← Magyarország

Gf.30483/2006/17 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.II.30.483/2006/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Sulyok Tamás ügyvéd által képviselt TÁLTOS TEHETSÉGGONDOZÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZÉPISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁSI INTÉZMÉNY 6723 Szeged, Pósz J. u.
  2. szám alatti székhelyű felperesnek - dr. Vass László ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos I. r. és a HARMÓNIA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁSI INTÉZMÉNY 8649 Balatonberény, Bartók Béla u.
  3. szám alatti székhelyű II. r. alperes ellen elszámolási igény érvényesítése iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság
  4. október
  5. napján kelt 8.G.40.085/2006/
  6. sorszámú ítélete ellen a felperes
  7. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy a felperes marasztalásának összegét 94.880.-(Kilencvennégyezer-nyolcszáznyolcvan) Ft-ra és ennek
  8. november 1-től a kifizetés napjáig járó, az elsőfokú ítéletben meghatározott mértékű kamataira leszállítja. A felperes perköltségfizetésre kötelezését mellőzi. Kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek (Kettőszázezer) Ft perköltséget. 15 nap alatt 200.000.- Az ezt meghaladó perköltségeiket a felperes és az I. r. alperes maguk viselik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek (Kettőszázezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. 15 nap alatt 200.000.- Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a II. r. alperesnek 15 nap alatt 60.000.(Hatvanezer) Ft fellebbezési eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. - 2 INDOKOLÁS : A Dél-alföldi Táltosokért Tehetséggondozó Alapítvány által alapított és fenntartott, alapfokú művészeti oktatással is foglalkozó felperesi közoktatási intézmény működését Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője határozatával engedélyezte. Tevékenységét több megyében mintegy 44 telephelyen működő partneriskolával fejtette ki, működési költségét főként az adott tanévben beiratkozott tanulók után járó állami támogatásból fedezte. A normatívából létszámarányosan 60 % a telephelyet, míg 40 % a felperesi intézményt illette meg. Az I. r. alperes
  9. szeptember
  10. napján határozatlan időtartamra munkaszerződés megnevezésű megállapodást kötött a felperessel tagiskola-vezető munkakör betöltésére 96.750.-Ft munkabér és 17.100.-Ft pótlék mellett heti 36 órás foglalkoztatásra. Feladatát képezte a Zala és Somogy megyében az alapfokú művészeti oktatás szervezése, működésének biztosítása, a tapasztalatok továbbítása, a beiratkozó tanulók felvétele és csoportba sorolása, a tantárgyfelosztás, órarend készítés, s az adminisztrációs munka irányítása. Az utazással felmerült költségeit a munkáltató térítette. Ugyanezen felek között
  11. február
  12. napján létrejött szerződésnek nevezett megállapodás alapján az I. r. alperes piackutatásra, számítógépes tanuló-nyilvántartás vezetésére, a felperesnek a telephelyen történő népszerűsítésére és rendezvényszervezésre volt köteles 4.000.-Ft/óra díjazás ellenében. Konkrét szerződési kikötés alapján tevékenységét köteles volt a megbízó érdekei és legjobb tudása szerint kifejteni, tartózkodnia kellett minden olyan magatartástól, amely a megbízó közoktatási intézmény rendjét, fegyelmét, szakmai színvonalát, illetve megítélését károsan befolyásolhatja. A 2003/2004-es tanévben 1017 tanuló iratkozott be művészeti oktatásra a két megyében és az I. r. alperes 2004 tavaszán folytatott tevékenysége alapján a 2004/2005-ös tanévben három új telephely létesült Zalabaksa, Csömödér és Salomvár településeken, ahova 290 fő tanuló jelentkezett. A felperes
  13. február
  14. napjától kezdődően 1.982.000.-Ft díjat fizetett ki az I. r. alperes részére.
  15. június
  16. napján mindkét szerződés megszűnt. Az I. r. alperes a
  17. február
  18. napján keltezett alapító okirattal létrehozta a Színkép Alapítványt, melyet a Veszprém Megyei Bíróság Pk.60.040/2004/
  19. sorszámú végzésével nyilvántartásba vett. A céljai között szerepel az alapfokú művészeti oktatás szervezése és bonyolítása. Ez a szervezet átvette a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola II. r. alperes fenntartását, amelynek igazgatója az I. r. alperes házastársa volt. A kuratóriumának tagjai az alapító I. r. alperesen kívül /tanú neve1/ és /tanú neve 2/ voltak, akik ugyancsak a felperesi iskolában tevékenykedtek. - 3 - Gf.II.30.483/20065/
  20. szám A felperes eredeti kereseti kérelme az I. r. alperessel szemben 2.559.440.-Ft elszámolására irányult a szerződés megszűnése folytán. Az I. r. alperes a telephelyi iskoláknak kézbesített készpénz felhasználását igazoló számlákat nem akarta kiadni a felperesnek, azokat jogtalanul visszatartotta ki nem fizetett díjazására hivatkozással. A peres eljárás során elismerte a felperes keresetét, az okiratokat átadta, így az igényt teljesítette, ezért a felperes leszállított keresetét a perköltségre tartotta fenn. Módosított keresetében 2.400.000.-Ft és késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Arra hivatkozott, hogy a közöttük létrejött ténylegesen megbízási szerződésnek minősülő megállapodást megszegte, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, a megbízó érdekeivel ellentétesen azonos földrajzi területen azonos tevékenységet folytató oktatási intézmény ajánlatát ismertette a partnereivel, aminek az lett a következménye, hogy egyes iskolák amelyek a felperes szervezésében működtek - a II. r. alperessel kötöttek szerződést. A szerződést tehát hibásan teljesítette és kárt okozott. A perbeli időszakban 14 telephelyet látott el az I. r. alperes, ebből három iskolában valósult meg a szerződésszegés, ezért a részére kifizetett díj 21,4 %-a, azaz 424.148.-Ft visszajár. Felsőrajk és Páka telephelyeken a művészeti oktatás a 2004/2005-ös tanévben már a felperesi iskola helyett a II. r. alperes bonyolításában valósult meg, ami 160 fő tanuló elvesztését jelentette. Az állami támogatás 20 %-át fejlesztésre használhatta volna fel, ez 62.000.-Ft/tanulóval számolva 1.984.000.-Ft, amely összeggel károsodott. A II. r. alperessel szemben vagyoni értékű védett gazdasági szervezési ismereteinek jogosulatlan felhasználása miatt 1.463.200.-Ft megfizetése iránt terjesztett elő keresetet a jóhiszeműség és a tisztességes eljárás alapelvi követelményének megsértésére is hivatkozva. Az I. r. alperes a kereset elutasítását azért kérte, mert álláspontja szerint a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett, szervezte a művészeti oktatást, vezette a számítógépes tanuló-nyilvántartást és az adatbázist karbantartotta. A folyamatos népszerűsítés eredményeként három új telephely létesült az érintett időszakban. Képesítése a művészeti oktató, szervező tevékenységhez kapcsolódik és az egyéni vállalkozásának tevékenységi köre is az alapfokú művészeti oktatás, amit nem a felperestől sajátított el. A II. r. alperes kereset elutasítása iránti ellenkérelme indokaként előadta, a felperesi iskolát megelőzően
  21. évben jött létre, vagyis szervezési és működési ismereteit is korábban szerezte. Az alapfokú művészeti iskola létrehozása vagyoni értékű ismeretként védettséget nem élvez, hiszen a közoktatási törvény egyértelműen és pontosan szabályozza ezen iskolák működésének rendjét, a kötelező eljárásokat, továbbá előírja a szerződésmintákat és jelentésmintákat is. A szervezési ismereteket nem az iskoláknak kell kidolgozniuk, azt az Oktatási Minisztérium a települési önkormányzatok közvetítésével elvárásként fogalmazza meg. - 4 - Viszontkeresetet terjesztett elő 2.570.000.-Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt. Igényét arra alapította, hogy a munkaszerződésnek és vállalkozási szerződésnek nevezett megállapodások valójában színlelt szerződések, a felek valós szerződési akarata ugyanis arra irányult, hogy a megbízott a felperesi iskolának újabb telephelyeket engedélyeztessen és több tanuló beiratkozását érje el. A beiratkozott tanulók után járó állami támogatás 10 %-ának megfelelő jutalékra volt jogosult, amelyet havi részletekben kapott meg. A 2003/2004-es tanévben tevékenységéhez kapcsolódóan 1017 tanuló beiratkozása folytán a felperes 67.122.000.-Ft normatívában részesült, amelyből 6.712.200.-Ft illette meg, de a
  22. júliusában esedékes 598.000.-Ft-ot nem kapta kézhez. Tartozik továbbá az intézmény a 2004/2005-ös tanévre 290 fő tanuló után 19.720.000.-Ft támogatás 10 %-a, 1.972.000.-Ft elszámolásával. A felperes a viszontkereset elutasítását arra hivatkozva kérte, hogy valós szerződési akaratát tükrözi mindkét szerződés. A
  23. júliusában esedékes díjat azért nem fizette ki, mert az I. r. alperes az elszámolást nem készítette el. A további részösszegre pedig nem jogosult a jogviszony megszűnése miatt. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 2.396.000.-Ft-ot és ebből 598.000.-Ft után
  24. július
  25. napjától 1.798.000.-Ft részösszeg alapján,
  26. március
  27. napjától a kifizetésig a mindenkori éves költségvetési törvényben írt mértékű késedelmi kamatot. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A lefolytatott tanúbizonyítás alapján arra következtetett, hogy a felperes és az I. r. alperes között létrejött szerződés színlelt, a felek tényleges szerződési akarata ugyanis arra irányult, hogy az I. r. alperes a tevékenységi köréhez tartozó földrajzi területen beiratkozott tanulók után járó állami normatíva 10 %-ának megfelelő összegű díjazásban részesüljön. E megállapodás alapján a 2003/2004-es tanévre a felperes a
  28. júliusra esedékes 598.000.-Ft részletet nem fizette ki. A 2004/2005-ös tanévre a három új telephelyen beiratkozott összesen 290 fő tanuló után 62.000.-Ft/tanuló átlaggal számolva 1.798.000.Ft díjra jogosult. Jogi okfejtése szerint az I. r. alperes szerződésszegő magatartása nem nyert igazolást, ezért díja nem csökkenthető és kártérítésre sem kötelezhető. A pákai és a felsőrajkai telephelyi iskola vezetői egybehangzóan állították, az I. r. alperes csupán arról adott tájékoztatást
  29. év derekán, hogy az ő jogviszonya szűnik meg a felperesnél, ezért a jövőben helyette más személy lesz a kapcsolattartó. Az erre vonatkozó felvilágosítás szükséges volt, ezzel az együttműködési kötelezettséget teljesítette a felperes és szerződéses partnerei érdekében. Nem értékelhető terhére, hogy az iskolák vezetői a személyéhez ragaszkodtak és a felek megállapodása nem tartalmaz olyan kikötést, hogy az I. r. alperes más művészeti iskola érdekében ne láthatta volna el ugyanazt a népszerűsítő tevékenységet, mint amit a felperesnél végzett. - 5 Gf.II.30.483/2006/
  30. szám A nagyrécsei partneriskola 2004 szeptemberétől önkormányzati támogatással látta el a művészeti oktatást, ami ugyancsak nem szolgálhat alapul a marasztalásra. A felperes nem bizonyította a megbízott magatartásából eredő kár bekövetkeztét, így a kártérítési keresetet ez okból is megalapozatlannak találta. A II. r. alperessel szemben előterjesztett, a Ptk.
  31. §

(3)és
(4)bekezdésére alapított igényt azért utasította el, mert nem tekinthető a felperes szellemi termékének a művészeti iskolák működési rendszerének kialakítása, hiszen erről jogszabályok rendelkeznek, amelyek nem élveznek védettséget. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, elsődlegesen kérve annak megváltoztatását, az I. r. alperes viszontkeresetének elutasítását és közbenső ítéletben követelése jogalapja megalapozottságának megállapítását úgy, hogy az I. és II. r. alperes egyetemlegesen a Ptk. 86. §
(4)bekezdése szerint védett jogát is megsértették. Másodlagos fellebbezési kérelme az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokon eljárt bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítására irányult. Okfejtése szerint okiratokkal bizonyította az I. r. alperessel határozatlan időre megkötött munkaszerződésének létrejöttét, valamint a vállalkozásinak nevezett, tartalmában megbízási szereződés megkötését. Ugyancsak okiratokkal igazolta a második szerződés alapján az I. r. alperes által kiállított számlákon és az ehhez kapcsolódóan a felperes által kiadott ún. teljesítmény igazolásokon történt elszámolást. Ezzel egyező tartalmú az I. r. alperesnek a 6.M.460/2004/
  1. sorszámú jegyzőkönyvbe foglalt tanúvallomása. Ilyen bizonyítékokkal szemben nem megalapozott a jelen perben tett előadása, amely szerint a szerződések nem az írásba foglalt tartalommal jöttek létre és a leplezett szerződés szerint az I. r. alperest ún. beszervezési jutalék illeti meg. Az állami normatíva 10 %-a egy tervszám, amely a felperes gazdálkodásában a telephelyek és tagintézmények teljeskörű ellátási költségeinek a fedezésére szolgál. /tanú neve 3/ és /tanú neve 2/ tanúvallomását az elsőfokú bíróság tévesen értékelte, /tanú neve1/ tanúvallomását pedig figyelmen kívül kellett volna hagynia, mert a felperessel szemben peres eljárásokat kezdeményezett, így elfogulatlannak nem tekinthető. A megbízási szerződéshez fűződő jogi érdeke sérült, amikor az I. r. alperes azonos tevékenységű iskola fenntartói minőségének megszerzése érdekében alapítványt hozott létre, erről nem tájékoztatta, így az utasításait sem módosíthatta. Két iskola 160 tanulója a II. r. alpereshez iratkozott be és az utánuk járó normatíva 20 %-a, 1.984.000.-Ft a kára, amely összeget fejlesztésre fordíthatott volna. /Személy neve1/, az I. r. alperes házastársa megismerhette szervezési, gazdasági módszereit és ennek alapján olyan ajánlatokat dolgozott ki a telephelyi iskolák számára, amelyek vonzóbbak voltak - 6 Az I. és II. r. alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és a felperesnek perköltségben történő marasztalására irányult. Előadták, hogy a Színkép Alapítvány létesítő okiratába korábban tévesen került be az a kitétel, hogy az I. r. alperes védett szellemi terméknek tekinti a pedagógiai, gazdasági és szervezési ismereteit, ezért azt a
  2. június
  3. napján keltezett alapító okirat módosításban mellőzték. A fellebbezés részben alapos. A jogvita elbírálása során elsősorban abban kellett állást foglalni, hogy az előbbiekben említett szerződések érvényesek-e, mert csak az érvényes szerződéshez fűződhetnek a szerződésszegésből eredő jogkövetkezmények. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, a szerződés létrejöttéhez elegendő a lényeges, valamint a bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben történő megállapodás (Ptk.
  4. §
(1)és
(2)bekezdés). A polgári jogban a főszabály a szerződések alakszerűtlensége, ami azt jelenti, hogy a felek a szerződést érvényesen megköthetik akár szóban, írásban, vagy ráutaló magatartással is (Ptk. 216. §
(1)bekezdés). A szerződés tehát nem azt az okiratot jelenti, amely a „szerződés" elnevezést viseli, hanem a felek akarategyezését. A jelen esetben is a felek kölcsönös megállapodása az irányadó. Az I. r. alperes már
  1. évtől gazdasági kapcsolatban állt a felperest fenntartó alapítvánnyal és a
  2. február
  3. napján az iskolával kötött szerződés alapján ugyanazt a feladatot látta el. A
  4. szeptember
  5. napján kelt munkaszerződés értelmében heti 36 óra munkavégzésre volt köteles, a külön megállapodás alapján havi 120-150 órát számolt el, ami minden munkanapon olyan magas óraszámú munka elvégzését igényelte volna, amelynek teljesítése nem bizonyított. Iskolavezetőként és munkaviszony keretében ténylegesen az I. r. alperes nem tevékenykedett. /tanú neve 3/ és /tanú neve 2/ tanúk vallomása, a munkaügyi bíróság 6.M.460/2004/
  6. sorszámú jegyzőkönyve, a ténylegesen kifizetett díjazás összege azt bizonyítják, hogy a két megállapodás egységesen értelmezendő. A felperes és az I. r. alperes kétoldalú tudatos magatartással azért kívántak a külvilág felé más látszatot kelteni, mert az I. r. alperes így tudott hozzájutni a tanulók után járó normatíva 10 %-ához, vagyis szerződési akaratuk az írásba foglaltak helyett erre irányult. Valójában a felek között a Ptk.
  7. §-a szerint minősülő megbízási jogviszony jött létre, amely szerint az I. r. alperes a felperesi iskola keretében működő tagiskolák részére tanulókat szervezett, s ellátta mindazon feladatokkal, amelyeket az ítélőtábla az előzőekben ismertetett, vagyis ellátta a rábízott ügyet. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a szerződés tartalmát és helytállóan következtetett arra, hogy az óradíj elszámolására vonatkozó okiratoknak nincs jelentősége, mert ezek e tekintetben nem valós tartalmúak. Mellőzte azonban a másodfokú bíróság a bizonyítékok köréből /tanú neve1/ vallomását, mert a tanú elfogulatlannak nem tekinthető az általa a felperessel szemben kezdeményezett és a meghallgatásakor még folyamatban lévő egyéb peres eljárások miatt. - 7 Gf.II.30.483/2006/
  8. szám Miután a felek által kötött megbízási szerződés érvényes, vizsgálni kellett a felperesnek a szerződésszegésre alapított árleszállítási és kártérítési igényét. A Ptk.
  9. §
(2)bekezdése értelmében a szolgáltatásnak alkalmasnak kell lennie a kikötött vagy a kötelezett által ismert célnak megfelelő felhasználásra. A bírósági gyakorlat szerint külön szerződési kikötés nélkül hallgatólagosan a szerződés tartalmává válik az a kötelezettség, amely az adott szerződés természetéből és céljából következik. A 474. §
(2)bekezdés alapján a megbízást a megbízó érdekének megfelelően kell teljesíteni. Tény, hogy az I. r. alperes
  1. február hónapban alapítványt alapított művészeti oktatás céljára és ez a szervezet fenntartóként átvette a II. r. alperes iskolát. Ezután az I. r. alperes megkezdte házastársával a tagiskolák szervezését abban a két megyében, ahol a Táltos iskola részére ugyanilyen célból tevékenykedett. A Harmónia iskola nevében azonban kedvezőbb feltételeket ajánlottak, 70 %-os mértékű állami támogatás hátrahagyását ígérték a 2004/2005-ös tanévre a tagiskolák részére. Nem helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása, amely szerint az I. r. alperes részéről kifejtett magatartás nem tekinthető a felperes érdekeit sértőnek (Ptk.
  2. §
(2)bek.). illetve nem minősül szerződésszegésnek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az I. r. alperes a felpereshez fűződő jogviszonyának felhasználásával került abba a helyzetbe, hogy egyes iskolákat átvigyen a II. r. alpereshez. Ezt igazolja, hogy két iskola vezetése (Felsőrajk és Páka) az I. r. alperes tájékoztatása után úgy döntött, a következő tanévre a II. r. alperessel köt megállapodást, így nem a felpereshez iratkozott be
  1. szeptemberében 160 fő tanuló. A II. r. alperes javára folyó szervezési munka megkezdésének időpontját bizonyítja /tanú neve 4/, /tanú neve 5/, /tanú neve 6/ tanúk vallomása és az a körülmény, hogy az iskolákkal az együttműködési szerződést
  2. június
  3. napjától
  4. július
  5. napjáig terjedő időtartam alatt a II. r. alperes megkötötte. Ebben az időben a felperes az I. r. alperes magatartásának következményeit már nem tudta elhárítani. A Ptk.
  6. §
(2)bekezdésének második fordulata szerint a megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. A felperes hitelt érdemlően bizonyította, hogy az említett két telephelyen azért nem történt beiratkozás a Táltos iskola tagiskolájaként 2004 szeptemberében, mert az I. r. alperes magatartása folytán a II. r. alperes vette át a művészeti oktatást és vele kötöttek a szülők szerződést. Az I. r. alperes ugyanis nem csupán arról tájékoztatta a két intézmény vezetőjét, hogy jogviszonya megszűnik a felperesnél, hanem arról is, hogy a Színkép Alapítvány keretében és milyen feltételekkel tevékenykedik tovább. Nem fogadható el a felsőrajki és pákai iskola alkalmazottainak azon vallomása, hogy kizárólag az I. r. alperes személyéhez történő ragaszkodásuk miatt vitték át iskolájukat a II. r. alpereshez. - 8 Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az a körülmény, hogy a II. r. alperes 70 %-os normatívát hagyott meg nekik, s ez az intézmények működése szempontjából nem volt közömbös, sőt az iskolák anyagi helyzete szempontjából igen fontos volt. Arra azonban alaptalanul hivatkozott a megbízó, hogy a nagyrécsei iskola ugyanezen szerződésszegő magatartás következtében „vált le", mert igazgatója /tanú neve 7/ tanú vallomásából megállapíthatóan 2004. évtől önkormányzati támogatással önállóan szervezték meg a művészeti oktatást. A felperes által érvényesített 21,4 %-os díjcsökkentés helyett ezért az ítélőtábla a 2003/2004-es tanévre beiratkozott 1017 fő és a két iskolától távozó 160 tanulói létszám arányában 16 %-os mértékben látta indokoltnak a már kifizetett 1.982.000.-Ft díj csökkentését, ami 317.120.-Ft-nak felel meg. A Ptk. 477. §
(1)bekezdése alapján a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről, az ügy állásáról és a felmerült új körülményekről tájékoztatni, amely kötelezettségét az I. r. alperes nem teljesítette. Az előzőekben már kifejtettek szerint is alapos a felperesnek a szerződésszegésre alapított kártérítési igénye (Ptk. 318. §
(1)bekezdés, 339. §
(1)bekezdés). A 2004/2005-ös tanévre nem jutott hozzá a 160 tanuló után járó állami támogatásnak az általa szabadon felhasználható részéhez. Ennek összegét 20 %-os mértékben 1.984.000.-Ft-ban határozta meg azzal, hogy azt fejlesztésre fordíthatta volna. A kirendelt ... igazságügyi könyvszakértő
  1. évtől 4 év intézményi költség adatot vizsgálva arra következtetett, hogy az iskola a normatív támogatásból az állított nagyságrendű összeget számlákkal igazoltan máskor felhasználta. Az I. r. alperes megalapozatlannak tartotta a szakvéleményt, mert álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a felperes ténylegesen melyik iskolára fordította a kifizetést, illetőleg nem tudható, hogy a kiadások fedezése a tagiskoláknál maradó normatíva 60 %-ából, avagy a felperesnek jutó 30 %-ából történt. Az ítélőtábla álláspontja szerint azonban ennek nincs jelentősége, mert a felperes az elvesztett tanulólétszám utáni állami támogatást nem kapta meg. Ebből 30 %-kal maga rendelkezett volna, függetlenül attól, hogy milyen célra használja fel, ami elmaradt haszonnak minősül. Ahogyan az ítélőtábla korábban már leírta, felperes a károsodás veszélyét elhárítani nem tudta, mert olyan időpontban (tanév végén) jutott tudomására az alapítvány létrehozása, illetve a megbízott magatartása, amikor már képtelen volt hatékonyan intézkedni annak érdekében, hogy a következő tanévre bejelentkező tanulók száma ne csökkenjen (Ptk.
  2. §). Az I. r. alperes jogellenes magatartása és a felperest ért kár - mint következmény - közötti okozati összefüggés fennáll, vagyis az igény alapos. Az I. r. alperes tehát a díjcsökkentés és kártérítés jogcímén a felperesnek 2.301.120.-Ft megfizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen állapította meg, hogy a felperes nem tett eleget az I. r. alperes megbízási díj fizetési igényének, mert nem fizette ki részére a 2004/2005ös tanévre három új telephelyen (Zalabaksa, Salomvár, Csömödér) beiratkozott tanulók után járó 1.798.000.-Ft, és a 2003/2004-es tanévből elmaradt 598.000.-Ft összegű megbízási díjat. Az ítélőtábla e tekintetben mindenben elfogadja az elsőfokú ítéletben foglaltakat, s utal az ott helyesen kifejtett indokokra. Az I. r. alperes viszontkeresetét ezen összegek erejéig alaposnak találta. - 9 Gf.II.30.483/2006/
  3. szám A Ptk.
  4. §
(1)bekezdése szerint az egyező és lejárt követelések beszámítása folytán (2.396.000 - 2.301.120.-Ft) a felperes 94.880.-Ft megtérítésére köteles az I. r. alperes részére a középarányos időtől járó késedelmi kamattal együtt. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperesnek a II. r. alperessel szemben a Ptk. 86. §
(4)bekezdésére alapított vagyoni értékű gazdasági és szervezési ismeretek, tapasztalatok jogtalan felhasználása miatti igénye megalapozatlan. A közoktatási rendszer intézményének működését a közoktatásról szóló
  1. évi LXXIX. törvény szabályozza és ez vonatkozik az alapítvány által fenntartott iskolára is. A telephelyi iskolák tevékenységének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelem formuláját és a csatolandó iratok körét a 11/1994.(VI. 8.) MKM. rendelet
  2. §-a és a 6-os számú melléklet tartalmazza. Az alapfokú oktatási intézmények létrehozásáról tájékoztatást nyújt az Oktatási Minisztérium honlapja (www.okm.hu <http://www.okm.hu>.), valamint a 3/2002.(II. 15.) OM. rendelet folytán alakított szakmai kamara. A megyei közgyűlések iránymutató anyagokat adnak ki és egyéb szakkönyvek is az érdeklődők rendelkezésére állnak az adott témakörben. Mindezek alapján a szerzői jogról szóló
  3. évi LXXVI. törvény
  4. §
(3)bekezdésére is figyelemmel a felperesnek egyébként semmilyen formában nem rögzített „ismerete" nem részesül jogi védelemben. Ezért a bejelentett bizonyítási kérelem mellőzése indokolt volt. A felperes módosított keresete tekintetében teljes egészében pernyertes lett, azonban az I. r. alperes viszontkeresete is megalapozottnak bizonyult, így a pernyertesség és pervesztesség aránya közel azonos, amelynek következményeként mindegyik félnek viselnie kell a felmerült perköltségét. Ugyanakkor az eredeti igény a 2.559.440.-Ft elszámolása kapcsán az I. r. alperest a Pp. 80. §
(1)bekezdése alapján kellett marasztalni az elsőfokú eljárás költségében a felperes által előlegezett 153.600.-Ft kereseti illeték és a jogi képviseletével felmerülő munkadíj erejéig (32/
  1. (VIII. 22.) IM. számú rendelet
  2. §), mert nem volt jogosult az iskola számláit előzetes felhívás ellenére követelésének biztosítására visszatartani és a perbeli elismerése sem volt azonnali és feltétel nélküli, vagyis a perre okot szolgáltatott. Az előzőekben kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az I. r. alperest érintően a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján a perköltségre is kiterjedően részben megváltoztatta, míg a II. r. alperes vonatkozásában helybenhagyta. A fellebbezés az I. r. alperessel szemben részben eredményre vezetett, míg a II. r. alperessel szemben eredménytelennek bizonyult, ezért a perköltségről történt rendelkezés a Pp. 81. §
(1), illetve 78. §
(1)bekezdésén alapul. A másodfokú eljárásban a felperes 143.800.-Ft fellebbezési illetéket rótt le és 252.000.-Ft szakértői költséget előlegezett, amely költséget az ítélőtábla a felperes és az I. r. alperes között 50 %-os arányban osztott meg azzal, hogy egyéb költségeiket maguk viselik. - 10 A felperes a II. r. alperes javára külön megállapodás szerinti ügyvédi munkadíjat köteles téríteni. S z e g e d, 2007. szeptember 19. Dr. Sághy László a tanács elnöke Dr. Rakita Zsuzsanna előadó bíró Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.