Gf.30078/2008/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.078/2008/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Budai Miklós ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti lakos alperes ellen szavatossági igény és kártérítés iránt indított perében a BácsKiskun Megyei Bíróság

1. november
2. napján kelt 8.G.40.274/2006/
3. számú ítéletével szemben az alperes részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja és az alperest terhelő marasztalás összegét 860.000,- (Nyolcszázhatvanezer) Ft-ra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 210.000,(Kettőszáztízezer) Ft elsőfokú eljárási költséget. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 7.700,- (Hétezerhétszáz) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A ló alom gyártásával foglalkozó felperesi társaság
5. június 6-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött az alperessel, amely alapján az alperes 7.000 db, egyenként 300 kg-os átlagsúlyú búza és tritikálé szalmabála szállítását vállalta. A 70 x 120 x 240 cm-es bálák árát 1.600,- Ft + 15 % ÁFA/db összegben határozták meg azzal, hogy a nedvességtartalom a 16 %-ot nem haladhatja meg. A szerződés
6. pontja szerint az alperes az időjárás függvényében kötelezettséget vállalt a szalmabálák folyamatos készítésére, a felperes annak elszállítására. Rögzítették, hogy e kötelezettség megszegéséből eredő esetleges kárt a késedelembe eső fél -2- köteles viselni. A várható tételt napi 500 bálában határozták meg. Mivel eleinte a felperes nem tudott biztosítani szállítójárművet, a
7. június 26-i próbaszállítást követően az alperes és egy szomszédja fuvarozott, de a rendelkezésre álló, illetve előírt mennyiség a napi egy-két szállítmánnyal nem került elszállításra. Néhány napos esőszünet miatt a szállítás július 7-én indult ismét. A felperes telephelyén lerakodáskor szúrópróbaszerűen ellenőrizte a bálák súlyát és nedvességtartalmát kézi mérőműszer segítségével. A mérést a felperes alkalmazottai végezték. Az erről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint a bálák mintegy 25 %-ának nedvességtartalma meghaladta a 20 %-ot. A vizes bálák súlya átlag 300 kg volt, a száraz báláké 230-250 kg. A felperes egy alkalommal jelezte írásban az alperesnek, hogy két bálánál magasabb nedvességtartalmat észlelt, illetőleg erre hivatkozással 120 db bálát elkülönített. A felperes ügyvezetője
8. július 13-át követően az alperest telephelyén felkereste, ahol az alperes a bálázógép forgalmazójának tájékoztatására hivatkozva közölte, hogy a szerződésben megjelölt térfogatú bála súlya átlagos nedvességtartalom mellett csak körülbelül 250 kg súlyú lehet. A felek kilátásba helyezték a nedvességtartalom ellenőrzését a bálák felrakodását megelőzően, azonban a száraz időjárás miatt később erre már nem volt szükség; az utolsó szállítás
9. július 19én történt. Az alperes összesen 2.800 bálát adott át, melyért a felperes 5.152.000,- Ft-ot fizetett ki. A felperes keresetében 6.051.500,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen összegből az alperes hibás teljesítésre hivatkozással 1.051.500,- Ft árleszállítási igényt érvényesített arra hivatkozással, hogy a bálákból 120 db minőséghibás, azaz 16 %-ot meghaladó nedvességtartalmú volt, ezek árát összesen 220.800,- Ft-ban határozta meg. A fennmaradó 2.680 db megfelelő minőségű bála súlyhiányos volt, a szerződésben megjelölt 300 kg helyett csak 250 kg átlagsúlyú. A hiányzó 134.000 kg súly értékét 830.800,- Ft-ban jelölte meg. További 5.000.000,- Ft követelést szerződésszegéssel okozott kár címén terjesztett elő arra hivatkozással, hogy az alperes
10. július 19-én megtagadta a szerződés további teljesítését, amelyből eredően 20.000 EURO kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a felperes jelezte volna számára a bálák minőségi problémáit, kivéve a
11. július 13-i szállítólevélen feltüntetett két nedvesebb bálát. Nem fogadta el a felperes alkalmazottai által annak telephelyén végzett minőségellenőrzéseket, tekintettel arra, hogy a teljesítés helye az ő telephelye volt, illetve a vizsgálatoknál nem volt jelen. Álláspontja szerint a felek
12. július 13-át követően az alperes telephelyén szóban megállapodtak a szerződés módosításáról; a felperes tudomásul vette, hogy a bálázógép a szerződésben megjelölt méretben csak átlagosan 250 kg súlyú bála előállítására képes. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 1.051.500,- Ft-ot és ennek
13. július 19-től a kifizetésig járó késedelmi kamatát. A felperes ezt meghaladó keresetét elutasította. Megállapította, hogy a per során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Ítélete indokolásában -3Gf.I.30.078/2008/4.szám nem fogadta el az alperes védekezését a bálák minőségellenőrzésével kapcsolatban. Utalt arra, hogy a szerződésszerű teljesítés érdekében az alperes együttműködésre lett volna köteles, érdekében állt a minőségellenőrzésen való részvétel megszervezése. Álláspontja szerint a felperes által végzett minőségellenőrzésről az alkalmazottai által készített jegyzőkönyv megfelelően bizonyította a kereseti kérelemben megjelölt mennyiségű bálák minőségi hibáját. A bálák súlyhiányával kapcsolatban rámutatott, az alperes elismerte, az általa használt bálázógép a szerződésben megjelölt méret esetén nem képes a szerződésben meghatározott 300 kg átlagsúly elérésére. Az a körülmény, hogy a felperes továbbra is átvette a bálákat, nem értelmezhető közös megegyezéssel történt szerződésmódosításnak, csak azt fogadta el, hogy a bálázógép kisebb súlyú bála előállítására képes, a kialkudott kg-onkénti árat azonban továbbra is irányadónak tekintették a felek a szerződés teljesítése során. A felperes kártérítési igényét bizonyítottság hiányában nem fogadta el. A perben felmerült költségek viseléséről a felperes által előlegezett eljárási illeték, illetőleg a felek pernyertességének arányára hivatkozva döntött. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását kérte. Másodlagosan kérte a perköltségviselésről szóló rendelkezés megváltoztatását és a felek pernyertességük-pervesztességük arányában történő kötelezését az elsőfokú eljárási költség viselésére. Továbbra is vitatta a felperes által végzett nedvességtartalom vizsgálatok tényleges, illetőleg szabályszerű elvégzését. Álláspontja szerint a bálák minőségi-mennyiségi ellenőrzésére azok átadásakor is sor kerülhetett volna, mivel a felperes a vizsgálatok elvégzésére mobil mérőműszerekkel rendelkezett. A felek szóban módosították a szerződést, a felperes elfogadta, hogy a bálázógép a szerződésben meghatározott méretű bálát a szalma előírt nedvességtartalmára figyelemmel csak 250 kg súlyban tudja előállítani. Ezt támasztja alá az is, hogy ezt követően a felperes jogfenntartás nélkül kiegyenlítette az alperes számláit. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a pernyertesség-pervesztesség közel azonos mértékére tekintettel a felek maguk viselik elsőfokú eljárási költségeiket, mivel a felperes csak mintegy 17 %-ban lett pernyertes. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Állította, hogy a bálák mennyiségi, minőségi vizsgálatára a teljesítés helyén az alperes magatartása miatt nem kerülhetett sor, ezt szakszerűen az ő telephelyén végezték el alkalmazottai. Tagadta, hogy a felek a szerződés módosításában állapodtak volna meg, illetőleg, hogy elfogadta a csökkentett súlyú bálák folytán előállott súlyhiányt. Szándéka szerint a 7.000 bála leszállítását követő elszámoláskor a felek figyelembe vették volna azoknak a szerződésben megjelölttől eltérő tényleges súlyát. A fellebbezés részben alapos. -4Az alperes a felperessel
14. június 6-án kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben kötelezettséget vállalta, hogy elkészít és átad a felperes részére 7.000 db szalmabálát, melynek méretét 70 x 120 x 240 cm-ben határozták meg. Mivel a felperes a szalmát további feldolgozás céljából vásárolta, lényeges feltételnek tekintette a vásárolt szalma összsúlyát, ezért a szerződésben az egyes bálák átlagsúlyát 300 kg-ban állapították meg. A tovább feldolgozás technológiája minél szárazabb szalmát igényelt, erre figyelemmel a szalmabálák nedvességtartalmának felső határát 16 %-ban jelölték meg. Az alperes által nem vitatottan az általa gyártott méretű bálák súlya a kikötött nedvességtartalom mellett nem érte el a szerződésben meghatározott mértéket, a bálázógépet forgalmazó cégtől kapott tájékoztatás szerint is a szerződésben meghatározott méretben legfeljebb 250 kg átlagsúlyú bála előállítása volt lehetséges. Az előbbiekből megállapítható, az alperes nem kellő gondossággal úgy kötött szerződést, hogy a teljesítéshez szükséges feltételeket nem teremtette meg. Ha azonban a fél a szerződésszerű teljesítést illetően a saját adottságait súlyosan, gondatlanul tévesen méri fel és szerződéskötési gondatlansága miatt nem képes utóbb a szerződést teljesíteni, úgy ez a saját üzleti kockázatához tartozó olyan relatív, szubjektív ok, amely nem a szerződés érvényességét érinti, hanem a szerződés megszegését, adott esetben a szerződés felróható meghiúsulását eredményezi (Szegedi Ítélőtábla Gf.I.30.473/
15. számú jogeset). Az alperes arra hivatkozott, a felek a
16. július 13-át követő megbeszélésen szóban akként módosították a szerződést, hogy a felperes hibátlannak fogadta el a 250 kg/bála átlagsúly melletti teljesítést, erre figyelemmel a felek a bálák ellenértékét nem változtatták meg. A Pp.
17. §