SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.211/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Csicsely Ilona Anna ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Szécsi István ügyvéd által képviselt (I. rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű, (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű, a Juhászné Dr. Bogár Kornélia ügyvéd által képviselt (III.rendű alperes neve, címe) alatti lakos III. rendű, a Dr. Ollé Tibor ügyvéd által képviselt (IV.rendű alperes neve, címe) alatti lakos IV. rendű és a Dr. Szécsi István ügyvéd által képviselt (V.rendű alperes neve, címe) szám alatti lakos V. rendű alperesek ellen kölcsön visszafizetése és egyéb követelés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 15.G.40.096/2006/
- számú ítéletével szemben az I-II. és V. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft, a II. rendű alperest 230.000,(Kettőszázharmincezer) Ft, az V. rendű alperest 200.000,- (Kettőszázezer) Ft másodfokú eljárási költség 15 nap alatti megfizetésére a felperes javára. Kötelezi az I. rendű alperest 234.000,- (Kettőszázharmincnégyezer) Ft, a II. rendű alperest 900.000,- (Kilencszázezer) Ft, az V. rendű alperest pedig 300.000,- (Háromszázezer) Ft fellebbezési eljárási illeték megfizetésére - külön felhívásra - az államnak. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. -2INDOKOLÁS: A II-V. rendű alperesek az I. rendű alperesi társaság tagjai. A II-III. és az V. rendű alperesek
- február
- napján, majd
- március
- napján keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötöttek a felperessel az I. rendű alperes és a felperes közötti tartós hitelezési jogviszony biztosítására 80 millió, illetve 50 millió Ft összeg erejéig. A keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlanok a II. rendű alperes tulajdonában álló .... helyrajzi számú, (település, utca, házszám) alatti, a III. rendű alperes (település) .... és .... helyrajzi számú, valamint az V. rendű alperes ..../1/A/
- helyrajzi számú, (település, utca, házszám) alatti ingatlanai voltak. A keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése mind a négy ingatlan vonatkozásában megtörtént. A felperes és az I. rendű alperes
- április
- napján kötöttek hitelszerződést, amelynek céljaként az Európa terv Agrár-hitel program keretében az I. rendű alperes tevékenységének folytatásához szükséges tárgyi eszköznek nem minősülő anyag- és eszközvásárlás finanszírozását jelölték meg. A megállapodás szerint a felperes
- április
- és szeptember
- között 130 millió Ft hitelkeretet tartott fenn, amelynek terhére az I. rendű alperes kölcsönfolyósítást kezdeményezhetett a szerződésben írt feltételek mellett. A szerződés
- pontja egyebek mellett azt is tartalmazta, hogy a kölcsönnyújtási kötelezettség akkor áll be, ha a garantőr intézmény - az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány - bevonása megtörténik készfizető kezességvállalási megállapodás útján. A szerződés
- pontja tartalmazta a kölcsön biztosítékait, ezen belül a II-V. rendű alperesek készfizető kezességvállalását az I. rendű alperes által felvett kölcsön visszafizetéséért, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány - majdani - készfizető kezességvállalását a mindenkori tőkeösszeg 60 %-áig, továbbá a II-III. és az V. rendű alperesek ingatlanainak terhére bejegyzésre került jelzálogjogokat vagy keretbiztosítéki jelzálogjogokat, kihangsúlyozva azt a tényt, hogy az ugyanazon ingatlanokra nézve
- február
- napján és
- március
- napján megkötött keretbiztosítéki jelzálogszerződések e szerződésnek is elválaszthatatlan részét képezik. A szerződést a felperes és az I. rendű alperes törvényes képviselői, a készfizető kezességet vállaló II-V. rendű alperesek és a keretbiztosítéki jelzálogjog kötelezettjeiként a II-III. és az V. rendű alperesek is aláírták. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány
- április
- napján kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy a garanciakérelmet üzletszabályzatának II.4/1.3/h pontja alapján nem áll módjában teljesíteni. A felperes és az I. rendű alperes képviselői ezt követően érdemben tárgyaltak és
- július
- napján a garantőr intézményre vonatkozó utalásokat mellőzve módosították szerződésüket, ezt azonban csak a felperes és az I. rendű alperes képviselői írták alá. A 130 millió Ft hitel folyósítása mindezek ellenére megtörtént azzal, hogy az csak részben szolgálta a hitelszerződésben írt célokat. Az I. rendű alperes néhány hónapig eleget tett a kölcsön visszafizetési kötelezettségének, majd ezt a sorozatos felhívások ellenére is elmulasztotta. Ilyen módon
- április
- napján a fennmaradt tartozás összege 109.180.020,- Ft volt, és az eredménytelen felszólításokra tekintettel a felperes a hitel- és kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. -3Gf.I.30.211/2007/5.szám A felperes módosított keresetében az alpereseket 109.180.020,- Ft, ennek
- április
- napjától a kifizetésig számított 8,37 %-os ügyleti és 6 %-os késedelmi kamata egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni. Kérte továbbá a II-III. és V. rendű alperesek annak tűrésére kötelezését, hogy a tulajdonukban álló és keretbiztosítéki jelzálogjoggal terhelt ingatlanokból bírósági végrehajtás útján kielégítést nyerjen. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 109.180.020,- Ft-ot, ennek
- április
- napjától a kifizetésig számított évi 8,37 %-os ügyleti és 6 %-os késedelmi kamatát, valamint 3.900.000,- Ft perköltséget. A II-III. és V. rendű alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a felperes a tulajdonukban álló (település) .... helyrajzi számú, a (település) .... és .... helyrajzi számú, valamint a (település) ..../1/A/
- helyrajzi számú ingatlanokra vezetett bírósági végrehajtás útján a fenti követelését 80.000.000 + 50.000.000, mindösszesen 130.000.000,- Ft erejéig kielégíthesse. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A II-III. és V. rendű alpereseket külön-külön 450.000-450.000,- Ft perköltség felperes javára történő megfizetésére kötelezte azzal, hogy a II-III. és V. rendű alperesek e kötelezettségei egymással és az I. rendű alperesnek perköltségben történő marasztalásával egyetemlegesek. Indokolásának a fellebbezésekkel érintett részében a Ptk.
- §
(1)bekezdésére hivatkozva kifejtette, hogy a zálogjogi szabályok hatályos rendelkezései szerint nem csak az előre meghatározott tartós jogviszonyból eredő követelések biztosíthatóak jelzálogjoggal, hanem az eseti, egyedi jellegű megállapodások alapján a jövőben keletkező követelések is. A szabályozás tág teret ad a feleknek arra vonatkozóan, hogy mely jogviszonyokból, milyen jogcímeken keletkező követeléseket kívánnak biztosítani. Magának a szerződésnek a megkötése és a jelzálogjog bejegyzése sem feltételezi azt, hogy ebben az időpontban az adott jogviszony fennálljon, azt pedig különösen nem, hogy a szerződésben pontosan meghatározott jogviszonyból eredően már ekkor követelések álljanak fenn. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés lényege éppen az, hogy a bizonytalan alapú és összegű (jövőben esetlegesen létrejövő, potenciálisan hullámzó összegű) követelésekre már jó előre biztosítékot nyerjen a hitelező, azaz a rangsort előre biztosítsa a jogosultnak. A II-III. rendű és az V. rendű alperesek
- február
- napján és
- március
- napján is aláírtak 80 millió, illetve 50 millió Ft összegre szóló ilyen szerződést, amelyben az I. rendű alperes jövőben esedékes tartozásaiért dologi adósi kötelezettséget vállaltak. Ezt megerősíti az a tény is, hogy a
- április
- napján kötött szerződésben ezeket is a megállapodás részévé tették. Ilyen körülmények között - bár kötelmi értelemben vett kötelezettjei a módosított szerződésnek nem lettek a II-III. és V. rendű alperesek - ez nem érintheti a dologi adósként való helytállási kötelezettségüket. Mindezekre figyelemmel a IIIII. és V. rendű alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a keresetben megjelölt ingatlanokból a felperes bírósági végrehajtás útján kielégítést nyerjen. A peres feleket terhelő elsőfokú eljárási költségről a pernyertesség-pervesztesség arányában rendelkezett a Pp.
- §
(1)bekezdése és a 81. §
(1)bekezdése alapján. -4Az ítélet ellen az I-II. rendű és az V. rendű alperesek éltek fellebbezéssel, amelyben annak részbeni megváltoztatásával a dologi adósi felelősséggel kapcsolatosan a kereset elutasítását kérték, továbbá a perköltségben történő marasztalásuk mellőzését annak kimondásával, hogy mindegyik peres fél viseli a felmerült saját költségeit. A II. és V. rendű alperesek a dologi adósi „fizetési" kötelezettséggel kapcsolatosan előadták, hogy a felperes jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló
- évi XXX. törvény (Jtv.) hatálya alá tartozó hitelintézet. A Jtv.
- §-a szerint a jelzálog-hitelintézet által kötött jelzálog-hitelszerződést közokiratba kell foglalni. Jelen esetben a közokiratba foglalás nem történt meg, ennek folytán az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésnek sem voltak meg a feltételei. Ebből eredően a dologi adósként való helytállási kötelezettségük jogszerűsége hiányában az ingatlanaikkal nem kötelesek tűrni a felperesi követelés kielégítését. Rámutattak, hogy a keretbiztosítéki jelzálogszerződés a hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében tartós hitelezői jogviszony biztosítékául szolgál, a jelen per tárgyát képező hitelszerződés azonban nem tekinthető tartós hitelezői jogviszonynak, és mint ilyen, semmis szerződéshez kapcsolt mellékkötelezettség alapján helytállni nem tartoznak. A
- április 2-i hitelszerződés 15.
- pontját értelmezve hangsúlyozták, hogy a szavak nyelvtani értelmében a felek új jelzálogjogot vagy keretbiztosítéki jelzálogjogot kívántak alapítani a korábban kelt keretbiztosítéki jelzálogszerződéstől függetlenül. Közjegyzői okiratba foglalt ilyen kötelezettségvállalás azonban nem történt. Mindhárom fellebbező alperes támadta a perköltséggel kapcsolatos ítéleti rendelkezéseket is. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte kellően a jogi képviselők perben kifejtett munkáját, annak mennyiségét, időigényességét és színvonalát, ugyanígy a peres felek célszerű és jóhiszemű pervitelét sem. Elsődlegesen annak megállapítását kérték, hogy mindegyik fél viselje a perrel kapcsolatosan felmerült saját költségét, másodlagosan a perköltségben történő marasztalás egyetemleges kötelezettsége alóli mentesítésüket kérték. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezései helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a takarékszövetkezet nem jelzálog-hitelintézet, ezért reá az
- évi XXX. törvény rendelkezései nem vonatkoznak. Hangsúlyozta, hogy a felperes és az I. rendű alperes között tartós hitelezési jogviszony állt fenn, ennek egyik biztosítéka a keretbiztosítéki jelzálogjog volt. Az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt, amikor a II. és V. rendű alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a jelzálogjoggal terhelt ingatlanokból kielégítést nyerjen. A javára megítélt perköltségeket álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, azok összegszerűségükben sem eltúlzottak. A fellebbezések alaptalanok. A II. és az V. rendű alperesek a
- február 26-án, majd a
- március 28-án kötött keretbiztosítéki jelzálogjog szerződésekben a felperesnek az I. rendű alperessel szemben fennálló követelései biztosítására fedezetként kötötték le a tulajdonukban álló (település, utca, házszám), illetve a (település, utca, házszám) I. -5Gf.I.30.211/2007/5.szám emelet
- szám alatti ingatlanaikat. Dologi kötelezettként őket „fizetési" kötelezettség nem terheli, hanem tűrni kötelesek a zálogtárgyból való kielégítést, ami azt is jelenti, hogy a helytállási kötelezettségük nem terjed túl a követelés biztosítására lekötött vagyontárgy (zálogtárgy) értékén. Jelzálogszerződés alanya bárki lehet, alakszerűségével kapcsolatban a Ptk. úgy rendelkezik, hogy az ilyen szerződést írásban kell megkötni. Egyes zálogtárgyak meghatározott módon történő elzálogosításához jogszabály további alakszerűségi követelményeket fűzhet (Ptk.
- §
(2)bekezdés). Ilyen többlet követelmény a II. és V. rendű alperesek által hivatkozott és a jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló
- évi XXX. törvény (Jtv.)
- §-ában írt közokiratba foglalás. Az e törvénynek a Polgári törvénykönyvhöz képest speciális rendelkezései azonban a peres felek jogvitájában nem irányadóak. A felperes nem szakosított hitelintézet, alapítása, működése semmiben nem felel meg a Jtv.
- §-ában írt feltételeknek. Jelzáloglevél - névre szóló, átruházható értékpapír - kibocsátásra nem jogosult (Jtv.
- §), vagyis nem tartozik a Jtv. hatálya alá, ezért a keretbiztosítéki jelzálogszerződések közokiratba foglalás nélkül is érvényesek. A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályok módosításáról szóló
- évi CXXXVII. törvény újraszabályozta a Ptk. zálogjogra vonatkozó szabályait, ezzel a keretbiztosítéki jelzálogjogra vonatkozó szabályok is lényegesen megváltoztak. Korábban a Ptk.
- §
(1)bekezdése úgy rendelkezett, ha a felek „meghatározott tartós jogviszonyból" keletkező követeléseket kívánnak jelzálogjoggal biztosítani, az ingatlan-nyilvántartásban a jogviszonyt és azt a legmagasabb összeget kell feltüntetni, amelyen belül a jelzálogjog a követeléseket biztosítja. Amíg a korábbi szabály egyértelműen tartalmazta azt a kikötést, hogy „előre meghatározott tartós jogviszonyból eredő követelések" biztosíthatóak keretbiztosítéki jelzálogjoggal, addig a jelen ügyben irányadó és 2001. szeptember 1. napján hatályba lépett szabályozás nem kívánja meg a jogviszony tartós jellegét, azaz nem csupán az előre meghatározott tartós jogviszonyból eredő követelések biztosíthatók e zálogjoggal, hanem az egyedi, eseti megállapodások alapján a jövőben keletkező követelések is. A Ptk. 263. §
(1)bekezdése értelmében a felek olyan követeléseket is biztosíthatnak jelzálogjoggal, melyek a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyból vagy jogcímen keletkeznek vagy keletkezhetnek, ebben az esetben a bejegyzésnek e jogviszonyt vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartalmazni kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet (keretbiztosítéki jelzálogjog). A korábbi és a jelenleg hatályos szabályozás egybevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó a tartós jogviszony előírásával kapcsolatos korábbi kötöttségeket feloldotta - a Ptk. 263. §
(1)bekezdése ilyen korlátozást nem tartalmaz -, sőt lehetővé vált a zálogszerződésben meghatározott jogviszonyon túlmenően a zálogszerződésben meghatározott jogcímen keletkező vagy keletkezhető követelésekre nézve is a keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzése. A jogviszony megjelölése sem mellőzhetetlenül szükséges, elegendő, ha a felek pontosan, szabatosan meghatározzák azt a jogcímet, melyre alapított követelést biztosítani kívánnak. A szabályozás tág teret ad a feleknek, szabadon dönthetnek arról, hogy mely jogviszonyból, jogviszonyokból, illetőleg milyen jogcímen, jogcímeken keletkező követelést, követeléseket kívánnak keretbiztosítéki jelzálogjoggal biztosítani. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés megkötése és a -6keretbiztosítéki jelzálog bejegyzése sem kívánja meg és nem is feltételezi, hogy ebben az időpontban az adott jogviszony egyáltalán fennálljon, azt pedig különösen nem, hogy a zálogszerződésben pontosan meghatározott jogviszonyból (jogviszonyokból) már követelések álljanak fenn. Hasonlóképpen nem szükséges, hogy a személyes kötelezettnek a keretbiztosítéki jelzálogszerződésben, illetőleg a bejegyzésben szabatosan meghatározott jogcímen már tartozásai álljanak fenn. A keretbiztosítéki jelzálogjog lényege éppen az, hogy a bizonytalan alapú, illetve bizonytalan összegű (jövőben esetleg létrejövő, potenciálisan hullámzó összegű) követelésekre már előre biztosítékot nyerjen a hitelező, azaz, hogy a rangsort előre biztosítsa a jelzálog jogosultnak (a szakirodalomból lásd: A zálogszerződés KJK-KERSZÖV Kiadó Budapest,
- 100-
- oldal, továbbá A zálogjog kézikönyve HVG-ORAC Kiadó
- oldal). Az előbbiek értelmében a keretbiztosítéki jelzálogjogra vonatkozó új szabályozás mellett lehetőség van egy vagy több jogviszonyból eredő követelések biztosítására is. Lehetséges, hogy a felek úgy állapodnak meg, minden (bármilyen) jövőbeli szerződéses jogviszonyból származó követelést ilyen módon biztosítanak. Ennek csupán az a feltétele, hogy a zálogjog alapításakor pontosan megjelöljék és rögzítsék a szerződésben, hogy milyen jogviszonyok lehetnek azok, amelyeket a jövőben létesíthetnek (A zálogjog néhány új szabályáról. Gazdaság és Jog 2002/
- szám
- oldal). Keretbiztosítéki jelzálogjog alapításakor általában még nincs biztosított követelés, az majd csak később keletkezik, illetve keletkezhet a meghatározott jogviszonyból vagy meghatározott jogcímen. A lényege alapításakor éppen az, hogy a zálogjog a bejegyzését követően az adott jogviszonyból eredő valamennyi, később keletkező követelés biztosítását szolgálja. A keretbiztosítéki jelzálogjog egyik fontos célja azt elérni, hogy a követelések már keletkezésükkel jelzálogfedezetet nyerjenek minden külön nyilatkozat nélkül. Amennyiben tehát a bejegyzésben megjelölt jogviszonyból (tipikusan hitelszerződésből, kölcsönszerződésből) vagy a meghatározott jogcímen (ez lehet pl. pénzkölcsön, vételár, stb.) a jogosult javára követelés keletkezik, azt a már bejegyzett jelzálogjog automatikusan biztosítani fogja. Külön előnye e jelzálogjognak, hogy a kielégítési elsőbbség a jelzálogjog bejegyzésének időpontjához - a jelzálogjog rangsorához - igazodik, nem pedig a konkrét követelés keletkezéséhez. Ezt fejtette ki a Szegedi Ítélőtábla egyik korábbi, Gf.I.30.375/
- számú határozatában is (Ítélőtáblai Határozatok 2007/2/
- számú eseti döntés). A felperes, a II. és V. rendű alperesek között a második keretbiztosítéki jelzálogszerződés
- március 28-án jött létre, és benne rögzítést nyert, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog a felperes és az I. rendű alperes között fennálló tartós hitelezési jogviszony biztosítására szolgál, amelynek ideje alatt a felperes az I. rendű alperes részére bankhiteleket nyújt, és az ebből eredő hátralékos tőke- és kamatkövetelések kielégítését szolgálja. A jogvitában ezért a
- szeptember 1-től hatályos Ptk.
- §
(1)bekezdése az irányadó a fent kifejtettek szerint. A II. és V. rendű alperesek dologi adósként történő helytállása azért sem vitatható, mert a
- április 2-i, a felperes és az I. rendű alperes között létrejött hitelszerződés 15.
- pontja a biztosítékok körében kifejezetten utal e szerződésre. Az elsőfokú bíróság tehát jogszerűen kötelezte a II. és V. rendű alpereseket annak tűrésére, hogy ingatlanaikból a felperes bírósági végrehajtás útján a követelését kielégítse. -7Gf.I.30.211/2007/5.szám Alaptalanok a perköltség összegét támadó fellebbezések is. A felperes az I. rendű alperes vonatkozásában teljes egészében pernyertes lett. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló és a 41/
- (XII.19.) IM rendelettel módosított 32/
- (VIII.22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés c) pontja szerint a 109.180.020,- Ft marasztalási összegre figyelemmel az őt megillető munkadíj 3.948.000,Ft, ehhez képest az I. rendű alperes terhére 3.900.000,- Ft-ban meghatározott perköltség amely a lerótt illeték arányos részét is tartalmazza - jogszabályszerű. A Pp. 24. §
(2)bekezdés f) pontja szerint követelés biztosítása, zálogjog vagy jelzálogjog iránti perben a követelés összegét, ha azonban a biztosíték (zálogjog, stb.) értéke, illetve összege ennél kisebb, ezt az értéket, illetve összeget kell a pertárgy értékének tekinteni. A felperes által nem vitatottan a II. rendű alperes ingatlanának értéke 15.000.000,- Ft, az V. rendű alperesé 5.000.000,- Ft. Ehhez képest az elsőfokú bíróság által a terhükre megállapított perköltség - a fent hivatkozott rendelet alapján - a lerótt illeték arányos részének figyelembevételével eltúlzottnak nem tekinthető, a II. rendű alperes vonatkozásában mérsékelt összegű. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alpereseket a felperes javára a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte. Az alperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetékről a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján határozott. Szeged,
- szeptember hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Szűts Károlyné dr.sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró