Gf.20452/2009/32 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.II.20.452/2009/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Herke és Szabó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Herke Csongor ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Demeter Lajos ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj és járulékai megfizetése iránt indított perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
2. október
3. napján kelt 4.G.40.120/2007/
4. sorszám alatti végzésével kijavított, a
5. október
6. napján kelt 4.G.40.120/2007/
7. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, az alperest terhelő marasztalási összeget 21.340.
9. (Huszonegymillió háromszáznegyvenezer - kilencszázkettő) Ft tőkére, valamint annak az elsőfokú ítéletben írt mértékű késedelmi kamataira felemeli. Mellőzi az elsőfokú ítélet le nem rótt kereseti illetékre és elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezését, egyben kötelezi a felperest, hogy a Magyar Államnak külön felhívásra fizessen meg 1.431.
10. (Egymillió - négyszázharmincegyezer) Ft le nem rótt kereseti- és fellebbezési illetéket; míg az alperesnek 15 napon belül 2.028.
11. (Kettőmillió huszonnyolcezer - hétszázharminchét) Ft első- és másodfokú perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az alperes által kiírt közbeszerzési eljárást követően
12. július
13. napján a felperes vállalkozó és alperes megrendelő között építési szerződés jött létre egy 8 tantermes általános iskola generálkivitelezésére, ideértve a régi épület bontását, az új épület építését és járulékos munkák elvégzését. A vállalkozói díjat a felek a 399.441.912 Ft + Áfa (499.302.390 Ft) átalánydíjban határozták meg. Az alperes a munkaterületet a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül vállalta átadni, amely ténylegesen
14. július
15. napján megtörtént. A felperes teljesítésére nyitva álló „véghatáridőt"
16. augusztus
17. napjában határozták meg, a felperes késedelme esetére - a bruttó teljes vállalkozói díjat kötbéralapnak tekintve - napi 0,2 % kötbért, a kötbér maximumot a bruttó vállalkozói díj 20 %-ában kikötve. Meghatározták (4/
18. pont), hogy amennyiben valamely határidőt a felperesnek fel nem róható ok (így pl. valamely elháríthatatlan objektív körülmény, vagy a megrendelő érdekkörében felmerült valamely ok) következtében előállt akadályoztatás miatt nem lehet megtartani, akkor a részhatáridők - és ennek megfelelően az azt követő határidők is - az akadályoztatás időtartamával meghosszabbodnak. A
19. április
20. napján kelt I.. számú szerződésmódosítás alapján a bruttó kivitelezői díj - az Áfa mértékének változása miatt 484.243.550 Ft-ra változott. A
21. augusztus
22. napján megkötött II. számú szerződésmódosítás az alperes által megrendelt pótmunkák díját bruttó 12.600.000 Ft-ban állapította meg. A felek megegyeztek, hogy „A pótmunkák elrendelése a kivitelezés készültségi fokához igazítva, az építési naplóban került tételesen elrendelésre. A pótmunkák végzéséhez szükséges időtartam függvényében az alapszerződés teljesítési határidőre vonatkozó 4/
23. pontja módosul." A felperes az építési munkát, a kikötött teljesíti határidőt elmulasztva,
24. január
25. napján jelentette készre. A műszaki átadás-átvételi eljárás
26. január
27. napján indult meg, és
28. február
29. napján fejeződött be. A megvalósított általános iskola
30. február
31. napján kapott használatbavételi engedélyt. Az alperes a kikötött
32. augusztus 31.-i teljesítési határidő elmulasztása miatt
33. február
34. napján a felperessel kötbérigényt közölt, és a felperes
35. március 20-i esedékességű, 147.933.000 Ft megfizetésére szóló számlájába 75.000.000 Ft kötbért számított be. A felperes kerestében 75.000.000 Ft vállalkozói díj, valamint annak a
36. február
37. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A felperes keresetében azzal érvelt, hogy a kivitelezőnek fel nem róható okok - így: a régészeti feltárások, a tervszolgáltatásokkal, tervezői utasításokkal kapcsolatos késedelmek, a pótmunka igények, és a megrendelő fizetési késedelmei - okozták a 168 nap objektív késedelmet. Ugyanakkor az átadás-átvételi eljárás
38. január
39. napján megkezdődött, az alperes a főépület emeleti részét
40. február
41. napján már birtokba vette, de csak
42. február
43. napján volt hajlandó formálisan lezárni az átadás-átvételt. Kiemelten hivatkozott a II. számú szerződésmódosítás azon rendelkezésére, hogy a pótmunkák végzéséhez szükséges időtartam függvényében a teljesítési határidő módosul. Ugyancsak a szerződésmódosításban rendelkeztek úgy a felek, hogy a pótmunkákat a kivitelezés készültségi fokához igazítva kell elrendelni. Ugyanakkor az alperes - a
44. májusi eredeti felperesi ajánlathoz viszonyítva -
45. júniusában módosította a megrendelő igényeit, és forráshiánya miatt - nem kért a felperestől ajánlatot a belsőépítészeti munkákra. Így éppen azokat a tételeket vette ki a vállalkozási szerződés műszaki tartalmából, amelyek nélkül az iskola nem üzemeltethető rendeltetésszerű, az egyes tételek beépítése csak előzetes megrendeléssel biztosítható, az utólagos megrendeléssel pedig ellehetetlenül a határidőre történő teljesítés. Így az alperes a kiviteli tervekben egyébként szereplő 2 db eltolható falat
46. november 29-én rendelte meg, melynek szállítói visszaigazolása
47. január 15-én történt. A vegyi fülke, illetve a fali táblák alperesi pótlólagos megrendelésére
48. október 18-án és október 25-én került sor, a szállítói visszaigazolásra pedig
49. február 15-én. Ezen pótmunka megrendelések miatt a felperes nem is teljesíthetett
50. február
51. napja előtt. A felperes keresetéhez csatolt magánszakértői vélemény szerint a felperest felróható késedelem nem terheli, az alperes
52. június
53. és november
54. közötti pótmunka megrendelései lehetetlenítették el a
55. február
56. napja előtti teljesítést. Az egyes akadályozó körülmények által okozott késedelmes napokat összeszámítva pedig 156,16 nap (benne: 66,16 nap a pótmunkák miatt) a kimenthető felperesi késedelem, 13 nap pedig a kötbérterhes késedelem. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes vállalkozói díj igényét nem vitatta, viszont 75.000.000 Ft késedelmi kötbér erejéig beszámítási kifogást terjesztett elő. Értelmezése szerint a II. számú szerződésmódosítás alapján nem a pótmunkák végzéséhez szükséges időtartam hozzáadásával változhat a teljesítési határidő, hanem a pótmunkák végzéséhez szükséges időtartam függvényében, melyet a bíróság által kirendelt szakértő véleménye alapján kell számítani. Álláspontja szerint a pótmunkák miatti teljesítési akadályok időtartama nem összegezhető. Mivel a szerződés tárgya oszthatatlan szolgáltatás volt, a részleges alperesi birtokbavétel nem járt a teljesítés jogkövetkezményeinek beálltával. Rámutatott, hogy
57. február
58. napja előtt számos, a rendeltetésszerű üzemelést gátló körülmény merült fel. A felperes
59. október
60. napjától nemcsak pótmunkákat végzett, hanem az építési napló szerint térburkolást, térkövezést, egyéb burkolást, festést, lambériázást, az álmennyezetet, lépcsőburkolást; illetve épületgépészeti, szennyvíz elvezetési és fűtési problémák is adódtak. Így a felperes által kiemelt két pótmunka tételtől függetlenül a felperes a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezése előtt az átadás-átvétel feltételeit nem tudta biztosítani. Az iskolai kísérletek során alkalmazandó elszívó berendezés (vegyi fülke) valamint az eltolható fal az eredeti tervekben is szerepelt. A vegyi fülke kivezetéseit a felperes elfelejtette kivitelezni, ezért volt szükséges a pótlólagos megrendelés. Míg a kettős eltolható fal megrendelésére a felperes hibájából, a tartógerenda megroppanása és oszloppal történő megtámasztása miatt került sor. A
61. január 2-i építési napló bejegyzés igazolja, hogy az építménynek a felperes által felhozott két pótmunka tételtől függetlenül rendeltetésszerű használatot akadályozó hibái voltak. Hangsúlyozta, hogy a felperes „kulcsrakész" állapotban, használatbavételi engedély beszerzésével vállalta az építmény megvalósítását. Mivel a birtokbaadás
62. február 16-án - álláspontja szerint megtörtént, nem tulajdonított jelentőséget a használatbavételi engedély hiányának, a birtokbavétellel elfogadta a felperesi teljesítést. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 13.391.406 Ft, valamint annak a
63. március
64. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata, míg a felperest a le nem rótt illeték egy része, és az alperes javára perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában a felperes teljesítésének időpontját - a használatba vételi engedély kiadásától függetlenül - az átadás-átvételi eljárás befejezését jelentő
65. február
66. napjában határozta meg. Az eljárása során kirendelt szakértő intézet (BIMKÁI) kiegészített szakvéleménye alapján késedelmes teljesítés objektív 168 napjából 106 napot tekintett kimenthető késedelemnek (a régészeti feltárások miatt 30 nap, a pótmunkák miatt 16 nap, a tervezői késedelmek miatt 55 nap, az alperesi utasítás késedelme miatt 5 nap). Az elsőfokú bíróság a felperes által megbízott és az elsőfokú eljárás során tanúként is kihallgatott igazságügyi szakértő magánszakvéleményében szereplő megállapításokat nem tekintette olyannak, mint amelyek alkalmasak lettek volna a kirendelt szakértői intézet kiegészített szakvéleménye helyességének megkérdőjelezésére. Nem tulajdonított annak sem jelentőséget, hogy a felperesnek a szerződéskötést megelőzően volt olyan árajánlata is, amelyben az alperes által utólag megrendelt pótmunkák jelentős része műszaki tartalomként szerepelt. A 106 nap felperes által kimentett késedelemre figyelemmel az alperest 62 napi kötbér illette meg, kötbér alapként a 484.243.550 Ft szerződési átalánydíjat és a 12.600.000 Ft pótmunkadíjat összeszámítva (együtt: 496.843.550 Ft). Így az egynapi kötbér 993.687 Ft, az alperest megillető 62 napi kötbér 61.608.594 Ft volt. Mivel a felperes ennél az összegnél 13.391.406 Ft vállalkozói díjjal többet tartott vissza a beszámítása folytán, ezért ennek megfizetésére az alperest kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést - elsődlegesen az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és az alperest terhelő marasztalási összeg 75.000.000 Ft és járulékaira való felemelése iránt; míg - másodlagosan - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra, és újabb határozat hozatalára utasítása iránt. Fellebbezése indokolásában fenntartotta azon elsőfokú eljárásban már kifejtett érvelését, hogy a felperes késedelmes teljesítését kizárólag a vállalkozási szerződés műszaki tartalmából költségcsökkentési célból kivett és az alperes által utólag megrendelt pótmunka tételek (a vegyi fülke, az iskola táblák és az eltolható falak) okozták. Tekintve, hogy ezen pótmunka megrendelések szállítói visszaigazolása
67. január 15.-ére és
68. február 15.ére történt az alperes a II. számú szerződésmódosítás alapján nem követelhetett a felperestől
69. február
70. napja előtti teljesítést. Azt irrelevánsnak tekintette, hogy a felperes ezen pótmunka megrendelések időpontjában milyen készültségi fokot valósított meg a vállalásából, mert az alperes a két pótmunka tétel szállítói visszaigazolásának elfogadásával önmaga fogadta el, hogy a felperes teljesítését
71. február
72. napja előtt nem várhatja el. Az alperes ezen pótmunka megrendelései olyan tételekre vonatkoztak, amelyek nélkül az iskola nem üzemeltethető. Így „első megközelítésben" fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperes utólagos megrendelései folytán maga fogadta el azt, hogy a felperes teljesítését
73. február
74. napja előtt nem várhatja el, tehát a felperesnek felróható késedelem nem keletkezett. A „második megközelítés" során abból indult ki, hogy a Ptk.
75. § /4/ bekezdés alapján a felperes köteles elvégezni azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható. A kiemelt, az alperes által utólagosan megrendelt tételek a tervdokumentációban kivétel nélkül szerepeltek, így azok a bírói gyakorlat alapján pótmunkának nem minősíthetőek. Ha pedig ezek a tételek nem minősíthetőek pótmunkának, akkor azok beszerzésére irányuló alperesi utólagos megrendelés az alperes részéről késedelmes közbenső intézkedésnek minősül. A késedelmes jogosulti közbenső intézkedés a Ptk.
76. § /3/ bekezdése alapján kizárja a kötelezett felperes késedelmét. Vitatta a perben kirendelt szakértői intézet pótmunkákra számított 16 napi kimenthető akadályoztatás mértékét is, elfogadhatónak a megbízásából eljáró szakértő 66,16 napos megállapítását tekintve. Értelmezése szerint a II. számú szerződésmódosítás szövege egyértelmű, a teljesítési határidő a pótmunkák kivitelezéséhez szükséges időtartammal hosszabbodik meg. Véleménye szerint nem fogadható el az a sajátos értelmezés, amellyel a szakértői intézet a pótmunkák végzéséhez szükséges időtartamot csökkentette azzal a becsült nap-számmal, amellyel a teljes kivitelezés ideje a pótmunkák végzése miatt meghosszabbodott. Ez az álláspont ellentétes a II. számú szerződésmódosítás betű szerinti szövegével. A szakértői intézet álláspontjának elfogadásával az elsőfokú bíróság a bizonyítékok értékelését átengedte a szakértőnek. A felperes a fellebbezési eljárás során keresetét leszállította a fellebbezés által nem érintett és az alperes által az elsőfokú eljárás után kifizetett 13.391.406.-Ft tőke és járulékai összegével. A teljesítés jogkövetkezményei beálltának időpontjával kapcsolatban az elsőfokú eljárás során előadottakat úgy módosította, hogy a teljesítése időpontját az átadás-átvételi eljárás kezdő napjában,
77. január
78. napjában kérte megállapítani, amikor már nem voltak a vállalkozói műnek a rendeltetésszerű használatot akadályozó hibái. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett része helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Kifejtette, hogy a pótmunka elrendelése a megrendelő diszkrecionális joga, amely közbenső intézkedésnek nem minősülhet. A fellebbezésben hivatkozott pótmunkák (a vegyifülke, falitáblák és eltolható fal) az elsőfokú eljárásban beszerzett szakvélemény szerint a teljes építkezésre kimutatható időbeli hatással nem rendelkeztek, mert ezek lényegében csak szállítást és szerelést igényeltek. Egyébként az alperes által megrendelt pótmunkák kivitelezési határidőre gyakorolt hatását a kirendelt szakértői intézet aggálytalanul határozta meg. A vállalkozási szerződés II. számú módosítása pedig nem értelmezhető úgy, hogy a teljesítési határidő az egyes pótmunkák kivitelezéséhez szükséges teljes időtartammal hosszabbodna meg. A fellebbezési eljárás során az alperes vitatta, hogy
79. január
80. napján, az átadás-átvétel kezdő időpontjában az iskola rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lett volna.
81. január 10-ét követően a felperes a nagy számú - a hibajegyzékekben feltüntetett - hiba, hiányosság kijavítását végezte, átlagban 40 fő munkavállalóval. Kizárta a rendeltetésszerű használhatóságot a
82. február
83. napján felvett (és mindkét fél képviselője által aláírt) jegyzőkönyv is, melyben a felek megállapították, hogy az építési munka (ekkor) olyan mértékben befejeződött, hogy az iskola rendeltetésszerű működése lehetővé vált. Kiemelte, hogy a felperes a vállalkozási szerződésben a létesítmény kulcsrakész, használatbavételi engedéllyel történő átadását vállalta. A használatbavételi engedély azonban még az átadásátvételi eljárás befejezésekor sem állt rendelkezésre. Mivel a birtokbavétellel
84. február 16-án a teljesítés megtörtént, ezért nem tulajdonított jelentőséget a használatbavételi engedély hiányának. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, és megállapította, hogy a fellebbezés kisebb részben - az alábbiak szerint - alapos, míg nagyobbrészt alaptalan. Az építési szerződésben (Ptk.402.§.) kikötött teljesítési határidő késedelmi kötbérrel (Ptk.246.§.