- napján, azaz az Etv.
- §
(1)bekezdésében meghatározott határidőn túl terjesztett elő a
- december
- napján tartott közgyűlésen meghozott 42., 44.,
- sorszámú határozatok megtámadása iránti keresetét. Az Etv.
- §
(1)bekezdése alapján a keresetindítási határidő számításánál az adott, konkrét határozatról való tudomásszerzésnek van ügydöntő jelentősége és nem annak, hogy a határozat törvénysértő jellegét, azon tényeket, körülményeket, amelyek utóbb szerzett esetleges tudomásszerzések megalapozhatják az adott határozat törvénysértő voltát mikor ismerte, illetve ismerhette fel a társadalmi szervezet tagja, jelen esetben a felperes. Ezért figyelemmel arra is, hogy a felperes a 2009. december 18. napján tartott alperesi közgyűlésen meghozott valamennyi határozatról 2010. január 11. napján szerzett tudomást és a 37-41., 43., 46. sorszámú határozatokat az Etv. 10. §
(1)bekezdése szerinti határidőben megtámadta, a Pp. 107. §
(2)bekezdésében meghatározott mulasztás későbbi tudomásszerzéseként, illetve akadályként nem értékelhető a határozat törvénysértő jellegének a felperes általi felismerése, annak 2010. március 5. napjában megjelölt időpontja. Az Etv. 10. §
(1)bekezdése alapján az alperes határozatát az alperes tagja, azaz a felperes támadhatta meg, így erre is tekintettel a felperes ügyvédjének váratlan és sajnálatos betegsége nem releváns a Pp. 107. §
(1)bekezdés harmadik mondata alkalmazhatóságában. Mindezek alapján a felperes a tudomásszerzés
- január
- napjától számított 30 napos keresetindítási határidő
- február
- napján utolsó napjához képest a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti 15 napos igazolási kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn túl terjesztette elő az igazolási kérelmét, és a Pp. 107. §
(1)bekezdés harmadik mondatában foglaltakat a felperes által hivatkozottak a fentiek szerint nem alapozzák meg, így az igazolási kérelem elkésett, azt a Pp. 109. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak el kellett volna utasítania. Ebből következően a jelen fellebbezési eljárásban a Pp. 110. §
(2)bekezdés alapján a másodfokú bíróság felülbírálva az elsőfokú bíróság 5I. sorszámú végzését és megállapította, hogy az alperes
- december
- napján tartott közgyűlésén meghozott 42., 44.,
- sorszámú határozatokat támadó, e határozatok megsemmisítésére irányuló kereset a külön jogszabályban - Etv.
- §
(1)bek - meghatározott határidőn túl, tehát elkésetten került előterjesztésre és e határidő elmulasztása miatti igazolási kérelem is elkésett, így elutasításának volt helye. A fenti indokok miatt a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 130. §
(1)bekezdés
- h)pontja és a Pp. 157. §
- a)pontja alapján a Pp. 251. §
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a
- december
- napján megtartott alperesi közgyűlésen meghozott 42., 44.,
- sorszámú határozatokat megsemmisítő rendelkezését hatályon kívül helyezte és ebben a részben a pert megszüntette. A
- december
- napján tartott alperesi közgyűlésen meghozott 37-41., 43.,
- sorszámú határozatokat megsemmisítő elsőfokú ítéleti rendelkezést támadó alperesi fellebbezés nem alapos. Annak eldöntésekor, hogy az alperes határozata törvénysértő-e, a törvényi rendelkezések megtartása mellett a társadalmi szervezet alapszabályára és más szabályzataira is figyelemmel kell lenni; az alapszabályba foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek minősül. Az alperes a saját maga által alkotott szabályokhoz, így az alapszabályba foglaltakhoz kötve van, az abban foglaltak szerint kell eljárni, az attól eltérő „gyakorlat" alapszabályba ütközik, ezért törvénysértő. Az alperesnek a
- december
- napján megtartott közgyűlés időpontjában hatályos alapszabály
- §
(1)bekezdése értelmében a közgyűlésen minden tag részt vehet, ahol tanácskozási, indítványozási és szavazati jogát bejegyzett képviselői útján gyakorolhatja. Ugyanakkor rendelkezik arról is, hogy a tag szavazati jogát gyakorló képviselőn kívül kik vehetnek részt tanácskozási joggal. Az alapszabály 11. §
(4)bekezdés kimondja, hogy a tagegyesület szavazati jogát a bejegyzett képviselője (vagy képviselői egyike) gyakorolhatja. A 11. §
(6)bekezdés szerint a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele (legalább hat tag) képviselve van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint egyharmada (legalább 4 tag) képviselve van. Az alapszabály idézett rendelkezéseiből következően a közgyűlés határozatképessége, a szavazati jogosultság a tagok bejegyzett képviselőinek részvételéhez kötött. Az alapszabály kifejezetten a bejegyzett képviselőt nevesíti, és olyan szabályozást nem tartalmaz, hogy ettől eltérő személy, illetve meghatalmazott is képviselheti szavazati joggal rendelkezőként az adott tagszervezetet. Bejegyzett képviselőként az alapszabály külön értelmező rendelkezése hiányában a „bejegyzett képviselő" szóhasználatnak az Etv. 15. §
(7)bekezdésében foglaltakra is figyelemmel irányadó és egyértelmű jelentése alapján kizárólag az adott alperesi tagszervezet bírósági nyilvántartásba vett (bejegyzett) képviselője tekintendő. Ettől eltérő értelmezés az Etv. 15. §
(7)bekezdésére tekintettel nem adható az alapszabály kifejezett rendelkezésének. Az alperesre a saját alapszabálya irányadó, így a saját alapszabályától eltérő gyakorlatra a tagszervezetek alapszabálya nem adhat lehetőséget. A
- december
- napján tartott közgyűlés jegyzőkönyvéből megállapíthatóan 4 tag jelenlétében tekintette magát határozatképesnek, mely négy tag közül hármat a csatolt okiratokból megállapíthatóan - a bejegyzett képviselő képviselt, míg a Z.et nem a bírósági nyilvántartásba vett, azaz bejegyzett képviselője, aki így az alperes alapszabálya értelmében nem gyakorolhatott volna szavazati jogot a közgyűlésen. Mindezek alapján a
- december
- napján tartott közgyűlés csak három szavazati jog gyakorlására jogosult tag képviseltette magát, így a közgyűlés határozatképessége sem volt megállapítható. Az alperes fentebb idézett alapszabályi rendelkezése értelmében a közgyűlés határozatképessége is a tagszervezet szavazati jog gyakorlására jogosult képviselőjének jelenlétéhez kötött, ezért azon alperesi előadásnak, hogy további tagszervezet is jelen volt, aki azonban szavazati joggal nem rendelkezett, ügydöntő jelentősége nem volt. A kifejtettek alapján az elsőfokú bíróság az alperes
- december
- napján megtartott közgyűlésének 37-41.,
- és
- sorszámú határozatait megalapozottan semmisítette meg. A másodfokú bíróság ugyanakkor mellőzi az elsőfokú ítélet indokolásából a Ptk.
- és
- §-ára történő utalást, illetve az erre alapítottan megállapított törvénysértést. A Ptk.
- §
(1)bekezdéséből és a Ptk.
- §-ából következően a társadalmi szervezetek, egyesületek, így a peres felek viszonyait szabályozó speciális szabályokkal szemben, mint amilyen az Etv. értelemszerűen nem merülhet fel a Ptk.
- és
- §-ának alkalmazása. Az Etv.
- §-a alapján az alperesre is irányadó Etv.
- §,
- §-a, amelynek értelmében az alperes működésének alapelve az önkéntesség, önkormányzatiság, demokratizmus. Az alperes működésének szabályait az Etv-ben rögzített alapelvek alapján az Etv keretein belül, annak megfelelve maga határozza meg. Mindebből az is következik, hogy az alperes működésére nem irányadó a Ptk. 4-
- §-a, és így az alperes egyes szervei által hozott határozatok törvényessége sem ítélhető meg a Ptk. 4-
- §-ában foglaltak alapján. A kifejtett indokok alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fentiek szerinti részben eltérő indokolással hagyta helyben a
- december
- napján megtartott alperesi közgyűlésen meghozott 37-41., 43.,
- sorszámú határozatok megsemmisítése vonatkozásában. A fentiek szerint a
- december
- napján megtartott közgyűlésen meghozott
- sorszámú, az alapszabályt akként módosító határozat, mely szerint a közgyűlés összehívására a társelnök is jogosult, a bíróság által megsemmisítésre nem került, így e határozat értelmében módosított alapszabály szerint a
- március
- napján tartott közgyűlés összehívására a társelnök is jogosult volt. A felperes a
- március
- napján tartott közgyűlésen meghozott határozatok megsemmisítése iránti keresetét - ezen túlmenő - további törvénysértésekre alapítottan is előterjesztette, amelyeket azonban az elsőfokú bíróság eltérő jogi álláspontja alapján nem vizsgált, így e vonatkozásban az elsőfokú bíróság döntésének érdemi felülbírálatára lehetőség nem volt. A másodfokú bíróság ezért a
- március
- napján tartott közgyűlésen meghozott határozatok megsemmisítésére irányuló kereset vonatkozásában hozott elsőfokú ítéleti döntést a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a felperes által megjelölt további okok, indokok vizsgálatával kell az elsőfokú bíróságnak eldönteni, hogy a
- március 5-i közgyűlési határozatok törvénysértő jellege megállapítható-e és így e határozatok megsemmisítésének törvényi feltétele fennáll-e. A Fővárosi Ítélőtábla a fentiek alapján a Pp.
- §
(2)bekezdés alapján a Pp. 213. §
(2)bekezdés szerinti részítéletet hozott, a pert a
- december
- napján meghozott 42., 44.,
- sorszámú alperesi közgyűlési határozatok vonatkozásában részben megszüntette a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján az elsőfokú ítélet részbeni hatályon kívül helyezése mellett, a
- december
- napján megtartott alperesi közgyűlésen meghozott 37., 38., 39., 40., 41., 43.,
- sorszámú határozatokat megsemmisítő ítéleti rendelkezést helybenhagyta, míg a
- március
- napján megtartott közgyűlésen meghozott határozatokat megsemmisítő ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A per részbeni megszüntetése és a részítélet hozatalára tekintettel az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség összegét leszállította. A fellebbezési eljárási költség viseléséről a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdés 83. §
(1)bekezdés alapján határozott a fellebbezés részbeni eredményessége folytán akként, hogy a peres felek, és a beavatkozó fellebbezési eljárási költségét maga viseli. Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetékről az 1990. évi XCIII.tv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI 26.) IM. rendelet
- § alapján határozott a másodfokú bíróság. A hatályon kívül helyezett elsőfokú ítéleti rendelkezés vonatkozásában figyelemmel a fellebbezési kérelmet indokaira is a feleknek igazolhatóan külön költsége nem merült fel, ezért e vonatkozásban a másodfokú bíróság a határozathozatalt mellőzte. Budapest,
- január
- . Lizák Tibor sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Molnár Ágnes bíró