Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 11.K.34.273/
alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.34.273/2008/12. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra 467.500 (négyszázhatvanhétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
első fokú adóhatóság a felperesnél 2001-2005 adóévekre vonatkozóan személyi jövedelemadó adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként terhére összesen 7.792.461 Ft adókülönbözetet, 3.896.230 Ft adóbírságot és 3.162.692 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
adóhatóság
adózás rendjéről szóló
on hivatkozását, hogy kiadásainak fedezete részben a ... Kft. (továbbiakban Kft.) üzletrész-átruházásából származott. A Kft-t
L. Kft. vásárolta meg, 2003. február 14-én, és február 24-én 90 millió Ft-ot utalt át M. R. számára. M. R. bankszámlájáról a felperes számlájára nem érkezett összeg, ilyen összegben kivét sem történt, így M. R. nem adhatott 50 millió Ft készpénzt a felperesnek.
alperes 2898796106 számú határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy
adóhatóság a tényállást nem tárta fel, a felperes nyilatkozatát, mint bizonyítékot nem vették figyelembe.
üzletrészeladásból származó részét M. R-től megkapta, vele szemben kötelmi igénnyel nem kellett élnie. Eljárásjogi jogszabálysértésként jelölte meg, hogy nem élhetett irat-betekintési jogával, mert
t adótitokra hivatkozással nem engedélyezték, illetve nem bocsátották rendelkezésére M. R. ellenőrzésének jegyzőkönyvét.
első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott
zal, hogy
adóhatóság jogszerűen folytatott le becslési eljárást, maradéktalanul feltárta a tényállást és
t kellően bizonyította. A felperes eljárási jogszabálysértésre hivatkozásával kapcsolatban vizsgálta
őt érintő, M. R-nél elvégzett kapcsolódó vizsgálat eredményét a kiegészítő jegyzőkönyv útján megismerhette. A bizonyítékokat összességükben megfelelően értékelte, a felperes által felajánlott, de mellőzött bizonyíték értékélését is tartalmazza
alperesi határozat. Érdemben vizsgálva a kiadások fedezetét, kifejtette, hogy a rendelkezésre álló banki bizonylatok, illetve a M. R-nél lefolytatott kapcsolódó vizsgálat egyértelműen bizonyította, hogy a felperes bankszámlájára nem érkezett a szerződésből eredő összeg, illetve készpénz kivét sem történt M. R. bankszámlájáról. A bíróság értékelte a felperes, illetve M. R. tanúmeghallgatását, a felperes részéről bírósági szakban csatolt iratokat, mely alapján felperes arra hivatkozott, hogy 32.300.000 Ft-ot biztosított részére M. R.
A. Kft. házipénztára útján. E körben
első fokú bíróság arra hivatkozott, hogy a felperes még a közigazgatási eljárásban 50 millió Ft-ról, a bírósági szakaszban már csak 32.300.000 Ft-ról nyilatkozott. A felperes által hivatkozott kiadási pénztárbizonylat rendeltetési rovatban „készpénz befizetése bankszámlára" került megjelölésre, mely szintén nem igazolja a házipénztárból való készpénzfelvételt. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy
adott összeg részére, mint magánszemély részére is átadásra került. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését,
alperes határozatának - első fokú eljárásra is kiterjedő - hatályon kívül helyezését, másodlagosan
alperes új eljárás lefolytatására utasítását. Álláspontja szerint
első fokú bíróság ítélete megsértette
alperes határozatában nem követhető, hogy megállapításait milyen dokumentumokra, vizsgálati tényekre alapozta.
első fokú bíróság ítélete iratellenes, okszerűtlen és logikai ellentmondást tartalmaz. A bizonyítottan átvett 32.300.000 Ft a felperesnél feltárt forráshiányra megfelelő fedezetet jelent. A pénztárbizonylattal kapcsolatos bizonytalanságok csak látszólagosak.
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta
zal, hogy a felperes hitelt érdemlően nem tudta bizonyítani a 32.300.000 Ft felvételét. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A fél a felülvizsgálati kérelmében hivatkozhat mind anyagi, mind eljárásjogi jogszabálysértésre, de ez utóbbi - a Pp. 275. §
ügy érdemére is kihatott. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott mind eljárásjogi, mind anyagi jogi jogszabálysértésekre, a Legfelsőbb Bíróság elsősorban
eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálta. A Legfelsőbb Bíróság
első fokú bírósággal egyetértésben megállapította, hogy a felperes a közigazgatási eljárásban jogait gyakorolhatta,
adóhatóság részéről nem történt olyan korlátozás, amely
ügy érdemére is kihatott volna. Bár a felperes a M. R-nél lefolytatott ellenőrzés eredményét csak szűk körben ismerhette meg, de a bírósági eljárásban további bizonyítási eljárás lefolytatására volt lehetőség a Kft. üzletrészeladásából származó jövedelem igazolásával kapcsolatban.
első fokú bíróság ítéletéből is megállapítható, hogy részletesen vizsgálta a felperesnek ezen fedezetre való hivatkozását.
adóhatóság megállapítása szerint
adózó vagyongyarapodásával és
életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban
adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege,
adóhatóság
adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel
ismert és adóztatott jövedelmekre is
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Becslési eljárás nem csak akkor folytatható le, ha
adózónál tényleges vagyongyarapodás tapasztalható (pl: ingatlan, jelentős értékű ingóság), hiszen a nem adózott jövedelmét egyéb célra is fordíthatja (pl: tagi kölcsön nyújtás, tőkeemelés). A lényeg, hogy a kiadásai nincsenek arányban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével.
adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak,
onban
adózónak ahhoz, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a Pp. 324. §
okat a bíróság valónak fogadja el.
Art. és a Pp. szabályai alapján egyértelműen a felperest terhelte a bizonyítás lehetősége, illetve kötelessége. A bizonyítás lényege, hogy most már
adózó érdekkörébe áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést. Ennek elmaradása, vagy sikertelensége
adózó hátrányára esik. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275. §
első fokú bíróság a közigazgatási eljárás adatai, iratai és
első fokú bírósági eljárásban lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Kft. üzletrész-átruházásból származó összegből tudta fedezni kiadásait. E körben a Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy olyan ellentmondások voltak a felperes előadásai, illetve
iratok tartalma között, amelyek megkérdőjelezték a felperes állításait, így hitelt érdemlőnek nem lehet tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság is utal arra, hogy a közigazgatási eljárásban még 50 millió Ft-ról, a bírósági eljárásban 32.300.000 Ft-ról volt szó. A közigazgatási eljárásban nem hivatkozott arra a felperes, hogy a vitatott pénzt nem közvetlenül kapta M. R-től, hanem
A. Kft-n keresztül. A felperes
A. Kft. felé történő átutalás időpontjával kapcsolatban is eltérően nyilatkozott.
A. Kft. kiadási pénztárbizonylata önmagában is ellentmondásos, hiszen nem kifizetésről, hanem készpénzbefizetésről rendelkezett. A felperes annak sem tudta okszerű magyarázatát adni, hogy ez a pénz miért nem közvetlenül részére került kifizetésre, miért kellett
A. Kft-t közbeiktatni a pénzmozgásban. Arra sem mutatott rá, hogy
A. Kft. a felperesnek, mint magánszemélynek milyen jogcímen fizette volna ki ezen összeget. Ezek
ellentmondások, illetve hiányosságok lerontották a felperes állításait és a hitelt érdemlő bizonyítottságot.
első fokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206. §
illetékekről szóló
államnak megfizetni. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.