SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.323/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Herczegné Dr. Korona Marianna Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Herczegné Dr. Korona Marianna ügyvéd) által képviselt (felperes neve, "f.a." címre) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Antal Péter ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen 7.002.379,- Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
- április
- napján kelt 3.G.40.053/2006/
- számú ítéletével szemben az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a 189.001,(Egyszáznyolcvankilencezer-egy) Ft, valamint a 326.918,- (Háromszázhuszonhatezerkilencszáztizennyolc) Ft részösszegek után a kamatfizetésre kötelező rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek (Egyszázhetvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. 15 nap alatt 170.000,- Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 420.100,(Négyszázhúszezer-egyszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A felperes és az alperesi szövetkezet tagjai között több éve szerződéses kapcsolat állt fenn, a tagok külön-külön mezőgazdasági termékértékesítési szerződések alapján libanevelést végeztek a kft. részére. A termelők megalapították a V... Szövetkezetet, a szövetkezet cégbírósági bejegyzése -2- azonban elmaradt, ennélfogva a felperes és az egyes tagok között létrejött szerződések teljesítése a szövetkezet részéről nem volt lehetséges. Ezen szerződésekből a felperesnek az egyes tagokkal szemben tartozása maradt fenn. Az alperes a
- március
- napján kelt létesítő okirattal alakult, cégbírósági bejegyzése
- május 23-án történt meg. Az említett magánszemélyek az alperesnek is tagjai, az alperes megalakulása után
- tavaszán az általuk adott megrendelések alapján a felperes
- március és április hónapban naposlibákat helyezett ki (személy 1.neve), (személy 2.neve), (személy 3.neve), (személy 4.neve) és (személy 5.neve) tagokhoz. A későbbiekben az alperes a tagjaival történt egyeztetést követően közölte a felperessel, hogy a lényegesen nagyobb mennyiségben kihelyezett állatállományból 14.101 db liba az, amely a szövetkezet megrendelése alapján került telepítésre, erre a mennyiségre a felperessel az alperes köt szerződést. A 14.101 db naposliba ellenértékéről a felperes a számláit kiállította, az alperesnek megküldte, a befogadott számlákkal kapcsolatban a kötelezettnek semmiféle kifogása nem volt. A szerződéskötés a peres felek között elmaradt, mivel a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a
- június
- napján kelt 2.Fpk...../
- számú végzésével elrendelte a felperes felszámolását, a szerződés aláírását az alperes megtagadta. A felperes felszólította az alperest a 14.101 db naposállat ellenértékének megfizetésére, az alperes a
- október 21-én kelt válaszlevelében arra hivatkozott, hogy a fennálló tartozásába beszámítja a (személy 5.neve) szövetkezeti tagtól engedményezéssel megszerzett követelését. A felperes keresetében 7.002.379,- Ft és az egyes számlákban megjelölt részösszegek után az esedékességtől számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy az alperessel termékértékesítési szerződést kötött, a szóban létrejött szerződés teljesítése részéről megtörtént, ezért a naposlibák ellenértékét az alperes köteles megtéríteni. Másodlagosan keresetét arra alapította, hogy az alperessel a naposlibák tekintetében adásvételi szerződést kötött, az állatok ellenértékét ezen a címen követelte. Az alperes a kereset elutasítását arra figyelemmel kérte, hogy a felperessel nem került jogviszonyba, ennek ugyanis akadálya volt a cégbírósági bejegyzés hiánya. Másrészt arra hivatkozott, hogy a tényleges teljesítés az egyes magánszemélyek részére történt, ezért a naposállatok ellenértékének megfizetésére nem kötelezhető. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek megfelelően kötelezte az alperest 7.002.379,Ft és az egyes részösszegek után a számlák esedékességétől a kifizetésig járó, a felperes által megjelölt mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Megállapította, hogy a peres felek között nem jött létre mezőgazdasági termékértékesítési szerződés, az ehhez szükséges lényeges kérdésekben (a szolgáltatás tárgya, minősége, ideje, helye, az ellenszolgáltatás mértéke, stb.) ugyanis a felek között megállapodás nem született. A felek között adásvételi jogviszony sem áll fenn, a felperes az általa hivatkozott tartalommal a szerződés létrejöttét nem tudta bizonyítani. Mivel nem érvényesül a jogcímhez kötöttség, a felperes keresetét a bíróság jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése iránti igényként bírálta el és megállapította, hogy az ekként megalapozott. A rendelkezésre -3Gf.I.30.323/2007/5.szám álló bizonyítékok Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti egybevetése és együttes értékelése alapján bizonyítottnak találta, hogy a perbeli 14.101 db naposliba kihelyezésére a felperes az alperestől kapott diszpozíciót. Az alperesi tartozás fennálltát igazolja a
- október 21-én kelt levél is, melyben az alperes beszámítással kívánta tartozását rendezni. Később álláspontját megváltoztatta, kiderült ugyanis, hogy a Cstv.
- §-a alapján a felszámolási eljárásban beszámítani csak a hitelező tud, mégpedig olyan hitelező, aki már a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezett ezzel a követeléssel. Azt a tényt, hogy a perbeli naposlibák az alpereshez kerültek kihelyezésre, alátámasztotta (személy 6.neve), (személy 7.neve), továbbá (személy 8.neve), (személy 5.neve) és (személy 4.neve) vallomása. Az okirati bizonyítékok körében értékelte a bíróság (személy 1.neve) más peres ügyben tett előadását, melyben elismerte, a részére kihelyezett naposlibák közül 2.500 db olyan volt, amelyet úgy tekintettek, hogy azt az alperestől kapta. Nem fogadta el a bíróság azon alperesi előadás valóságát, miszerint a perbeli állatok kihelyezése kompenzációs célt szolgált, ezért ezek ellenértékét az alperesnek nem kell megfizetnie. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Továbbra is arra hivatkozott, hogy tagjainak a felperessel szemben korábban keletkezett követelései kerültek kompenzálásra akkor, amikor a felperes 14.101 db naposlibát a termelőkhöz kihelyezett. A lefolytatott bizonyítást akként értékelte, hogy az alátámasztotta azon védekezését, mely szerint valós gazdasági kapcsolat csak és kizárólag a felperesi gazdasági társaság és az alperes egyes tagjai, mint magánszemélyek között állt fenn. Utalt arra is, a jogalap nélküli gazdagodás szabályának alkalmazásához az szükséges, hogy az alperes oldalán tényleges gazdagodás legyen kimutatható, ezzel szemben ilyen gazdagodás nála nem realizálódott, a vagyoni előny ugyanis a termelőknél jelentkezhetett. Álláspontja szerint önmagában a felperesi számlák befogadása és a kifogásolás hiánya nem támasztja alá, hogy a keresetben megjelölt összeggel valóban tartozik. A fellebbezés a per főtárgya tekintetében alaptalan. Az alperes fellebbezésében továbbra is tagadta, hogy a peres felek között szerződéskötésre irányuló tárgyalások folytak, és ennek során - még a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés megkötése, a lényeges kérdésekben való megállapodás előtt - az ő megrendelése, diszpozíciója alapján történt a perbeli naposállatok termelőkhöz történő kiszállítása, telepítése. Arra hivatkozott, hogy a gazdasági kapcsolat kizárólagos jelleggel az alperes egyes tagjai (a termelők) és a felperes között jött létre. Ezt azzal magyarázta, hogy a tagoknak követelése állt fenn a felperessel szemben, és azt így naposállatokkal - egyenlítette ki a felperes. A per során a felperes nem vitatta, hogy a korábbi időszakban valóban keletkezett tartozása a cégjegyzékbe való bejegyzés hiányában létre sem jött V... Szövetkezet alapításában közreműködő magánszemélyekkel szemben. Állította ugyanakkor, hogy a perbeli követelést az -4egyes magánszemélyekkel szemben fennálló tartozása nem érinti. Ezt azzal indokolta, hogy a termelőkhöz lényegesen nagyobb mennyiségű naposállat került kiszállításra, mellyel kapcsolatban külön-külön került meghatározásra az a mennyiség, amelyre a termelőkkel köt szerződést, és az a létszám, amelynek telepítése az alperes megrendelése alapján történt. A felperes előbbi hivatkozásait a perben rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztották. A megrendelések, a diszpozíció intézésében közreműködő (személy 9.neve), (személy 10.neve), valamint (személy 7.neve) tanúk vallomása megerősítette, hogy az alperes a tagjaival történt egyeztetés során kiszámította, a tagok mint magánszemélyek milyen mennyiségű naposállatot fogadtak, illetőleg mekkora az az állatlétszám, amely már az általa megrendelt mennyiség. Az alperes ezt a mennyiséget közölte a felperessel, utóbbi azt elfogadta, és a továbbiakban már senki nem vitatta, hogy ezen naposállatok ellenértékével a felperes felé az alperesnek kell elszámolnia ((személy 5.neve) tanú vallomása
- számú jegyzőkönyv
- oldal, (személy 4.neve) vallomása
- számú jegyzőkönyv
- oldal). Az alperes érintett tagjai (személy 5.neve), (személy 4.neve) és (személy 1.neve) is akként nyilatkoztak, hogy nagyobb részben a megrendelés saját nevükben történt, ugyanakkor négy termelőhöz 2.500 db, míg egy termelőhöz 2.700 db naposállat telepítése történt meg, oly módon, hogy erre az állatlétszámra a megrendelést az alperes adta. A számlák kifogás nélküli befogadása és a
- október 21-i levél tartalma megerősíti, hogy a 14.101 db naposliba ellenértékét az alperes saját tartozásként kezelte. Ilyen bizonyítékok alapján helyesen következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a perbeli 14.101 db naposállat tekintetében nem vethető fel a kompenzáció kérdése, a korábban létre sem jött szövetkezet tagjait megillető követelés beszámítására ugyanis csak a magánszemélyek jogosultak. Miután a perbeli állatok telepítése az alperes utóbb megerősített megrendelése alapján történt, a gazdagodás is nála következett be, ezért azt neki kell visszatérítenie. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az alperes bármely tagjától engedményezés útján megszerzett követelést nem számíthatta be jelen perben a felperessel szemben fennálló tartozásába, figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárást is szabályozó, többször módosított
- évi IL. törvény (Cstv.)
- §
(3)bekezdés értelmében beszámításra csak a hitelező jogosult, az alperes azonban hitelezői igényt a felszámolásban nem érvényesített. Mivel az alperes vitatta a kereset jogalapját, megalapozatlannak tartotta a felperes keresetét, minden számla vonatkozásában külön-külön kellett megvizsgálni, hogy a felperes bizonyította vagy sem a követelés fennálltát. A felperes a
- március és április hónapban kiállított 2, illetve 4 db számlájában megjelölte, hogy a fizetési határidő
- november
- és december 2., illetve
- december 28., december 30., végül
- január
- napja, ennélfogva a követelt összegek megfizetése ezeken a napokon vált esedékessé. Ezt az álláspontját a felperes később felülvizsgálta, és ugyanerre a 6 db követelésre két számlában érvényesítette a naposállatok tényleges kiszállításától járó késedelmi kamat igényét. A jelen ügyhöz egyesített G...../
- számú iratban szereplő két kamatszámítás igazolja, hogy a kamatkövetelés valóban a perbeli 6 db számla tekintetében került kimunkálásra. Ilyen adatok birtokában eltérő felperesi nyilatkozat hiányában azt kellett megállapítani, hogy az alperes gazdagodása az állatok tényleges kiszállításakor már bekövetkezett, következésképpen a késedelmi kamatot ettől kezdődően valóban meg kell fizetnie. A felperes azonban a lejárt késedelmi kamat után újabb késedelmi -5Gf.I.30.323/2007/5.szám kamat megfizetésére nem tarthat igényt. A 6 db számlában megjelölt tőketartozás után járó késedelmi kamatot a felperes két számlában érvényesítette és a
- október
- napjáig járó késedelmi kamatot az alperestől külön követelte. A késedelmi kamat tőkésítése (lejárt késedelmi kamat után kamatos kamat felszámítása) fogalmilag kizárt. A késedelmi kamatfizetési kötelezettség ugyanis azzal veszi kezdetét, hogy a főkövetelés esedékessé vált, a kamat pedig ezután - az időtől függő növekvő mértékben folyamatosan válik esedékessé. A késedelmi kamat esedékessége nem azonos a főkövetelés esedékességével: a tőketartozás meghatározott időpontban válhat esedékessé - ez a kamatfizetési kötelezettség kezdete - a késedelmi kamat azonban ettől kezdődően folyamatosan, naponta válik esedékessé mindaddig, amíg a kötelezett tartozását maradéktalanul ki nem egyenlíti. A késedelmi kamatot ennélfogva csak a kifizetés ténye „tőkésíti", a kifizetést megelőzően a késedelmi kamat „időszakonkénti tőkésítésének" nincs helye. Ha a jogosult a késedelmi kamatot fizetés előtt tőkésítené, és ezután ugyancsak késedelmi kamatot követelhetne ez azt jelentené, hogy tetszőlegesen lerövidített időtartamra az idő múlásával folyamatosan esedékes és növekvő kamatot folyamatosan tőkésíthetné, így a folyamatosan kumulálódó követelései végtelen nagyságrendűekké válhatnának. Ez a magyarázata annak, hogy a felperes a már lejárt és kimunkált, korábbi időszakra vonatkozó késedelmi kamat után késedelmi kamatigényt nem érvényesíthet. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a 189.001,- Ft, valamint a 326.918,- Ft részösszegek után a kamatfizetésre kötelező rendelkezést mellőzte, egyebekben az ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az alperes fellebbezése a per főtárgya tekintetében eredménytelennek bizonyult, ezért a pervesztes alperes köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárási költségét, az ügyvédi munkadíj ÁFA nélkül számított összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont, valamint
(5)bekezdés alapján állapította meg. Az ítélőtábla az alperest kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték állam javára történő megfizetésére (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)és
(3)bekezdés. Szeged,
- október hó
- napján Dr. Mányoki Zsolt sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Zanóczné Dr.Ocskó Erzsébet sk. táblabíró A kiadmány hiteléül: Kocsis Éva tisztviselő