Győri Ítélőtábla Pf.V.20.035/2010/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a Dr. Csuka Ügyvédi Iroda ( ügyintéző ügyvéd: dr. Csuka Béla) által képviselt felperesnek dr. Tóth László ügyvéd által képviselt I.r., dr. Kereszturi Mónika ügyvéd által képviselt II.r. és III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. alperesek ellen kártérítés, szerződés semmisségének megállapítása iránti perében a Vas Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 17.P.20.532/2007/
- számú ítélete ellen az I.r. alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán a
- december
- napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. Mellőzi az I.r. alperesnek a felperes javára 30 napon belül fizetendő 1.350.000 (Egymillió-háromszázötvenezer) Ft tőke, és ezen összegnek
- november
- napjától a kifizetésig számított kamatait, valamint 160.000 (Egyszázhatvanezer) Ft perköltség megfizetésében történő marasztalását. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek összesen 250.000 (Kettőszázötvenezer) Ft első- és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az "A" állampolgárságú, "B" országban élő felperes 1991.nyarán megállapodott VI.rendű alperessel és feleségével, hogy megvásárolja a VI.rendű alperes tulajdonában álló Helység"1, ...
- szám alatti és VI.rendű alperes tulajdonában álló Helység"1, ...
- szám alatti ingatlant összesen 300.000,- forint vételárért.
- augusztus
- napján VI.rendű alperes és felesége nyilatkozatot írtak alá, amely szerint a Helység"1, ...
- és Helység"1, ...
- szám alatti ingatlanokat összesen 300.000,- forint ellenértékért elidegenítik és nyilatkozatot tettek arról is, hogy a vételárból 30.000,- forint foglalót az aláírás napján átvettek. Eladóként VI.rendű alperes és felesége kerültek feltüntetésre, vevőként I.r. alperes írta alá a nyilatkozatot. A jogi végzettségű I.r. alperes tájékoztatta az eladókat és a felperest, hogy a felperes külföldi állampolgárként bizonyos ingatlanokat csak engedéllyel vásárolhat meg, termőföld ingatlant pedig - amilyennek a Helység"1, ...
- szám alatti kert művelésű ágú ingatlan is minősül - a hatályos jogszabályok szerint nem szerezhet meg.
- április
- napján a felperes megvásárolta VI.rendű alperestől a helység 1-i ...1 hrsz-ú, Helység"1, ...
- szám alatti ingatlant 200.000,- forint vételárért, amelyet
- október
- napján fizetett meg. Mivel a hatályos szabályozás a felperes tulajdonszerzését kizárta, ezért felperes és I.r. alperes abban állapodtak meg, hogy I.r. alperes a saját nevére vásárolja meg VI.rendű alperes feleségétől a perbeli ingatlant, a vételárat azonban felperes egyenlítette ki. Felmerült annak lehetősége is, hogy amennyiben azt a jogszabályok lehetővé teszik „a felperes nevére kerül a kertingatlan". A helység 1-i ...2.hrsz-ú, Helység"1, ...
- szám alatti kert művelési ágú ingatlant az I.r. alperes
- november
- napján kelt adásvételi szerződéssel vásárolta meg VI.rendű alperes feleségétől. A szerződésben meghatározott 70.000,- forint összegű vételárat ténylegesen a felperes egyenlítette ki. A felperes és az I.r. alperes 100 évre szóló bérleti szerződést kötött a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlanra. A bérleti díjat évi 20.000,- forintban határozták meg, amely azonban egyetlen alkalommal sem került megfizetésre. A
- október
- napján kelt adásvételi szerződéssel az I.r. alperes a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlant II. és III.r. alperes részére értékesítette, akiknek tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba a 39759/2002.11.
- számú határozattal vezették át. A perbeli ingatlan ekkor már beépítetlen terület megnevezésű ingatlanként szerepelt. Az ingatlan megvásárlását követően IIIII.r. alperesek azon beruházásokat végeztek. A felperes
- nyarán szerzett tudomást arról, hogy I.r. alperes értékesítette a helység 1-i ...
- hrsz-ú ingatlant II-III.r. alpereseknek.
- március
- napján kelt levelével a felperes elszámolásra szólította fel az I.r. alperest, aki ettől elzárkózott.
- novemberében az ingatlan forgalmi értéke - a beszerzett szakvélemények összevetésével - 1.350.000,- forint összegben határozható meg.
- február
- napján VI.rendű alperes felesége a perbeli ingatlan eladója elhunyt. Örökösei a IV., V., VI. és VII.r. alperesek. ~o~ Felperes többször módosított kereseti kérelmében elsődlegesen a Ptk.200.§.
(2)bekezdése, a 207.§.
(6)bekezdése, továbbá a Ptk.234.§.
(1)bekezdése alapján kérte megállapítani a néhai VI.rendű alperes felesége mint eladó és I.r. alperes mint vevő között
- november 12-én létrejött adásvételi szerződés, illetőleg ahhoz kapcsolódóan az I.r. alperes mint bérbeadó és a felperes mint bérlő között létrejött bérleti szerződés érvénytelenségét, valamint ezen szerződések semmissége következtében az I.r. alperes mint eladó, továbbá II-III.r. alperesek mint vevők között
- október
- napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét. Felperes kifejtette, a VI.rendű alperes felesége és I.r. alperes közt létrejött adásvételi szerződés, valamint I.r. alperes és a felperes közti bérleti szerződés kizárólag együttesen értelmezendő. Ezen szerződések egyrészt jogszabály megkerülésére irányultak, másrészt a Ptk.207.§.
(6)bekezdése alapján olyan mögöttes szerződést színleltek, amely szerződés értelmében a tulajdonszerzési korlát elhárultával az ingatlan tulajdonosa a felperes lehet. A Ptk.117.§.
(1)bekezdés alapján az átruházás jogcímének érvénytelensége a tulajdonszerzést kizárja, így amennyiben VI.rendű alperes felesége és az I.r. alperes közti adásvételi szerződés érvénytelen, úgy az I.r. alperes nem szerezhette meg a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát, így azt érvényesen át sem ruházhatta II-III.r. alperesekre. Figyelemmel arra, hogy sem az eredeti állapot helyreállítására, sem az érvénytelenségi okok bíróság általi kiküszöbölésére nincs lehetőség, így az érvénytelenség jogkövetkezményeként kérte, hogy a bíróság a Ptk.237.§.
(2)bekezdése első mondata alapján az érvénytelen szerződéseket a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá, továbbá a megszűnő jogviszonyokból eredően a felekkel számoljon el. Az elszámolás keretében kérte a bíróságot, hogy az 1992.évben érvénytelen adásvétel és bérleti jogügyleteket kötő felek valóságos ügyleti akaratának és ezen felek nyilatkozatainak a törvénnyel később összhangba kerülő kikötései figyelembevételével a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlant bocsássa a felperes tulajdonába. Mivel a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan a felperes pénzéből került megvásárlásra, és figyelemmel az I.r. alperessel szóban kötött azon megállapodásra - hogy a tulajdonszerzési korlát elhárultával a perbeli ingatlan a felperes nevére kerül - lehetővé vált a felperes tulajdonszerzése, ugyanis a hatályos jogszabályok, ennek akadályát már nem képezik. Kérte továbbá a felperes, hogy kötelezze a bíróság az I.r. alperest a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan eladási árának és járulékainak, valamint az esetleges beruházási értékeknek II-III.r. alperesek részére történő visszafizetésére. Amennyiben a bíróság a felperes tulajdonszerzését nem látja megállapíthatónak, úgy kérte, hogy a bíróság kötelezze az I.r. alperes az ingatlan 2002. november 20. napi értékeként 1.350.000,- forint összegnek és 2002. november 20. napjától járó törvényes késedelmi kamatainak a megfizetésére. A szerződések érvénytelenségének megállapítása körében kérte, hogy I-II-III.r. alpereseket a fentieken meghaladóan IV-V-VI.r. alpereseket pedig teljes egészében tűrésre kötelezze a bíróság. Felperes másodlagos kereseti kérelmét kizárólag I.r. alperessel szemben terjesztette elő. A Ptk.474.§.
(2)bekezdése, 318.§.
(1)bekezdése, 339.§-a, valamint 355.§.
(1),
(2),
(4)bekezdései alapján kérte kötelezni I.r. alperest a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan értékesítéséhez kapcsolódó jogügylettel felperes részére okozott 1.350.000,- forint összegű kár és annak
- november
- napjától járó törvényes késedelmi kamatainak a megfizetésére. A perköltség tekintetében úgy nyilatkozott, hogy amennyiben II-III-IV-V-VIVII.r. alperesek felperessel szemben nem érvényesítenek perköltség-igényt, úgy a perköltségtől felperes is eltekint. Perköltség-igényét az I.r. alperessel szemben terjesztette elő. ~o~ I.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint felperes a szerződések megtámadására rendelkezésre álló határidőt elmulasztotta. A másodlagos kereseti kérelem vonatkozásában pedig azért kérte a keresetet elutasítani, mivel alperes jogellenes magatartást nem tanúsított. Hivatkozott arra is, hogy felperes követelése elévült. Álláspontja szerint a felperes és I.r. alperes között kötött bérleti szerződés semmis, mert a felperes bérleti díjat nem fizetett. II-III.r. alperesek szintén a kereset elutasítását kérték és felperes perköltségben való marasztalását. Arra hivatkoztak, hogy az ingatlannyilvántartásban bízva jóhiszeműen ellenérték fejében szereztek tulajdonjogot. IV-VII.r. alperesek a per érdemében nyilatkozatot nem tettek. ~o~ Az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét alaptalannak, az I.r. alperessel szemben előterjesztett kártérítési igényét megalapozottnak látta. A megyei bíróság kötelezte az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30 napon belül 1.350.000,- forintot, és ezen összegnek
- november
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint 160.000,- forint perköltséget. Egyebekben a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg II-III.r. alpereseknek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül 100.000,- forint perköltséget. Az eljárás során felmerülő tolmács-díjról úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta az I.r. alperes elévülési kifogását. Kifejtette, hogy a Ptk.234.§.
(1)bekezdése értelmében a semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A perindítási jogosultság a mások között létrejött szerződés semmisségének a megállapítása iránt azonban csak jogi érdekeltség, vagy jogszabályi felhatalmazás alapján áll fenn. Felperesnek azonban a semmisség megállapításához jogi érdeke fűződik figyelemmel arra, hogy az I.r. alperes és néhai VI.rendű alperes felesége között létrejött adásvételi szerződés semmisségének megállapítása esetén a felperes tulajdonjogi igényt kíván érvényesíteni. Ez pedig perindítási jogosultságát megalapozta. Nem évült el a felperes kártérítési követelése sem. A Ptk.360.§.
(1)bekezdése szerint a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor esedékes. A felperes károsodása akkor következett be, amikor az I.r. alperes az ingatlant II-III.r. alpereseknek értékesítette, ennek alapján II-III.r. alperesek tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került, azaz
- november
- napján. A
- augusztus
- napján előterjesztett kártérítés megfizetésére irányuló másodlagos kereseti kérelem pedig a károsodás bekövetkeztét követő öt éven belül történt, így a követelés nem évült el. Az elsőfokú bíróság nem fogadta el a felperesnek az
- november 12.napján kelt adásvételi szerződés, valamint a bérleti szerződés színleltségére vonatkozóan előadott érvelését. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a szerződést kötő feleket motiváló körülményeknek - így annak, hogy eredetileg felperes kívánta az ingatlant megvásárolni, valamint annak, hogy a vételárat a felperes egyenlítette ki - nincs jelentősége. Mind VI.rendű alperes felesége eladó, mind az I.r. alperesi vevő tisztában volt azzal, hogy a megkötött szerződéssel az I.r. alperes szerez tulajdont a perbeli ingatlanon, különös tekintettel arra, hogy a felperes tulajdonszerzését a törvény kizárja. Nem alapos a felperesnek a bérleti szerződés színleltségére vonatkozó hivatkozása sem. A felperes és I.r. alperes személyes meghallgatása során tett nyilatkozatai alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy mind a felperes, mind I.r. alperes szándéka a bérleti szerződés megkötésére irányult. Felperes maga nyilatkozott akként, hogy tisztában volt a bérlet és a tulajdonjog megszerzése közti különbséggel. A felek szerződési akarata a bérleti szerződés megkötésére irányult, e körben irrelevánsak azok a körülmények, amelyek őket ebben motiválták. Az elsőfokú bíróság azonban a felperesnek a Ptk.200.§.
(2)bekezdésére alapított érvelését alaposnak találta. Megállapítható, hogy felperes mint külföldi magánszemély tulajdonszerzését a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan vonatkozásában az 1987.évi I.törvény 38.§.
(1)bekezdése, a 171/1991.(XII.27.) Korm.rendelet 1.§.
(5)bekezdése kizárta. A felperes, az I.r. alperes, valamint "C" és VI.rendű alperes tanúk nyilatkozatai alapján, valamint abból a tényből eredően, hogy a vételárat ténylegesen a felperes teljesítette, az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az I.r. alperes és néhai VI.rendű alperes felesége közti adásvételi szerződés, valamint a felperes és I.r. alperes közti bérleti szerződés a külföldiek Magyarországon történő ingatlanszerzésére vonatkozó jogszabályok megkerülésére köttettek, ezért semmisek. A semmis szerződésekből eredő jogkövetkezmények körében az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy jelen esetben, mivel a szerződés az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozott, a hatályossá nyilvánítás nem lehetséges. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme tartalmában az eredeti állapot helyreállítására irányult. Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a felperes kereseti kérelme a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlanon fennálló tulajdonjoga megállapítására, valamint I-II-III.r. alperes közötti elszámolásra vonatkozóan alaptalan az alábbiak szerint. A Ptk.117.§.
(1)bekezdésében foglaltak alapján átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet tulajdonjogot szerezni. Mivel I.r. alperes tulajdonszerzési jogcíme érvénytelen volt, így az általa kötött
- október
- napján kelt adásvételi szerződéssel az ingatlan tulajdonjogát II-III.r. alperes nem szerezhette volna meg. Mivel a felperes a II-III.r. alperes tulajdonjogának törlését és javára a tulajdonjog bejegyzését kérte, így kereseti kérelme tartalmát tekintve az Inytv.62.§-a szerinti törlési keresetnek is minősül. Az Inytv. 63.§.
(2)bekezdése alapján azzal szemben, aki további bejegyzés folytán az előző bejegyzés érvényességében bízva jóhiszeműen szerzett jogot, a bejegyzéstől számított 3 év alatt lehet törlési keresetet indítani. Figyelemmel arra, hogy a törlési kereset megindítására rendelkezésre álló határidő eltelt, így II-III.r. alperesek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga nem törölhető. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét elutasította. Az elsőfokú bíróság a felperes másodlagos, kártérítésre irányuló kereseti kérelmét megalapozottnak látta. Kifejtette, hogy felperes és I.r. alperes között olyan tartalmú megállapodás született, miszerint a jogszabályi környezet változásával a felperes I.r. alperestől megszerzi a perbeli ingatlan tulajdonjogát. I.r. alperes - Ptk.339.§-án alapuló kártérítési felelősségét megalapozó jogellenes magatartását az valósította meg, hogy a felperessel kötött megállapodás ellenére az ingatlant II-III.r. alpereseknek értékesítette, továbbá az ingatlant terhelő bérleti jogról a II-III.r. alperest nem tájékoztatta és az ingatlant II-III.r. alperes birtokába bocsátotta. Ezáltal a felperes elvesztette a perbeli ingatlan megszerzésének lehetőségét. Felperes esetében kárként (Ptk.355.§.
(4)bekezdés) az az elmaradt vagyoni előny jelentkezett, hogy felperes az ingatlan tulajdonjogától elesett. Az ingatlan forgalmi értéke - azaz a felperes kára - a beszerzett igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemények alapján, 2002. október 5-i állapot szerint 1.350.000,- forintban határozható meg. Az alperes jogellenes magatartása és a felperes vagyonában bekövetkezett elmaradt vagyoni előnyök között okozati összefüggés áll fenn. Így a megyei bíróság az alperest 1.350.000,- forint kártérítés és járulékai megfizetésére kötelezte. ~o~ Az ítélet ellen az I.r. alperes élt fellebbezéssel, amelyben az ítélet megváltoztatását, felperes kereseti kérelmének elutasítását és felperes elsőés másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Kifejtette, hogy téves a megyei bíróságnak azon hivatkozása, miszerint a VI.rendű alperes feleségevel kötött adásvételi szerződés illetőleg a bérleti szerződés jogszabály megkerülésére irányul, ugyanis magyar állampolgárok között az ingatlanra tulajdonszerzési korlátozás a szerződéskötés időpontjában nem volt. Hivatkozott arra, hogy felperes többször megerősítette azt a tényt, hogy a tulajdonszerzési korlátokkal tisztában volt. I.r. alperesi álláspont szerint a megkötött szerződések érvényesek. Rámutatott, hogy I.r. alperes részéről jogellenes magatartás nem merült fel, így téves a megyei bíróság kártérítés megfizetésére kötelező határozata is. Kiemelte az I.r. alperes, hogy a jogalap megalapozottsága esetén is a kár összege 800.000,- forint lehet, amelyet az I.r. alperes vételárként II-III.r. alperesektől ténylegesen megkapott. Ismételten hivatkozott a követelés elévülésére. Vitatta az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezéseit. Rámutatott, hogy a pertárgyérték 6.230.000,- forint volt, így a felperes 22 %-ban, az I.r. alperes pedig 78 %-ban lett pernyertes. A pertárgyérték után megállapítható ügyvédi munkadíj összege 373.000,- forint + áfa, amely a pernyertesség-pervesztesség arányában oszlik meg a felek között. Így amennyiben a 160.000,- forint megfizetésére I.r. alperes köteles a felperes felé, úgy a fennmaradó közel 200.000,- forint megfizetésére a felperest kellett volna kötelezni az alperes javára. A felperes fellebbezési ellenkérelemmel élt, ebben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és I.r. alperes perköltségben marasztalását kérte. ~o~ A fellebbezés megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, azonban az abból levont jogi következtetései nem helytállóak. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az I.r. alperes és néhai VI.rendű alperes felesége közti adásvételi szerződés, valamint az ahhoz kapcsolódó bérleti szerződés a külföldiek Magyarországon történő ingatlanszerzésére vonatkozó jogszabályok megkerülésével kötöttek, ezért a Ptk.200.§.
(2)bekezdése alapján semmisek. Az a tény, hogy az 1992.november 12-én kelt adásvételi szerződés, majd a bérleti szerződés megkötését az indukálta, hogy a felperes tulajdonszerzése a perbeli ingatlan tekintetében kizárt volt, nem eredményezi azt, hogy a fenti szerződések az említett jogszabályok megkerülésével kötöttnek tekinthetők. Az a törvényalkotói szándék, miszerint a külföldiek Magyarországon termőföld tulajdont nem szerezhetnek maradéktalanul megvalósult jelen tényállás mellett is. A jogszabályok megkerülésére nem került sor, mivel a "A" állampolgárságú felperes a perbeli szerződéses konstrukcióval sem szerezte meg a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan tulajdonjogát. Az ingatlant az I.r. alperes vásárolta meg, ezzel az ingatlan tulajdonosává I.r. alperes vált, akkor is, ha a vételárat - az ingatlan esetleges későbbi megszerzésének lehetőségéért - a felperes biztosította. A szerződések tehát nem a jogszabályok megkerülésével köttettek, hiszen a jogszabályok által tiltott cél nem valósult meg. Az elsőfokú bíróság azon jogi álláspontjával, miszerint a támadott szerződések semmissége a Ptk.207.§.
(6)bekezdése alapján sem állapítható meg, az ítélőtábla egyetért. Az elsőfokú bíróság a felperes másodlagos kereseti kérelmének a Ptk.339.§. alapján adott helyt, mivel I.r. alperes szerződésszegő, jogellenes magatartást tanúsított azzal, hogy a felperessel kötött megállapodás ellenére az ingatlant II-III.r. alpereseknek értékesítette. Kártérítési igénye megalapozottságához azonban a felperesnek bizonyítania kellett volna az I.r. alperessel 1991-ben megkötött szóbeli megállapodása pontos tartalmát; és igazolnia kellett volna, hogy mikor milyen jogcímen, milyen feltételekkel szerzett volna tulajdonjogot az ingatlanon, és azt a körülményt is, hogy az I.r. alperes magatartása hiányában az ingatlanon tulajdont szerzett volna. Felperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. I.r. alperes a felperessel 1991-ben létrejött megállapodás tartalma tekintetében úgy nyilatkozott, hogy „arról volt szó, hogyha egyszer úgy alakul, akkor én ezt az ingatlant neki eladom". (Vas Megyei Bíróság p.20.532/2007/
- számú jkv.
- oldal) A megállapodás tartalma csak annyiban állapítható meg, hogy a helység 1-i ...2.hrsz-ú ingatlan vételárát a felperes bocsátotta I.r. alperes rendelkezésére, I.r. alperes pedig a későbbiekben - a jogszabályi környezet esetleges változásával - lehetőséget biztosít a felperesnek az ingatlan tulajdonjoga megszerzésére. Az I.r. alperes és a felperes megállapodása ingatlan adásvételére irányuló előszerződésnek nem tekinthető, a felperes javára elidegenítési és terhelési tilalom nem volt kikötve, és a felperes nem bizonyította, hogy a megállapodásból I.r. alperesre nézve olyan kötelezettség származott, hogy az ingatlant kizárólag a felperes részére idegeníthette volna el. Nem bizonyította felperes azt sem, hogy felperesnek mikor milyen jogcímen kellett volna a perbeli ingatlan tulajdonjogát megszereznie az I.r. alperessel kötött megállapodás tartalma szerint. A felperes és I.r. alperes között létrejött megállapodásból nem származott az I.r. alperesnek olyan konkrét kötelezettsége, amelynek megszegése az I.r. alperes a Ptk.318.§.-ra tekintettel alkalmazandó 339.§. alapján fennálló kártérítési felelősségét megalapozná figyelemmel arra is, hogy az ingatlan I.r. alperes általi elidegenítésére a felek megállapodását követő 10 év elteltével került sor, a megállapodás pedig nem tartalmazott semmiféle időfeltételt arra vonatkozóan, hogy az ingatlan megszerzésének a lehetőségét a felperes részére I.r. alperesnek meddig kell fenntartania. Rámutat az ítélőtábla arra, hogy az
- évi LV.törvény 7.§.
(1),
(2),
(3)bekezdései a "A" állampolgárságú felperes számára 2002. évben, az ingatlan II-III.r. alperesek általi megszerzésének időpontjában sem tették lehetővé a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzését. Az osztrák állampolgárságú vevők számára a beépítetlen terület megnevezésű ingatlanná átminősítés tette lehetővé a tulajdonszerzést. (... Megyei Közigazgatási Hivatal 024790/1/2002.szám) I.r. alperes terhére szerződésszegő magatartás nem állapítható meg, így a Ptk.318.§. alapján alkalmazandó Ptk.339.§-ra tekintettel kártérítési felelőssége nem állapítható meg, így a felperes másodlagos kereseti kérelme sem megalapozott. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. Alperes fellebbezése eredményre vezetett, így a Pp.78.§.
(1)bekezdése alapján a felperes köteles megfizetni I.r. alperesnek a 32/2003.(VIII.22.) IM. rendelet szerint megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Győr,
- évi december hó
- napján Dr. Lezsák József sk. a tanács elnöke Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró A kiadmány hiteléül: Tisztviselő