Kfv.37375/2010/4 – Kúria

Kfv.III.37.375/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Murányi Zsolt ügyvéd által képviselt I.-II.r. felpereseknek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal mint az Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal jogutódja alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a személyesen eljárt S. J.-né I.r., a dr.Szabó Beáta Gizella ügyvéd által képviselt S. I. II.r. beavatkozó - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

1. november
2. napján kelt 14.K.22.138/2007/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 14.K.22.138/2007/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest és a II. rendű alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 20.000./azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A felperesek tulajdona a 42669/1 hrsz-ú 652 m² területű ingatlan, mely természetben a G. utcában fekszik. Ezzel szomszédos az alperesi beavatkozók 42668/2 hrsz-ú az A. út
6. címen fekvő saroktelke. A felperesi telek az alperesi beavatkozó irányába lejt. Az oldalhatáron egy a szintkülönbség miatt is emelt, az alperesi beavatkozók által létesített betonkerítés áll, melynek felperesi telek felé eső oldalával szemben a felperesek telkén rézsű volt. A felperesek
7. május
8. napján építési engedély iránti kérelmet adtak be az elsőfokú építési hatósághoz. A
9. június
10. napján kiadott építési engedély alapját képező tervdokumentáció szerint a felperesek házának a ház dél-keleti homlokzatán lévő garázsa az alperesi beavatkozók felé nyílik, oda az utcáról a ház mellett az oldalkertben elhaladva, kanyarodással lehet beállni. Az építési engedély évében az építkezés során a felperesek a rézsűt feltöltötték. E feltöltés támasztéka az alperesi beavatkozók kerítése lett. A feltöltés miatt
11. évben az alperesi beavatkozók által kezdeményezett eljárás indult, melyben az elsőfokú hatóság egyebek mellett a terep természetes szintig való visszaállítását rendelte el. Az alperes
12. február
13. napján kelt 882/
14. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Álláspontja szerint az eredetileg 50-60 centiméternyi földréteg tartására létesített kerítés állékonysága az engedély nélkül végzett terepfeltöltés miatt nem biztosítható. Indokolásában utalt egyéb, az engedélytől eltérő felperesi építkezésre is. A felperesek keresetükben a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérték. Előadták, hogy téves volt a másodfokú határozatnak az az indokolásbeli megállapítása, amely az elkészült épületük tervektől való szinteltérésével magyarázza a részlegesen és az építkezés miatt nem vitásan megvalósult ideiglenes feltöltést. Ezen indokolásbeli megállapításra tekintettel kérték a terepszintre vonatkozóan szakértő kirendelését. A megyei bíróság e tárgyban szakértőket rendelt ki, akiknek véleményét elfogadva megállapította, hogy a támadott közigazgatási határozatba írt kötelezettség szakértő közreműködése nélkül végrehajthatatlan, nem állapítható meg ugyanis a terepfeltöltés megszüntetésének mértéke. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Kifogásolta a szakértői véleményben foglaltakat, illetőleg azok egyes részeinek figyelmen kívül hagyását. Utalt arra, hogy határozatát a felek egyező nyilatkozata alapján hozta, és arra, hogy a határozatban megjelölt eredeti állapot mibenlétét maguk a felek ismerik legjobban. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
15. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
16. §-ának /1/ bekezdését,
17. §-ának /1/ bekezdését,
18. §-át, 339/A. §-át és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
19. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./
20. §-át jelölte meg. A II.r. alperesi beavatkozó felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság jogszabálysértés megjelölésének hiánya miatt hivatalból elutasította, de az abban foglaltakat az alperes felülvizsgálati kérelmét támogató nyilatkozatként értékelte. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben hatályában fenntartását kérték. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljárás során a felperesek nem vitatták, hogy a szomszédjuk irányában telkük rézsűjét különböző okokból ideiglenesen feltöltötték. Az elsőfokú hatóság e feltöltés megszűntetésére hívta fel egyebek mellett a felpereseket, akik e kötelezettségükről szóló elsőfokú határozatot -részben a teljesítési határidő meghosszabbítása miatt - megfellebbezték. A másodfokú eljárás során maga az alperes vonta be vizsgálódási körébe azt a felek és az elsőfokú hatóság által korábban nem kifogásolt, és nem említett tényezőt, hogy a ház tervezett és megvalósult szintje között eltérés tapasztalható. Mivel e körülmény vizsgálata folytán ez határozatának részévé vált, nem volt mellőzhető a bíróság részéről e tekintetben vizsgálódás lefolytatása. A megyei bíróság az ügyben szakértőket rendelt ki, akik szakvéleményéből a bizonyítékok mérlegelésével /Pp.
21. §/ jutott arra a következtetésre, hogy alaptalan az alperesi határozatnak az a kitétele, mely szerint a felperesek az építkezés során az építmény padlóvonalát megemelték. Ennek a megállapításnak azért van jelentősége, mert a felperesek helyreállítási kötelezettségét az alperes ennek a szintvonalnak a figyelembevételével határozta meg. A tévesen 50-60 centiméteresnek megjelölt eltérés miatt a megyei bíróság helyesen mondta ki, hogy az alperes nem határozta meg egyértelműen és végrehajtható módon azt, hogy a felperesek által elvégzett terepszínt feltöltésének megszűntetését az alperesi beavatkozók ingatlan felé milyen mértékben kell végrehajtani. Az ilyen módon tisztázottnak nem tekinthető tényállás /Ket.
22. §-a,
23. § /1/ bekezdésének a/ pontja/ miatt az alperes határozata jogszabálysértő, így szükséges az eljárás megismétlése, tekintettel arra is, hogy az alperes jogszabálysértő határozatának megváltoztatására a Pp.
24. §-a alapján a bíróságnak nem volt hatásköre. A megyei bíróság ítéletét szakértői vélemények egybevetésével a bizonyítékok mérlegelése alapján hozta. A bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, hogy ha a tényállást iratellenesen, okszerűtlenül értékelt bizonyítékok alapján állapították meg. Jelen ügyben a megyei bíróság a tényállást okszerűen értékelt bizonyítékok alapján helyesen állapította meg. Az ügyben a felülvizsgálati kérelemben említett jogszabálysértéseket sem lehetett megállapítani, mert a megyei bíróság ítéletét megfelelő mélységben indokolta, az ítélet rendelkezése a kereseti kérelemben foglaltaknak megfelelő volt, és a bíróság a határozatot a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálta felül. Nem sérült a Ket.
25. §-ának szabályozása sem, mert az eljárás gyorsaságának igénye nem járhat együtt azzal, hogy a közigazgatási határozatát tisztázatlan tényállás alapján hozza meg. szerv Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp.
26. §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes és a II.r. alperesi beavatkozó a Pp.
27. §-a és
28. § /1/ bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes Pp.
29. §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. Az illetékekről szóló illetékmentes alperes viseli.
30. évi XCIII. törvény
31. §-a alapján helyett a felmerült illetéket az állam A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
32. §-a és a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010./VII.9./ Korm. rendelet
33. §-ának /4/ bekezdése,
34. §-ának /1/ bekezdése és a Korm. rendelet melléklete alapján tüntette fel az alperes jogutódját a határozat fejrészében. Budapest,
35. november
36. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró