← Magyarország

Gf.40505/2010/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.505/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Péli Margit ügyvéd által képviselt felperesnek, a Dr. Maczó Ágnes Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
  2. február 16-án kelt 13.G.20.131/2008/
  3. számú ítélete ellen az alperes részéről
  4. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget, és külön felhívásra az államnak 288.400 (kétszáznyolcvannyolcezer-négyszáz) forint előzetesen le nem rótt jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perben nem álló ...
  5. május 9-én vállalkozási szerződést kötött az alperesi társasággal, amely szerint az alperes vállalta, hogy emeltszintű, szerkezetkész állapotig családi házat épít fel a ... szám alatti ingatlanon. A szerződésben a felek ... ügyvezető mellett ... létesítményfelelőst nevezték meg az alperes részéről kapcsolattartóként. A peres felek már több vállalkozás kapcsán együtt dolgoztak, amelyek során a felperes nevében, illetve a munka megszervezésében és ellátásában a felperesi bt. kültagja, ... működött közre. A felperes főtevékenysége tetőszerkezet-építés, tetőfedés és vízszigetelés. Az alperes ... útján 2003 őszén ajánlatot tett a felperesnek, hogy a ... utcai építkezésen végezze el a tetőszerkezet-építést, a tetőfedést és a bádogosmunkákat. A felperes részéről ... 2003 végén megtekintette a helyszínt és felméréseket végzett a munkavégzéshez szükséges anyagmennyiség és munkaóra meghatározása céljából, végül a peres felek abban állapodtak meg, hogy a munkák elvégzése után történő felmérés alapján az alperes a
  6. évi vállalkozói díjakat figyelembe véve fizeti meg a felperes díját. Az alperes a felperes által végzett munkákhoz kőpalát és faanyagot biztosított, a többi anyagot a felperes szolgáltatta. A felperes munkavállalói végezték el az építkezésen a bádogos- és ácsmunkákat, a tetőszerkezet-építést és a tetőfedést, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő munkákat s ...
  7. június 30-án készített egy felmérést és kimutatást az építkezésen végzett munkákról és azok mennyiségéről. Az építtetők álláspontja szerinti nem megfelelő kivitelezés miatt 2004 nyarán viták alakultak ki a megrendelők és az alperes között, s egy
  8. augusztusi egyeztetésen, amelyen ... is jelen volt, az építtető több millió forintot adott át az alperes ügyvezetőjének, aki ebből az összegből a felperes munkavégzésére 2.500.000 forintot fizetett ki ...nek, ezen felül további teljesítés a felperes felé nem történt. A felperes az alperes többszöri írásbeli és szóbeli eredménytelen felhívása után,
  9. március 19-én számlát állított ki a ... utcai családi ház tetőszerkezeti munkáinak díjáról 5.306.202 forint összegben, a számlát az alperes nem egyenlítette ki. A felperes - a perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményben foglaltakra figyelemmel - a módosított keresetében bruttó 4.805.901 forint vállalkozói díj és kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte, azt nem vitatta, hogy „... emberei” végezték el a tetőszerkezettel kapcsolatos munkákat az építkezésen, de állította, hogy a bt. erre vonatkozóan az építtetőkkel szerződött. Állította azt is, hogy az alperes képviseletében eljárva ... nem volt jogosult a szerződéskötésre, a kőpalamegrendelést pedig azért az alperes bonyolította le, mert az eladó tüzép céggel hosszú ideje kapcsolatban állt, így mintegy 300.000 forint ármegtakarítást ért el az építtető javára. Álláspontja szerint a felperes azért az alperestől követeli a díjat, mert azt az építtetőktől nem kapta meg, mint ahogy az építtetők sem fizették ki az alperest. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.805.901 forintot és ennek az összegnek
  10. március 30-tól a megfizetésig járó, a rendelkező részben írt mértékű késedelmi kamatát, valamint 653.000 forint perköltséget. Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg az adóhatóság külön felhívására 33.700 forint le nem rótt illetéket. Határozata indokolásában tényként állapította meg, hogy a perbeli ... utcai építkezésen a tetőszerkezet és annak fedése, valamint a bádogos- és ácsmunkák elkészültek s az alperes nem vitatta azt, hogy ezeket a munkákat a felperesi társaság végezte el ... szervezésében. Ezért az alperesi védekezésre tekintettel azt vizsgálta, hogy a felek között létrejött-e a vállalkozási szerződés. Az elsőfokú bíróság a Pp.
  11. §-ának

(1)bekezdése értelmében a bizonyítékok egybevetésével azt a meggyőződést alakította ki, hogy az alperes megrendelő és a felperes vállalkozó között jött létre a vállalkozási szerződés a felperes által elvégzett munkák teljesítésére, melyet a következőkkel indokolt. Az építtetőkkel kötött írásbeli szerződés és ... vallomása alapján a bíróság kizárta, hogy az építtetők közvetlenül a felperestől rendelték volna meg a munkákat, az építtetők által aláírt vállalkozási szerződés ugyanis a tetőszerkezet építése körében magában foglalta azokat a munkákat, amelyeket a felperes végzett el. ... is egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy kizárólag az alperessel állt szerződéses kapcsolatban és arról volt tudomása, hogy a felperes az alperes alvállalkozója, s ezt megerősítette az építtetők által megbízott ... műszaki vezető, valamint az épület tervezője, ... tanú vallomása. A tetőszerkezet-építéshez szükséges kőpalának az alperes által történt megrendelése is azt támasztja alá, hogy az alperes a
  1. május 9-én megkötött vállalkozási szerződés szerint járt el, és biztosította az építési anyagokat. Az építtetők nevében ... közvetlenül is az alperesnek fizetett, nyilvánvalóan azért, mert az általa megkötött vállalkozási szerződés alapján a díjat az alperesnek kellett megfizetnie. Az alperes ügyvezetőjének és ... eltérő nyilatkozataival szemben az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes munkavégzésének körülményei is azt tükrözik, hogy a peres felek között jött létre a szerződés. Az alperes emeltszintű, szerkezetkész állapotig vállalta a lakóház felépítését s a helyszínen tevékenykedő alkalmazottja ... volt, akinek tudta és hozzájárulása nélkül mások az építési területen nem végezhettek munkát. A per adataiból következően a bíróság megállapította továbbá; ... vallomása szerint zajlottak az események; nevezetesen ... kereste meg és kérte fel ...et a munkavégzésre, és vele állapodott meg, mint ahogy a tetőszerkezethez szükséges kőpala mennyisége kérdésében is. A bíróság kifejtette továbbá; ... valóban nem az alperesi társaság cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselője volt, azonban törvényes képviseleti jog hiányában is megköthette azokat a szerződéseket, amelyek a munkakörébe tartoztak, ilyen volt a felperessel történt szerződéskötés is, hiszen ő volt a ... utcai építkezés létesítményfelelőse, aki a kivitelezési munkákat és az ott dolgozókat is koordinálta. ...hoz hasonlóan ... részéről sem volt kizárt, hogy a bt. nevében szerződjék, a vállalkozási szerződés megkötésekor nem volt írásbeli alakhoz kötve az a meghatalmazás sem, amit a cégek törvényes képviselője a ténylegesen szerződött személyeknek adott. A meghatalmazás alapján eljáró ... kültag szerződéskötési jogosultságát a BH2003.28 szám alatt közzétett eseti döntés is megerősíti. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felek között a Ptk.
  2. §-ában szabályozott építési szerződés jött létre, s az alperes köteles a felperesnek megfizetni a vállalkozói díjat. A díj összegét a felek annyiban határozták meg, hogy azt utólagos elszámolással, a szerződéskötéskori
  3. évi árakon állapítják meg, az ármegállapításról készült szakvéleményt egyik fél, így az alperes sem kifogásolta, ezért az aggálytalan szakértői vélemény alapulvételével az alperes által fedezett anyagárak és részteljesítés figyelembevételével (7.305.901 forint - 2.500.000 forint) még 4.805.901 forint díjat kell teljesítenie az alperesnek, ebből következően a bíróság a módosított keresetnek megfelelően marasztalta az alperest, s a perköltségről a Pp.
  4. §-ának
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést. Előadta, hogy a cég nem működik, pénzforgalma, bevétele nincs, fizetésképtelen, ellene felszámolási eljárás van folyamatban. Előadta továbbá, a ... utca szám alatti munkákra vonatkozó iratok között a felperesi társaság tetőfedés munkái nem szerepelnek, szerződés, teljesítésigazolás, átadás-átvételi jegyzőkönyv, számla nem készült, az építtetők a szakipari munkákra közvetlenül állapodtak meg a festővel, a gépésszel és a tetőfedővel. Hivatkozott arra is, hogy az alperesi társaságnak is nagy összegű követelése van az építtetőkkel szemben. Az alperes fellebbezés kiegészítésében ismételten arra hivatkozott, hogy ... nem volt jogosult szerződést kötni, mert a cégnek nem képviselője és az adott időpontban sem volt képviseleti joggal felruházva, létesítményfelelősként nem volt joga a vállalkozási szerződést megkötni, csak koordinálta a munkákat és a dolgozókat, a szakértői vélemény szerinti anyagköltségen felül 7.305.901 forint díjra vonatkozóan nem szerződhetett. Kérte az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, álláspontja szerint a felperes kötelessége bizonyítani az általa állított tényeket s a perben a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy az alperessel szerződést kötött volna, változatlanul állította, hogy a felperes közvetlenül az építtetőkkel állapodott meg a munkavégzésben, és csak azért próbálkozott az alperestől követelni a vállalkozói díjat, mert a megrendelő nem fizetett. A felperes fellebbezési ellenkérelme helybenhagyására irányult. az elsőfokú bíróság ítéletének a A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a tényállást a szükséges mértékben feltárta, a tényállást helyesen állapította meg, s a levont jogi következtetése is helytálló, a fellebbezésben felhozottak nem alkalmasak az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás megváltoztatására, eltérő jogi következtetés levonására. A Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutott arra a helyes következtetésre, hogy az alperes mint megrendelő és a felperes mint vállalkozó között jött létre a jogvita tárgyát képező épület tetőszerkezete kivitelezésére vonatkozó vállalkozási (építési) szerződés. Az alperes a fellebbezésében, illetve fellebbezés kiegészítésében az első fokú ítélet indokolásának azon megállapításával kapcsolatban, amely szerint a felperesi társaság kültagját, ...et „... kereste meg és kérte fel őt a munkavégzésre és vele állapodott meg”, megismételte az elsőfokú eljárásban előadottakat: ... nem volt jogosult a vállalkozási szerződés megkötésére, csak a helyszíni munka felügyeletére és megszervezésére s ... esetlegesen tett bármilyen szóbeli nyilatkozata álláspontja szerint nem alapozza meg a felperes keresetének a jogalapját. Az alperes a fenti érvelésére tekintettel az első fokú ítélet megváltoztatásával jogalap hiányában kérte a kereset elutasítását azzal, hogy a felperes nem tudta a perben bizonyítani; az alperessel szerződést kötött a perbeli munkákra. A Fővárosi Ítélőtábla nem fogadta el az alperesnek a képviselet, illetve a felperest terhelő bizonyítás hiányával kapcsolatos álláspontját. Tény, hogy a Ptk. 39. §-ának
(3)bekezdése szerint a jogi személy nevében aláírásra a jogi személy képviselője jogosult. A korlátolt felelősségű társaságot az ügyvezető képviseli (
  1. évi V. tv. [Gt.]
  2. §), a társaság nevében az ügyvezető jogosult szerződést kötni. A Ptk.
  3. §-ának
(1)bekezdése értelmében más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni. A képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetőleg kötelezetté (Ptk. 219. §
(2)bekezdés). Képviseleti jogot a Ptk. 222. §-ának
(1)bekezdése értelmében a képviselőhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal lehet létesíteni. A Ptk. 223. §-ának
(1)bekezdése szerint a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján kötendő szerződésre előír. A perbeli esetben két gazdálkodó szervezet között vállalkozási (építési) szerződés jött létre, a vállalkozási-építési szerződéshez a Ptk. 389. §-a, illetve 402. §-a nem ír elő írásbeli alakot, ezért a szerződést akár szóban is meg lehet kötni, sőt a szerződési akaratot ráutaló magatartással is ki lehet fejezni (Ptk. 216. §
(1)bekezdés), ezért az alperes képviselőjeként eljáró ... - aki a ... megrendelők és az alperesi társaság között
  1. május 9-én létrejött vállalkozási szerződés
  2. pontja szerint a vállalkozás tárgyát képező ... szám alatti építkezés vonatkozásában az alperes képviseletében eljáró létesítményfelelős - így szóbeli meghatalmazás alapján is eljárhatott. Erre és az alábbi körülményekre tekintettel az alperes nem hivatkozhat alappal arra, hogy a szerződés ... eljárása folytán érvényesen nem jöhetett létre. Az építési szerződés létrejötte kérdésében rendelkezésre álló bizonyítékokat az elsőfokú bíróság helyesen értékelte, a bizonyítékok köréből a másodfokú bíróság a következőket emeli ki. ... megrendelők és az alperes közötti írásbeli,
  3. május 9-én kelt vállalkozási szerződés, és ... tanúvallomása alapján helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy kizárja azt az alperesi állítást, miszerint az építtetők közvetlenül a felperestől rendelték meg a per tárgyát képező építési munkákat, melyeket az alperes által sem vitatottan a felperes végzett el. ... a
  4. május 9-i vállalkozási szerződésben foglaltakkal egyezően nyilatkozott úgy, hogy az alperesi társasággal szerződött a teljes kivitelezésre, így a tetőfedéssel is az alperest bízta meg Tanúvallomásában egyértelműen nyilatkozott arról is, hogy a felperesi társaság kültagjának, ...nek vállalkozói díjat nem fizetett; „Én ... semmilyen pénzt nem adtam át.” ... Az első fokú ítélet indokolásában megállapított tények mellett a peres felek közötti szerződés létrejöttét támasztja alá az alperesnek a fellebbezési tárgyaláson tett előadása, amely szerint a tetőszerkezetet valóban a felperes készítette el az alperesi ügyvezető megbízása alapján, elismerve azt is, hogy a munkákkal kapcsolatban 2.500.000 forintot fizetett meg az alperes a felperesnek. Az alperesnek ez az előadása egyező a felperesi társaság kültagja, ...
  5. szeptember 25-i tárgyaláson e körben tett tanúvallomásával .... A fellebbezés kiegészítésben, illetve a fellebbezési tárgyaláson előadottak nem alkalmasak tehát annak cáfolatára, hogy a perbeli munkák elvégzésére a peres felek között jött létre az építési szerződés. Az alperes sem az elsőfokú eljárásban, sem a fellebbezésében nem vitatta, hogy a felperes elvégezte a perbeli tetőszerkezettel kapcsolatos munkákat. A munkák ellenértékét; a felperest megillető vállalkozói díj összegét az elsőfokú bíróság szakértő bevonásával tisztázta. Az alperes a szakértő megállapításait nem vitatta, s nem kifogásolta azt, hogy a kirendelt igazságügyi szakértő a felperes által elvégzett munkák ellenértékét 7.305.901 forintban határozta meg. Ezért az aggálytalan szakértői vélemény alapulvételével az alperes által fedezett anyagárakra és részteljesítésre (2.500.000 forint) figyelemmel megalapozottan kötelezte az elsőfokú bíróság a Ptk.
  6. §-a alapján a még fennálló 4.805.901 forint vállalkozói díj és kamatai megfizetésére az alperest. Az alperes fellebbezésében hivatkozott a fizetésképtelenségére és ez okból a társaság működésképtelenségére. Ezen körülmények azonban a jogvita elbírálása szempontjából nem bírnak jelentőséggel, mint ahogy az az állítás is irreleváns, amely szerint az alperesnek nagy összegű követelése van az építtetőkkel szemben. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  7. §-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése szerint köteles a felperesnek megtéríteni az ügyvédi munkadíjként felmerült és az általános forgalmi adót is tartalmazó másodfokú perköltségét [32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet], melyet a Fővárosi Ítélőtábla mérlegeléssel állapított meg. Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 288.400 forint fellebbezési eljárási illetéket a 6/
  2. (VI. 26.) IM rendelet
  3. §-ának
(2)bekezdése és 15. §ának
(1)bekezdése szerint köteles az államnak az adóhatóság felhívására megfizetni. Budapest,
  1. január
  2. . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.