SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.546/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Stern Sándor ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a Dr. Kormányos József ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 12.G.40.143/2007/
- számú ítéletével szemben a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: Az alperes
- május 18-án közgyűlést tartott, amelyre szabályszerűen meghívta a felperest is, a meghívóhoz mellékelve az igazgatóság által elfogadott alapító okirat módosításának tervezetét. A meghívó napirendi pontként azt tartalmazta, hogy a részvénytársaság a
- évi IV. törvénynek megfelelően módosítani kívánja az alapító okiratát és „át kíván térni" a
- évi IV. törvény rendelkezéseinek alkalmazására. A közgyűlésen az alperes részvényeseként a felperes személyesen részt vett. A 16/
- (05.18.) Kgy. számú határozattal a közgyűlés egyhangúlag elfogadta, hogy az alperesi társaság
- május 18-tól a
- évi IV. törvény alapján működik tovább. Ezért az eddigi alapító okiratát e naptól alapszabálynak nevezi, és az elnevezést át kell vezetni az alapító okirat borítólapján, az
- oldalon a címben, továbbá a korábban hatályos alapító okirat 10 különböző pontján. Az alapszabály módosítás további pontjaira vonatkozó és az igazgatóság által elfogadott tervezetet a közgyűlés nem fogadta el. -2- Az alperes
- június 14-én az alapító okirat módosítására tekintettel változás bejegyzés iránti kérelmet terjesztett elő, a cégbíróság a kérelemnek megfelelően az alapszabály módosítást a
- július
- napján kelt Cg.06-10-000271/
- számú végzésével bejegyezte, a végzés közzétételére a Cégközlöny
- augusztus 9-i számában került sor. A felperes a
- június
- napján előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság a 16/
- (05.18.) Kgy. számú határozatot helyezze hatályon kívül. A
- október
- napján előterjesztett másodlagos kereseti kérelme a cégbíróság változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezésére és új eljárásra történő utasítására irányult. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes személyes előadása és a meghallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, hogy a 16/
- (05.18.) Kgy. számú határozat elfogadása egyhangú szavazatok mellett történt, vagyis a felperes is „igen"-nel szavazott. A Gt.
- §
(4)bekezdése szerint a keresetindítás joga ezért nem illette meg, elsődleges keresete alaptalan. Ugyanígy alaptalannak ítélte a másodlagos kereseti kérelmet is, mert a változást bejegyző végzés
- augusztus 9-i közzétételéhez képest a felperes a másodlagos kereseti kérelmét a 30 napos határidőn túl csak
- október
- napján terjesztette elő. Az ítélettel szemben a felperes élt fellebbezéssel, amelyben annak részbeni megváltoztatásával az elsődleges kereseti kérelmének történő helyt adást kért. Előadta, a 16/
- (05.18.) Kgy. számú határozat szavazása előtt kifejezetten csak az a kérdés került megvitatásra, hogy jogszabályi változásokról van szó, az alapító okirat elnevezést át kell javítani alapszabály elnevezésre és tételesen felsorolásra kerültek azok a pontok, ahol az alapító okirat helyett alapszabályt kell megjelölni. Arról szó sem volt, hogy a részvénytársaság a
- évi IV. törvény alapján működik tovább. Ehhez a korábbi alapító okirat további rendelkezéseit is az új törvény előírásai szerint kellett volna módosítani, e vonatkozásban azonban egyetlen érvényes határozatot sem hozott a közgyűlés. A cégbírósághoz benyújtott alapszabály több pontjában nem felel meg az új törvény rendelkezéseinek, vagyis a
- évi IV. törvény szerinti működés megszavazására nem került sor. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta, a támadott határozatnak része volt, hogy az alperesi társaság a
- évi IV. törvény alapján működik tovább, e határozatot pedig a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A felperes a támadott határozat meghozatalában szavazatával részt vett, ezért a keresetindítás joga nem illeti meg. A fellebbezés alaptalan. Az alperesi közgyűlés időpontjában a
- évi IV. törvény
- §
(2)bekezdése úgy rendelkezett, hogy a hatályba lépéskor már működő gazdasági társaságok legfőbb szervüknek a hatályba lépést (
- július 1-jét) követő első ülésén, de legkésőbb
- szeptember 1-ig kötelesek társasági szerződésüket (alapító okiratukat) a Gt. rendelkezéseihez igazítva módosítani, és a változásbejegyzési kérelmet eddig az időpontig a cégbírósághoz benyújtani. A kérelem határidőn belüli beérkeztének -3Gf.I.30.546/2007/5.szám hiányában a cégbíróság a társaságot törvényességi felügyeleti hatáskörében megszűntnek nyilvánítja. A
(3)bekezdés értelmében a társasági szerződés (alapító okirat)
(2)bekezdés szerinti módosításáig, de legkésőbb 2007. szeptember 1-ig az
(1)-
(2)bekezdés alá tartozó társaságoknak az
- évi CXLIV. törvényt kell alkalmazniuk. Az új Gt. értelmében tehát az alperesnek a törvény hatályba lépését követő első közgyűlésén az alapító okiratát módosítani kellett úgy, hogy az igazodjon, megfeleljen a hatályos, mindenkire kötelező törvény előírásainak (szabályainak). Arról, hogy a részvénytársaság „az új Gt. szerint" vagy a régi Gt. szerint - „kíván működni", szavazni a részvényeseknek nem kellett, ez a törvény erejénél fogva szavazás nélkül is bekövetkezett. A perbeli esetben az alperes
- május 18-i közgyűlésén az új Gt.
- §
(2)bekezdésében írtaknak megfelelően az alapító okiratuk módosításáról szavaztak, két kérdésben is egyhangúlag elfogadott határozatot hozva. Ebből - a törvény előírása folytán - önmagában következik, hogy az alperesi részvénytársaság működésére ezt követően a régi Gt. - az
- évi CXLIV. törvény - nem alkalmazható, az új Gt. szabályai az irányadóak. A közgyűlés 16/
- (05.18.) Kgy. számú határozatának - a felperes által támadott - az a kitétele tehát, hogy „a részvénytársaság
- május 18-tól a
- évi IV. törvény alapján működik tovább" közgyűlési határozatot nem igényelt, deklarálása szükségtelen volt. Ebből a szempontból nincs jelentősége, hogy a módosított és a cégbírósághoz benyújtott alapszabály megfelelt-e az új Gt. rendelkezéseinek, azt a cégbíróság volt köteles a változásbejegyzési eljárásban vizsgálni. Amennyiben annak a felperes által hivatkozott hiányosságai fenn is álltak, egyes rendelkezései nem feleltek meg az új Gt. kogens szabályainak, a
- évi LXI. törvény
- §
(15)bekezdésével beiktatott és
- június 16-tól hatályos Gt.
- §
(4)bekezdésében írtak folytán súlytalanná váltak a támadott határozat fent hivatkozott kitételével együtt, mert
- július
- napjától módosítás hiányában is a gazdasági társaságoknak a
- évi IV. törvényt kell alkalmazniuk, e törvény szerint kell működniük. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokolással - a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján másodfokú eljárási költség fizetésére kötelezte. Szeged,
- február hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Szűts Károlyné dr.sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró