← Magyarország

Gf.30591/2007/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.591/2007/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Farkas és Nagy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Nagy Zsolt ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Hadfi János ügyvéd által képviselt (alperes neve, cime) alatti lakos alperes ellen mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság

  1. szeptember
  2. napján kelt 3.G.40.012/2007/
  3. számú ítéletével szemben az alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja és az alperes marasztalását 4.071.594,(Négymillió-hetvenegyezer-ötszázkilencvennégy) Ft-ra és ennek
  5. október 1-től járó, az elsőfokú ítéletben írt mértékű kamatára leszállítja. Az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási (Háromszázhuszonháromezer) Ft-ra leszállítja. költség összegét 323.000,- nap 150.000,- Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek (Egyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. 15 alatt Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 50.000,- (Ötvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, az ezt meghaladóan le nem rótt 330.700,(Háromszázharmincezer-hétszáz) Ft illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az alperes és a B... Zrt. között
  6. július 17-én létrejött mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződés teljesítésével összefüggésben az alperesnek a -2B... Zrt-vel szemben tartozása keletkezett. A 2003902237 számú és a 2003902589, 2003902631, 2003902669, 2003902684, valamint 2003902708 számú számlákat az alperes kézhez vette, a
  7. december 23-án esedékessé vált számlák alapján 2.758.878,- Ft-ot kellett megfizetnie. A 2004900845 számú számla az alperes részére ugyancsak kézbesítésre került, a
  8. április 29-i fizetési határidő eredménytelenül telt el, a ki nem egyenlített tartozás összege 537.857,- Ft. A 2004900903 számú számlában megjelölt követelés fizetési határideje
  9. május 3-án lejárt, de az 1.296.251,- Ft nem nyert kiegyenlítést. A 2004900936 számú számla lejárata
  10. április 8-a volt, az alperes a 221.005,- Ft összegű tartozást nem fizette meg. Végül a 2004900984 számú,
  11. április 15-i esedékességgel kibocsátott, 1.130.976,- Ft összegű számla teljesítése is elmaradt. Az alperes előbbiekben felsorolt összes tőketartozása 6.344.967,- Ft. Ezen tartozását az alperes a
  12. május 14-én létrejött megállapodás során a B... Zrt-vel szemben elismerte és vállalta annak
  13. szeptember
  14. napjáig történő megfizetését. A felek
  15. május 27-én
  16. évre vonatkozóan is mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződést kötöttek. Azzal számoltak, hogy az alperes a hozzá kihelyezett pulykák tartása folytán elért eredményből a korábban keletkezett, elismert tartozását rendezni tudja. Ezen szerződés értelmében a megrendelőnek a vágópulyka átvételét követő 30 napon belül kellett a termelővel elszámolnia és az ellenértéket megfizetnie (
  17. pont). Az alpereshez
  18. május 28-án 8.000 db tojó és 8.000 db bakpulykát helyezett ki a felperes jogelődje, ez az állomány azonban mycoplasmával fertőzött volt. Az állatok ellenállóképessége, takarmányfelvétele, gyarapodása csökkent, a megfelelő fejlődés hiánya, a leadott állatok nagyobb mérvű kobzása miatt a termelőnél károk keletkeztek. Az alperes a tojópulykákat
  19. július 30-án, míg a bakpulykákat szeptember 10-én adta le. A hibás teljesítés miatti kárát a B... Zrt-vel szemben a
  20. október 15-én kelt levelében 6.915.424,- Ft-ban jelölte meg. A felperes - mint engedményes - keresetében 6.344.967,- Ft és ennek
  21. október 1-től járó törvényes mértékű kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Elismerte a termelőhöz
  22. május 28-án kihelyezett állomány mycoplasma fertőzöttségének tényét, ugyanakkor vitatta, hogy ezzel okozati összefüggésben a termelőnél kár keletkezett. Az alperes elismerte a felperessel szemben fennálló tartozását, a hibás teljesítéssel okozott kárai megtérítése iránt előterjesztett beszámítási kifogásra figyelemmel azonban kérte a kereset elutasítását. A
  23. évi mezőgazdasági termékértékesítési keretszerződés hatálya alatt hozzá kihelyezett állományt érintően a hibás teljesítéssel okozott kárai megtérítése címén 6.915.424,- Ft-ra tartott igényt. Az elsőfokú bíróság ítéletével 5.914.725,- Ft és ennek
  24. szeptember
  25. napjától járó törvényes kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, az ezt meghaladó keresetet elutasította. Figyelemmel arra, hogy az alperes a felperessel szemben fennálló tartozását nem vitatta, a beszámítási kifogás jogalapját és összegszerűségét vizsgálta. A beszámítási kifogás jogalapját megalapozottnak találta, a rendelkezésre álló bizonyítékok, köztük (személy 1.neve) állatorvos tanúvallomása alapján bizonyítottnak tekintette a hibás teljesítés tényét. A kár összegét (személy 2.neve) -3Gf.I.30.591/2007/4.szám mezőgazdasági szakértő véleményét elfogadva 2.273.373,- Ft-ban fogadta el. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben foglaltakat alapul véve az ítélethozatal napjáig kiszámította a felperest megillető tőke utáni késedelmi kamatot, és az így mutatkozó teljes tartozásból levonta az alperesnek járó kártérítés összegét. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes élt fellebbezéssel, kérte annak részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását. Az elsőfokú eljárás során általa készített elszámolásra utalva arra hivatkozott, hogy a beszámítás megalapozottsága folytán a keresetet el kellett volna utasítani. Az elsőfokú bíróság elszámolását arra figyelemmel támadta, hogy nem történt meg az őt megillető összeg után a károsodás bekövetkeztétől a késedelmi kamat elszámolása. Az alperes fellebbezése részben alapos. A fizetési meghagyás kibocsátását az alperessel szemben még a felperes jogelődje, a B... M.... Rt. „v.a." kérte, ekkor az egyes számlákban megjelölt teljes, illetve fennmaradt tartozás után a számlák esedékességének időpontjától tartott igényt a késedelmi kamat megfizetésére. Azt követően azonban, hogy az alperes a fizetési meghagyással szemben ellentmondással élt, a felperes a
  26. március 20-án előterjesztett beadványában keresetét módosította, és a 6.344.967,- Ft tőkeösszeg után
  27. október
  28. napjától kérte az alperes késedelmi kamat fizetésére kötelezését. Ezt a keresetmódosítást az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, emiatt a Pp.
  29. §-ában megfogalmazott kereseti kérelemhez kötöttség elvét megsértette (a kereseti kérelmen túlterjeszkedett), amikor a kérelemtől eltérően az alperes késedelmi kamatfizetési kötelezettségét korábbi időponttól számította. Miután az alperes által is elismert 6.344.967,- Ft követelés után a felperes
  30. október
  31. napjától kezdődően tartott igényt késedelmi kamat fizetésére, ez volt az a kereset, mellyel szemben előterjesztett beszámítási kifogás megalapozottságát kellett a perben elbírálni. Nem volt indoka annak, hogy a bíróság a késedelmi kamat összegét az ítélethozatal időpontjáig kiszámolja. Helyesen utalt az alperes fellebbezésében arra, hogy a hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése iránti követelése
  32. október
  33. napján már esedékessé vált. A felperesi jogelődnek az állatok leadását követő 30 napon belül olyan elszámolást kellett volna készítenie, melyben az alperesi oldalon szerepel a perben elfogadott 2.273.373,- Ft összegű kár. A felperesi jogelőd és az alperes követelése az előbbiek értelmében egyaránt
  34. október
  35. napján vált esedékessé, következésképpen a felperest megillető 6.344.967,- Ft-ból levonásba kell helyezni az alperes kárát (2.273.373,- Ft-ot) és a felperes a fennmaradt 4.071.594,- Ft-ra tarthat igényt, mely után
  36. október
  37. napjától megilleti a törvényes mértékű késedelmi kamat. Az alperes fellebbezése a fentieket meghaladóan alaptalannak bizonyult. Az elsőfokú bíróság a hibás teljesítéssel okozott kár összegét szakértői bizonyítás alapján határozta meg, a mezőgazdasági szakértő véleménye pedig - szemben a Pp.
  38. §

(3)bekezdésében írtakkal - világos, kellően megindokolt volt, helyességéhez nem fért kétség. A felsorolt indokok alapján ítélkezése alapjául a szakértői véleményt az ítélőtábla is elfogadta, és az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy az -4- alperest 2.273.373,- Ft összegű kár érte, a beszámítási kifogás ezt meghaladóan alaptalannak bizonyult. A kifejtett indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és az alperes marasztalását 4.071.594,- Ft-ra és ennek 2004. október 1. napjától járó, az elsőfokú ítéletben írt mértékű kamatára leszállította. A pervesztesség és pernyertesség aránya megváltozott, a Pp. 81. §
(1)bekezdése értelmében az ítélőtábla az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási költség összegét leszállította. A költség viselésénél figyelembe vette, hogy a felperes 64 %-ban lett pernyertes, így megilleti a lerótt 380.700,- Ft illeték 64 %-a (243.600,- Ft), a 4.071.594,- Ft után 244.000,- Ft ügyvédi munkadíjra jogosult. Az alperes 2.273.373,- Ft után 136.400,- Ft ügyvédi munkadíjra tarthat igényt, és javára kellett értékelni az általa előlegezett és viselt szakértői díj 36 %-át (29.000,- Ft). A felsorolt költségeket értékelve a felperest 323.000,- Ft illeti meg. Egyebekben az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Kötelezte az ítélőtábla az alperest a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a felperes másodfokú eljárási költségének megfizetésére, a nagyobb részben pervesztes alperes a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdése alapján számított ügyvédi munkadíj fizetésére köteles. A felperes részbeni pervesztessége arányában köteles megfizetni az állam javára az alperes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, az ezt meghaladóan le nem rótt fellebbezési illeték az állam terhén marad (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)és
(2)bekezdés,
  1. §, valamint
  2. §
(1)és
(3)bekezdés). Szeged,
  1. március hó
  2. napján Szűts Károlyné dr.sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Hámori Attila sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.