Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.512/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Máthéné dr. Bertók Judit jogtanácsos által képviselt felperesnek, dr. Simon Enikő Ivett jogtanácsos által képviselt alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt 26.G.40.410/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 (tízezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Cg. ... cégjegyzékszámon bejegyzett alperes tulajdonosa a ..., a tulajdonosi jogok gyakorlója a ... (alapító). Az alperesnél munkaviszonyban álló felperes munkavállalóként
- február 21-től
- május 31-ig terjedően a felügyelőbizottság egyik tagjává vált. Az alapító
- október 13-án kelt levelében tájékoztatta a ..., hogy a felügyelőbizottság létszámát 15 főről 9 főre csökkenti, kérte, hogy tegyen javaslatot három munkavállaló visszahívására, illetve kettő jelölésére. A ...
- október 22-én kelt válaszlevelében vitássá tette a létszámcsökkentés helyességét; mivel egyik munkavállalói taggal szemben sem következett be a törvényben meghatározott kizáró ok, a megbízatásuk időtartama nem járt le és munkaviszonyuk sem szűnt meg, álláspontja szerint nem tehető javaslat visszahívásra és jelölésre. Az alapító
- december 15-én kelt levelében a
- évi CXXII. tv.
- §-ára hivatkozással felhívta a ..., tegyen javaslatot
- január 10-ig azon tagokra, akiket visszahívni és azon két tagra, akiket megválasztani javasol; ezen felhívást
- január 26-án kelt levelében megismételte. A ...
- január 27-én kelt levelében közölte, hogy az alperesi felügyelőbizottság munkavállalói képviselői helyén ... FB. tagok tagságát erősíti meg. Az alapító
- január 29-én kelt ... számú határozattal
- január
- napjával a felügyelőbizottságból öt személyt, köztük a felperest, visszahívta. Az alperes ... számú határozattal új alapító okirat elfogadásáról döntött, és a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat, valamint az ahhoz csatolt fenti alapító határozatok alapján
- január 29-én változásbejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bírósághoz mint Cégbírósághoz. A Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság
- február
- napján kelt Cg. .../... számú végzésével az alperes változásbejegyzés iránti kérelmének helyt adott - többek között -, törölte a cégjegyzékből az alapító által visszahívott felügyelőbizottsági tagok, köztük a felperes ... rovatba bejegyzett adatait. A változásbejegyző végzés közzétételére a Cégközlöny ... számában került sor. A felperes
- március
- napján előterjesztett keresetében - melyet utóbb pontosított - a
- évi V. tv. (Ctv.)
- §
(1)bekezdése alapján a fenti változásbejegyző végzés felperesre rendelkezést tartalmazó része, a cégjegyzék ... rovatába bejegyzett felügyelőbizottsági tagságát törlő rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a cégbíróságnak a jogszabálysértést észlelnie kellett volna, tekintve, hogy az alperes alapító okirata
- számú mellékletének
- pontja felsorolja a felügyelőbizottság tagjait, külön szerepeltetve a munkavállalói tagokat és a megbízatásuk időtartamát. A ... számú tulajdonosi határozat alapján benyújtott változásbejegyzési kérelemhez az alperesnek csatolnia kellett volna a munkavállalói tagok visszahívására vonatkozó, a ... által a
- évi IV. tv. (Gt.)
- §
(6)bekezdése alapján tett javaslatot, melynek hiányát, azaz a jogszabálysértést a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését kérte a Pp. 136. §
(1)bekezdése alapján, valamint hivatkozott arra is, hogy a kereset benyújtása a
- március 11-i közzététel alapulvételével idő előtti. Érdemben vitatta a kereset megalapozottságát, arra hivatkozva, hogy a cégbíróság a Ctv. rendelkezéseinek megfelelően járt el a változásbejegyzés iránti kérelem elbírálásakor. A felperes által hivatkozott, a felügyelőbizottság munkavállalói tagjainak visszahívására vonatkozó ...i javaslat nem okirati kelléke a cégeljárásnak, a visszahívás a Gt.
- §
(2)bekezdése alapján a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik. A visszahívást tartalmazó ... számú visszahívó határozatot elektronikus úton a cégbíróságra benyújtották. Hivatkozott arra is, hogy az alapítói határozat meghozatalára jogszabályváltozás okán előállt jogi kényszer miatt került sor; a 2009. évi CXXII. tv. 4. §
(2)bekezdésének végrehajtása érdekében született a döntés, mely a felügyelőbizottsági tagok számát hat főben maximálta, és a törvény 9. §
(1)bekezdése
- január 31-ig kötelezte az alapítót, hogy működését hozza összhangba az új rendelkezéssel. Utalt arra, hogy a ...
- január 27-i levele közvetett módon akként értékelhető, hogy a meg nem erősített tagok visszahívhatók. Hivatkozott arra is, hogy munkavállaló a felügyelőbizottság tagja csak annyiban lehet, amennyiben azt a Gt.
- §
(1)bekezdése megengedi, legfeljebb az összlétszám egyharmadáig, ezen arány felett a munkavállalói részvétel nem megengedett, vagyis bekövetkezik a Gt. 39. §
(6)bekezdése szerinti kizáró ok. Erre, valamint az alperes alapító okirata 10.
- pontjában foglaltakra figyelemmel, amennyiben 30 napon belül az üzemi tanács nem tesz eleget visszahívási, illetve javaslattételi kötelezettségének, az alperes jogosult a munkavállalói küldött visszahívására. Az elsőfokú bíróság
- szeptember 3-án kelt 26.G.40.410/2010/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 forint perköltséget. Ítélete indokolásában az alperes permegszüntetés iránti kérelme alaptalanságára vont következtetést, egyfelől a Pp.
- §
(1)bekezdése, másfelől a Pp. 130. §
(1)bekezdés
- f)pontja és 157. §
- a)pontja szerinti jogszabályi feltételek teljesülése hiányában. A kereset érdemi vizsgálata körében kifejtette; felperes bizonyítási terhe mellett azt kellett tisztázni, hogy a változásbejegyzési eljárásra irányadó jogszabályok, a kérelem alapjául becsatolt okiratok alapján helye volt-e a változás bejegyzésének, a felperes felügyelőbizottsági tagsága törlésének, illetőleg a felperes által megjelölt okirat jogszabályba ütközés folytán jogszabálysértő-e. Álláspontja szerint a Ctv. 50. §
(1),
(2)bekezdésén keresztül irányadó Ctv. 46. §
(1)bekezdése, valamint a Ctv.
- számú melléklet I/1/c. pontja alapján, továbbá a Gt.
- §
(1)bekezdése, 39. §
(1),
(2)bekezdése, 231. §
(2)bekezdés d) pontja és 284. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a tulajdonosi jogokat gyakorló alapító döntése, határozata volt csatolandó a sérelmezett visszahívás alapjául, az alperes ezen kötelezettségének a ... számú alapító határozat benyújtásával eleget tett. Osztotta az elsőfokú bíróság az alperes azon védekezését, hogy a cégbíróságnak a kért változásbejegyzés során a felügyelőbizottsági tag törlése körében nem kellett vizsgálnia a visszahívás alapjául szolgáló üzemi tanácsi javaslat meglétét, az alapítói döntés jogszerűségét illetően kétsége nem kellett, hogy felmerüljön. Kifejtette továbbá az elsőfokú bíróság, hogy az alperesnél a 2009. évi CXXII. tv. 2010. január 1-jével hatályba lépő 4. §
(2)bekezdése értelmében hat természetes személy tagból álló felügyelőbizottság működhetett, és ezen törvényi rendelkezésnek a 9. §
(1)bekezdése szerint köteles volt megfelelni az alapító okirat
- január 31-ig történő módosításával. A törvény által hat főben maximált, azon belül a Gt.
- §
(1)bekezdése szerinti egyharmados mértékben megszabott munkavállalói létszám okán az ezen törvényes mértéket meghaladóan felügyelőbizottsági tagsággal rendelkező tagok esetében a felügyelőbizottsági tagság megszűnésének törvényben meghatározott egyéb esete állt elő, így nem a személyükhöz kötődő kizáró ok miatt voltak visszahívandók. A törvényes mértéket meghaladó mértékben az üzemi tanácsot jelölt állításra, visszahívásra vonatkozó javaslattételi jog nem illeti meg, a Gt. 31. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti visszahívásra nincs szükség, a joghatás kiváltásához a törvényes mértéket meghaladó létszám önmagában vezet. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását, keresetének történő helytadást kért, hivatkozva arra, hogy az ítélet megalapozatlan, az elsőfokú bíróság a feltárt tényállásból helytelen jogi következtetést vont le. Álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy a felügyelőbizottsági tagsága megszűnésének oka nem a személyében rejlő okként értékelendő, hanem a Gt. 31. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti egyéb oknak. Ezen törvény nem írja felül a Gt. 39. §
(6)bekezdésében foglaltakat, mely szerint a felügyelőbizottság munkavállalói tagjait az üzemi tanács javaslata nélkül csak abban az esetben hívja vissza az alapító, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére mulasztja el a visszahívási kötelezettségét. Tekintve, hogy az alperes nem tartotta be a Gt. 39. §
(6)bekezdésében foglaltakat, a változásbejegyzési kérelméhez nem csatolta a ... javaslatát, a kérelem teljesítésének nem volt helye, a cégbíróságnak a javaslat hiányát észlelni kellett volna, annak pótlására fel kellett volna hívni az alperest, illetőleg ennek teljesítetlensége esetén a kérelmet el kellett volna utasítani. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében - helyes indokai alapján - az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, fenntartva az elsőfokú eljárás során előterjesztett védekezését. A felperes fellebbezése nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben teljes egészében feltárta, és helyes az abból a kereset alaptalanságára levont jogi következtetése is. Az elsőfokú bíróság által helytállóan elbírált keresetben felhívott Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes megyei bíróság előtt. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyezési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. A Ctv. 65. §
(1)és
(3)bekezdése egybevetéséből következően a változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per a változásbejegyző végzés elleni speciális jogorvoslat; a jogalkotó ezen keresetindítási lehetőség biztosításával, a rendes perorvoslat megvonásával a bejegyzési, változásbejegyzési eljárást kívánta felgyorsítani, figyelembe véve az ehhez fűződő jelentős gazdasági, forgalombiztonsági érdekeket. Garanciális szempontokat is szem előtt tartva jogorvoslati út biztosítása mégis szükséges, ezért rendelkezett akként a jogalkotó, hogy a bejegyző (változásbejegyző) végzés ellen fellebbezést előterjeszteni nem lehet, a végzés felülvizsgálata azonban e különleges pertípusban meghatározott körülmények fennállása mellett mégis kérhető. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti per különlegessége a fenti körülményben rejlik: miután a bejegyző (változásbejegyző) végzés rendes jogorvoslatát hivatott pótolni, az általa biztosított felülvizsgálat sem terjeszkedhet túl azon a körön, amit egyébként a végzés elleni fellebbezés folytán lehetett volna elérni. Ezért szabályozza úgy a jogintézményt a Ctv. akként, hogy a kereset révén csak azt vizsgálhatja a perbíróság, hogy a cégeljárás során a cégbíróság az eljárására irányadó szabályok betartásával járt-e el, és döntését ennek megfelelően hozta-e meg. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerinti per tehát egy speciális kontrollper, melynek keretében a bíróság a Ctv. 65. §
(2)bekezdése szerinti határidőben, az arra jogosult részéről előterjesztett keresetben előadott okból vizsgálhatja felül a cégbíróság eljárását, azt kontrollálhatja, hogy az adott eljárásban - figyelembe véve az irányadó jogszabályokat és a kérelem alapjául szolgáló okiratokban foglaltakat - helye volt-e a változás bejegyzésének, jogsértő-e a változásbejegyző végzés. A felperes a keresettel támadott cégbírósági végzés felügyelőbizottsági tagsága törlését elrendelő része tekintetében hivatkozott jogszabálysértésre, azt kifogásolta, hogy a cégbíróság nem észlelte, hogy az alperes a változásbejegyzési kérelemhez a ... számú határozatot a ... munkavállalói tagok visszahívására vonatkozó javaslata nélkül csatolta be, utóbbi hiányában a kérelem teljesítésének nem volt helye. Teljes körűen osztja a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontját, hogy a keresetben előadott ok jogszabálysértés megállapítására nem ad alapot; az alperes egyszemélyes részvénytársaság, így a 2006. évi IV. tv. (Gt.) 231. §
(2)bekezdés d) pontja szerint közgyűlési hatáskörbe tartozó, a felügyelőbizottság tagjainak visszahívására vonatkozó döntés meghozatala a Gt. 284. §
(2)bekezdése értelmében a tulajdonosra tartozik. Az eljárás irataiból kétségmentesen kitűnik, hogy az alperesi társaság tulajdonosi jogainak gyakorlója
- január 29-én ... számú határozattal döntött - többek között - a felperes felügyelőbizottsági tagságát érintően, a visszahívásáról rendelkezett, így maradéktalanul teljesültek a Gt.
- §
(2)bekezdés d) pontjában és 284. §
(2)bekezdésében foglaltak. Tekintve, hogy az alperes - többek között - felperes felügyelőbizottsági tagsága törlése iránti változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbírósághoz, az elsőfokú bíróság helytállóan azt vizsgálta, hogy ezen kérelem előterjesztése a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történt-e. A Ctv. 50. §
(1),
(2)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján helytállóan vont következtetést az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperest érintő változásbejegyzési kérelem előterjesztéséhez a Ctv.
- számú melléklete I/1/c. pontja a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát írta elő kötelezően csatolandó okiratként, melynek az alperes maradéktalanul eleget tett a ... számú határozat benyújtásával. A fentiekből következően nem fog helyt felperes azon fellebbezési érvelése, hogy a ... Gt.
- §
(6)bekezdése szerinti javaslata hiányában, önmagában a legfőbb szerv határozata jogszerűen nem adott alapot a sérelmezett változásbejegyzés elrendelésére; a cégbíróságnak kizárólag a Ctv.
- számú melléklete I/1/c. pontja szerinti okirat benyújtását kellett vizsgálnia, a határozat érdemét - jogszabályi felhatalmazás hiányában - nem bírálhatta felül, és arra - a fellebbezésben írtakkal szemben - jelen jogorvoslati eljárás keretében sincs mód. Tekintettel arra, hogy a felperes a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint nem bizonyította, hogy a keresetében hivatkozott körülmény a változásbejegyzési eljárás körében jogszabálysértésnek minősül, a Ctv. 65. §
(1)bekezdésére alapított keresete nem foghat helyt, az elsőfokú bíróság helytállóan döntött annak elutasításáról. A fellebbezésben előadottak eltérő tényállás megállapítására, illetőleg jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján - utalva a Pp. 254. §
(3)bekezdésében foglaltakra - helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §- alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján, mérlegeléssel megállapított jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
- január
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Rédei Anna s. k., bíró