Bf.53/2010/6 – Győri Ítélőtábla

A Magyar Köztársaság nevében ! A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a

1. évi november hó
2. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: Az emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntető ügyben a Győr-MosonSopron Megyei Bíróság
3. évi március hó
4. napján kihirdetett B.338/2009/
5. számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárásban 3.000.- /Háromezer/ Ft bűnügyi költség merült fel, melyet a vádlott visel. I n d o k o l á s: A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Győrött,
6. március
7. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján hozott, és ugyanezen a napon kihirdetett B.338/2009/
8. számú ítéletével a
9. április
10. napjától előzetes fogvatartásban lévő vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 166.§ /1/ bekezdésébe ütköző emberölés bűntettében. Ezért, mint visszaesőt 8 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban eltöltött idő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, kötelezte vádlottat az elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője a minősítés megváltoztatása és enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A vádlott fellebbezésének írásban előterjesztett indokolásában lényegében az elsőfokú eljárásban előterjesztett védekezésével egyezően arra hivatkozott, hogy a sértettet nem állt szándékában megölni, hanem véletlenszerűen, ijedtében szúrta meg, amikor meglátta a kést a sértettnél, akinek a halálát sorsszerű megbetegedése okozta. Cselekményét kérte átminősíteni halált, vagy életveszélyt okozó testi sértés vétségére. Vitatta tanú 2 tanú által elmondottakat, szerinte az események másként történtek, mint ahogy azt a tanú elmondta, bizonyítási indítványt terjesztett elő a szakértők meghallgatására és helyszíni szemle elrendelésére, sérelmezte, hogy a szakértőket az első fokú bíróság jelenlétében nem hallgatta meg, a helyszíni szemlén pedig nem vehetett részt. A Győri Fellebbviteli Főügyészség Bf.119/2010/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés és közügyektől eltiltás súlyosításával az első fokú ítélet megváltoztatását indítványozta. A tényállás személyi részének kiegészítését a visszaesést megalapozó külföldi elítélés adataival, történeti részének kiegészítését pedig az igazságügyi orvosszakértői vélemény azon megállapításával indítványozta, hogy a vádlott cselekménye által okozott közvetlenül életveszélyes állapotát a sértettnek az alkalmazott kezelés megfelelően elhárította. A mellkasi szúrt sérülés azonban a sértett alapbetegsége miatti rossz keringési viszonyokat a tüdő sértése, a mellüregi vérzés és a műtéti megterhelés miatt tovább súlyosította, s ily módon közvetett, részoki szerepet játszott a halál beálltában. A vádlott bűnösségének megállapítását, a bűncselekmény minősítését a rá vonatkozó jogi indokolással együtt törvényesnek tartotta és az utóbbi kiegészítését az elbíráláskor hatályos rendelkezések alkalmazására történt hivatkozás kiegészítésével indítványozta. Nem értett egyet a kiszabott szabadságvesztés mértékével, a büntetési célok elérését álláspontja szerint csak hosszabb tartamú szabadságvesztés és a hozzá igazodó mellékbüntetés szolgálhatja. Fellebbviteli Főügyészség képviselője az ítélőtábla nyilvános ülésén az átiratban írtakat változatlan tartalommal fenntartotta, kiemelte a vádlotti fellebbezés indokolásának megalapozatlanságát, az enyhítő körülmények eltúlzottan súlyozott figyelembe vételét. Az átiratban írt kiegészítésekkel a fő és mellékbüntetés tekintetében megváltoztatást, egyebekben helybenhagyást indítványozott. A másodfokú eljárásban tartott nyilvános ülésen a védő perbeszédében a fellebbezést fenntartotta. A megállapított tényállást nem vitatta, de álláspontja szerint abból, hogy a vádlott egyszer szúrta meg a sértettet, a közvetlen életveszélyt az orvosi beavatkozás elhárította, a sérülésnek a halál bekövetkezésében rész-oki szerepe volt, a cselekmény halált okozó testi sértésnek minősül. Az indítványozott minősítés változtatás mellett kérte a büntetés enyhítését. Másodlagosan a speciális prevenció elérése érdekében enyhébb tartamú szabadságvesztés alkalmazását tartotta indokoltnak. A vádlott felszólalásában csatlakozott a védője által elmondottakhoz, hangsúlyozta megbánását, az élettársa vallomásával továbbra sem értett egyet. Az ítélőtábla a kölcsönösen bejelentett fellebbezések alapján a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság határozatát a Be.
11. § /1/ bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek eredményeként a minősítés megváltoztatására és enyhítésre, valamint a büntetés súlyosítására irányuló jogorvoslati kérelmeket nem találta alaposnak. Megállapította, hogy az első fokú bíróság eljárási hibát a bizonyítás során nem vétett, valamennyi, a tényállás megállapításának alapjául rendelkezésére álló bizonyítékot körültekintően és perrendszerűen értékelte. Vizsgálta a nyomozás során, majd a tárgyaláson felvett többször módosított vádlotti vallomás és a volt élettárs tanúvallomása között fellelhető eltéréseket. Ezeknek a vallomásoknak az egymással történt összevetésén túl ütköztette azokat a további tanúk vallomásával, az igazságügyi orvos szakértők véleményével, a genetikai szakvélemény, a helyszíni szemle adataival és az okirati bizonyítékokkal. A bizonyítékok egyenkénti és összességükben való értékelése hibátlan, és azok egy irányba mutatnak. A helyszíni szemle adatai alátámasztják hol rögzítették a vérnyomokat, hol találták meg az elkövetéshez használt kést, ami a támadás helyét a konyhaszéknél behatárolta. A tanú 2 nyomozás során tett vallomását a helyszínen rögzített adatok és az orvosszakértői vélemény igazolják, alátámasztják, hogy a sértettet a szúrás ülő helyzetben és elölről, a III. IV. bordaközből valószínűsíthetően nyílirányba előre kissé bal felé húzódva, bökő mozdulat következményeként érte. A lefoglalt kés egyenesen hatolt a mellkasába, és lehetett az elkövetés eszköze. Ezeket a bizonyított tényeket illetően a vádlottnak nem volt olyan értékelhető felvetése, amely miatt a bizonyítást tovább kellett volna vinni, a bizonyítékok a vádlott által elmondottakat nem támasztják alá. A bizonyítékok helyes mérlegelésével helytállóan vetette el tehát az első fokú bíróság a vádlottnak azt a védekezését, hogy a konyhapultnál álló sértett támadásától tartva vette magához a konyhakést, majd azzal védekezésül szúrta meg az álló sértettet. Az első fokú bíróság nem sértette meg ügyfelderítési kötelezettségét, amikor az aggálytalan szakértői véleményt előterjesztő orvosszakértőt az első fokú tárgyaláson szóban nem hallgatta meg, illetve a helyszínen rögzített nyomok vonatkozásában a nyomozó hatóság által elvégzett helyszíni szemlén rögzített jegyzőkönyvi adatokat a csatolt fényképmellékletekkel együtt elfogadta és ismételt helyszíni szemlét a vádlott jelenlétében nem rendelt el. A bizonyítékokból megállapítható tények összhangban állnak az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás adataival, további bizonyítás felvételére a tényállás tisztázása érdekében nem volt szükség, ezekhez képest a vádlott bizonyítási indítványa alaptalan, annak az ítélőtábla nem adott helyt. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a tényállás kismértékben kiegészítésre szorul a tekintetben, hogy a sértett halálának bekövetkezése a szúrástól elszenvedett sérülésének folyományaként, azzal közvetett összefüggésben történt-e, és a sorsszerű megbetegedései, amelyeknek részoki szerepét az első fokú bíróság rögzítette - figyelemmel sérülésének életveszélyes voltára és ennek megfelelő kezelés alkalmazására - mennyiben hatottak közre ebben. Azoknak az orvosi adatoknak a szerepeltetése ugyanis szükséges a tényállásban, hogy mi gyorsította a halálhoz vezető folyamatot, miben állt a sértett sorszerű megbetegedéseinek részoki szerepe. Ezért a felülbírálat során az ítélőtábla a megyei bíróság által megállapított tényállást / ítélet
12. oldalának utolsó bekezdését megelőzően / az iratok tartalmára figyelemmel a Be.
13. § /1/ bekezdés a) pontja alapján a következőkkel egészítette ki az igazságügyi orvos szakértőknek a nyomozati iratok 86-87 oldalán található, boncolási adatokon nyugvó véleménye alapján: "a közvetlen életveszélyes állapotot az alkalmazott kezelés megfelelően elhárította. A halál közvetlen okát a kialakult koszorúér elzáródása jelentette. A mellkasi szúrt sérülés az amúgy is rossz keringési viszonyokat a tüdő sérülése, mellüregi vérzés, műtéti megterhelés miatt tovább rontotta, ily módon játszott közvetett szerepet a sértett halálában." A tényállás személyi részének a vádlott előző elítéléseire vonatkozó részét az ítélőtábla kiegészítette a következőkkel: A külföldi ítélet érvényességét a Fővárosi Bíróság 3.Bk.524/2006/
14. számú végzésével úgy ismerte el, hogy a 8 hónap felfüggesztett részt a kiszabott szabadságvesztésből a vádlottnak nem kellett letölteni, három évig terjedő feltételes szabadsága
15. június
16. napján járt le. Minderre figyelemmel a feltételes szabadságát nem kellett megszüntetni. A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás teljes mértékben mentessé vált a Be.
17. §