SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.213/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kardkovács és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kardkovács Kolos ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, - a dr. Molnár Mihály ügyvéd által képviselt SZ. VÁROS ÖNKORMÁNYZATA (cím) alatti székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
- április hó
- napján kelt 15.G.40.009/2007/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 120.000,(Egyszázhúszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 461.700,-(Négyszázhatvanegyezer-hétszáz) Ft összegű másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A Gy.-i Regionális Hulladékkezelő üzemeltetésére nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett a 9 tulajdonos település (...). A pályázati kiírásban követelményként került előírásra, hogy a SZ.-on összegyűjtött települési szilárd hulladék a Sz.-i átrakó állomáson kerül ideiglenesen elhelyezésre, tömörítésre és a hulladékot 27 köbméteres konténerekben rendszeresen át kell szállítani a Gy.-i Regionális Hulladékkezelőbe.
- december
- napján a pályázók és a kiíró képviselői egyeztetést, konzultációt tartottak, amelyen kérdésként merült fel, hogy a Sz.-i lerakóról történő szállítás költségét az árakba beépítsék-e avagy külön kerüljön számlázásra. Az egyeztetés során kitérő válasz született, amelynek lényege az volt, hogy a
- december 22-i tulajdonosi egyeztetést követően értesítik a dokumentációt kiváltó társaságokat a döntésről. A beruházói munkacsoport
- december 22-i ülésén Gy. polgármestere olyan jellegű előterjesztést nyújtott be, hogy a lerakóról történő hulladékszállítás költsége a korábbi gyakorlatnak -2megfelelően a Sz.-i Önkormányzattal kerüljön elszámolásra havonta egy alkalommal, a kölcsönösen meghatározott fizetési határidő mellett. A munkacsoport ülésén az alperest dr. ... jogi osztályvezető képviselte. A tanácskozáson ... a Gy.-i Városüzemeltetési Intézmény osztályvezetője javasolta, hogy a konténeres szállítás költségét az alperes vállalja. Dr. ... szakértő véleménye szerint azonban a beszállítás mindig annak a szolgáltatónak a feladata, aki a szállítást ténylegesen végzi, a fenntartási, vizsgáztatási költség közös költség, de a Sz.-ról történő átszállítás költségét az viseli, aki áthozza onnan a hulladékot. Az alperes képviselője a tanácskozáson nem szólalt fel, azonban a K. vezetője, mint az alperes képviselője, úgy nyilatkozott, hogy a beszállítási költségekkel kapcsolatban a helyzet egyértelmű, ha Sz.-ról történik az átszállítást, akkor azt Sz.-nak kell fizetnie. A tanácskozáson az alperes képviselője a javaslattal ellentétes előadást nem terjesztett elő, illetve az ellen nem tiltakozott. A beruházói munkacsoport megbeszélése alapján a közbeszerzési eljárást bonyolító T.C. Kft-t akként tájékoztatták, hogy az alperes vállalta az átszállítási költségek megfizetését, és annak felelőse a K. Városgazdálkodási Kft. A bonyolító cég képviselője a dokumentációt kiváltó cégeket - így a felperest is tájékoztatta, hogy a Sz.-i lerakóról történő szállítás költségeit ne építsék be az ajánlati árakba, az külön kerüljön leszámlázásra és érvényesítésre az alperessel szemben. A felperes ajánlatában a Sz.-i átrakóról a Gy.-i hulladéklerakóba történő hulladékszállítás díját
- évre nettó 15.000,-Ft/forduló összegben jelölte meg. A társult önkormányzatok a felperes ajánlatát fogadták el és Gy. Város Önkormányzata - mint a hulladéklerakót építtető önkormányzati társulás gesztora -
- szeptemberében kötött szerződést a felperessel a hulladékkezelő mű üzemeltetésére. Eszerint a felperes tevékenysége magában foglalja a lerakó üzemeltetését, továbbá a Sz.-on működő átrakó állomáson összegyűjtött hulladék lerakóba történő beszállítását is. Az üzemeltetési szerződés díjtételei megegyeztek az ajánlati árakkal azzal, hogy a hulladék átszállítás díját nem tartalmazta. A szerződés részét képezi a közbeszerzési pályázattal kapcsolatos mindennemű dokumentáció is. Az alperes a
- október
- napján kelt és a felpereshez írt levelében kérte, hogy
- november hó
- napjától a szolgáltatást kezdje meg. Közölte, a szerződés szerinti szolgáltatási díjat megfizeti. A felperes
- november hó
- napján szerződéstervezetet készített, amelyben az üzemeltetési szerződés kiegészítéseként a Sz.-ról történő átszállításra vonatkozó feltételeket kívánta rögzíteni, ennek aláírását azonban az alperes megtagadta, arra hivatkozott, hogy a gesztorral kötött üzemeltetési szerződés külön díjazás nélkül magában foglalja a Sz.-i lerakóról történő átszállítást is. A felperes
- december
- -
- október
- napja között, összesen 11 számlát bocsátott ki 7.695.416,-Ft összegben a Sz.-i lerakóról történő átszállítás költsége címén. A felperes keresetében kérte a bíróságot, kötelezze az alperest 15 nap alatt 7.695.416,-Ft, valamint az egyes számlákban meghatározott összegek után az esedékesség időpontjától a kifizetésig járó évi 20 %-os kamat és perköltség megfizetésére. Keresetét azzal indokolta, hogy a közbeszerzési eljárást megindító települések megállapodása és a pályázati kiírás alapján a Sz.-i lerakóról a hulladékkezelőbe történő átszállítás költségét az alperesnek kell megfizetnie, amely kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget. -3Gf.III.30.213/2007/
- szám Az alperes kérte a kereset elutasítását. Ellenkérelmét azzal indokolta, hogy a hulladékkezelő mű üzemeltetéséhez hozzátartozik a Sz.-i lerakóról történő átszállítás is, így annak költségére fedezetet nyújtanak a felperes által kidolgozott üzemeltetési díjak, amelyeket már megfizetett. A felek között az átszállítási költségek fizetése körében megállapodás nem jött létre. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 7.695.416,-Ft-ot, valamint az egyes számlákban szereplő részösszegek után az ott írt esedékességi időpontoktól kezdődően a kifizetésig, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegű késedelmi kamatát, továbbá 900.000,-Ft perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A felperes és a gesztor önkormányzat között létrejött üzemeltetési szerződés része a közbeszerzési pályázattal kapcsolatos mindennemű dokumentáció, így az ajánlati felhívás, az ajánlat, valamint a teljes körű levelezés. Ebből következően a felek szerződéses akarata valamennyi előzményi dokumentáció és a szerződés egybevetésével állapítható meg. A Sz.-ról történő hulladékszállítás kérdése folyamatosan napirenden volt a felek között, erre vonatkozóan külön kérdést is intéztek a pályázó cégek, ez a probléma hangsúlyos volt. Az átszállítás költsége jelentős volumenű ezért, azt, ellenszolgáltatás nélkül egyik ajánlattevő sem vállalta volna. A pályázati munkacsoport ülésén a gesztor önkormányzat polgármestere ezzel kapcsolatban egyértelmű javaslatot terjesztett elő, amely szerint az alperesnek kell viselni az átszállítási költségeket. A munkacsoport ülésén az alperes törvényes képviselője a kérdéshez nem szólt hozzá, az elhangzottakat nem vette vitássá, míg az alperes nevében eljáró ... egyértelmű kötelezettségvállalást tett, amely szerint a szállítás díját az alperesnek kell megfizetnie. A közbeszerzési eljárás bonyolítója ezután a pályázókat arról tájékoztatta, hogy a Sz.-i lerakóról történő szállítási költségeket ne építsék be áraikba, azt külön számlázzák le az alperesnek. A felperes mindezek tükrében jogszerűen járt el, amikor az átszállítás díját az ajánlatában ugyan feltüntette, de az üzemeltetési szerződésben már nem jelenítette meg, mivel egyértelmű volt, hogy erre vonatkozóan az alperessel kell szerződést kötnie. A szerződéskötést ugyan az alperes megtagadta, azonban a szolgáltatást igénybe vette, éppen ezért a felperes által korábban közölt díjat köteles megfizetni. A tőkeösszeg tekintetében a keresetnek teljes egészében helyt adva az alperest marasztalta, míg a késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301/A. §
(1)és
(2)bekezdése alapján állapította meg, az ezt meghaladóan előterjesztett kamatigény vonatkozásában a keresetet elutasította. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását és a kereset teljes körű elutasítását. Fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a hivatkozott jogelveket nem következetesen, hanem azokat összefüggéseikből kiragadva, önkényesen alkalmazta, ezért döntése -4megalapozatlan. A szerződési nyilatkozatok értelmezése során nem tárta fel a hulladékkezelő mű létrehozásának körülményeit, az önkormányzatok társulási szándékát, és a társulók által kialakított technológiai sajátosságokat. Ebben a körben nem lett volna mellőzhető az általa indítványozott szakértői bizonyítás lefolytatása. A hulladékkezelő mű regionális beruházás volt, amelyben az alperesnek azért kellett részt vennie, mert legnagyobb lélekszámú településként a lakosságarányos támogatás elnyerésében döntő szerepe volt. A pályázati önrész ugyan lakosságarányos volt, azonban a szolgáltatások díjtétele már nem, így az alperesnek ez a beruházás nem járt akkora előnnyel, mint a társulás többi résztvevőjének. Az összegyűjtött Sz.-i szemét 25 km-re történő szállításának költsége jelentősen megemelte a lakosság által fizetendő díjtételeket, azonban a hulladékkezelő mű technológiailag egységes egész. Ebből következően az egységes beruházásra tekintettel egységes kell, hogy legyen az elszámolás is, épp ezért a felek szerződési akarata árnyaltabb az elsőfokú ítéletben kifejtetteknél. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az átszállítási díj megfizetésére az alperes kötelezettséget vállalt, ugyanakkor a felperes azt beépítette az ártalmatlanítási díjba, így azt külön nem számíthatja fel. Az elsőfokú bíróság nem adta indokát annak, hogy milyen jogalapon állapította meg fizetési kötelezettségét. Utalt arra, hogy az üzemeltetési szerződéssel ellentétben, az átszállításra vonatkozó szerződéstervezetet a felperes részéről cégjegyzésre nem jogosult személy írta alá. Az alperes fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett okirati bizonyítékok okszerű mérlegelésével, helyesen állapította meg a tényállást, abból minden tekintetben helytálló jogi következtetésre jutott, érdemi döntése megfelel az irányadó eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályoknak, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezéssel érintett részében - mindenben helyes indokai szerint a Pp. 253. §
(3)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárási költségének megfizetésére, amelynek összege a 32/
- (VIII.22.) IM. számú rendelet alapján meghatározott 20 % ÁFA-t is magában foglaló ügyvédi munkadíjból áll. Az alperes az Itv.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján illetékmentes, ezért a másodfokú bíróság megállapította, hogy a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az Itv. 64. §-a, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM. számú rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam terhén marad. S z e g e d,
- szeptember
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Lakatos Péter sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró