Kfv.VI.39.061/2010/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Győrffy István ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Kádár Mihály jogtanácsos által képviselt Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága (4025 Debrecen, Hatvan u. 45.) alperes elleni közigazgatási bírság tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 7.K.30.491/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Hajdú-Bihar Megyei 7.K.30.491/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárás illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú hatóság járőrei
- május
- napján ellenőrzés alá vonták az M3-as autópálya kerekharaszti pihenőhelyénél a felperes által vezetett magyar honosságú járműszerelvényt. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a
- május
- napján használt menetíró korong tanúsága szerint a felperes az engedélyezett 4 óra 30 perces folyamatos vezetési időt túllépte. A korongon regisztrált folyamatos vezetési idő alatt a felperes megszakítást nem tartott, a vezetési idő túllépésének okát a korong hátoldalán nem tüntette fel. Az elsőfokú hatóság határozatával a járművezető megszakítás nélküli folyamatos vezetés időtartamának túllépése miatt 100.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat elleni fellebbezést követően az alperes
- július
- napján kelt 10.929-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- március 15-i 561/2006/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet)
- cikke értelmében a négy és fél óra vezetési idő után 45 perces kötelező megszakítást kell tartani. A kötelező megszakítás felosztható egy 15 perces és egy 30 perces szünetre is. A bemutatott korongon a regisztrált megszakítás a 15 percet sehol nem érte el, ezért az az EK rendelet
- cikk d/ pontja szerint nem értékelhető szünetnek. A megszakítás a vezetési időből nem vehető ki, azt a folyamatos vezetési idő részének kell tekinteni. Ennek függvényében a korongon regisztrált vezetési időszak 4 óra 44 perc volt, amely 14 perccel meghaladta az EK rendelet által engedélyezett folyamatos, megszakítás nélküli vezetési időt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, a Tanács
- december 20-i 3821/81/EGK rendelet (a továbbiakban: EGK rendelet)
- cikk /3/ bekezdés c/ pontja és a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács
- március 14-i 2002/15/EK irányelv (a továbbiakban: EK irányelv)
- cikk b/ pontja szerinti készenléti idő a pihenőidőkhöz nem kapcsolódhat. A rendelkezésre állást készenléti időnek kell számolni. Az alperes határozatát a felperes keresettel támadta, amelyben kérte annak az elsőfokú határozatra kiterjedően történő hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítélete indokolásában idézte az EK rendelet
- cikk d/ és q/ pontját, amely a vezetési időszak és a szünet fogalmát határozza meg. A menetíró korong vizsgálata alapján megállapítható, hogy azon a regisztrált megszakítások egyike sem érte a 15 percet, így azok az EK rendelet
- cikke szerinti szünetnek nem tekinthetőek. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte annak hatályon kívül helyezését és a keresetének történő helyt adást. Álláspontja szerint az EK rendelet
- és
- cikkében írtakat a megyei bíróság tévesen értelmezte. A „szünet” a „vezetési időszak” és a „pihenőidő” fogalommeghatározásainak összevetéséből következik, hogy a vezetési időszakba a szünet ideje nem számít bele, azzal a vezetési időszakot csökkenteni kell. A vezetési időszak tényleges időtartama 4 óra 24 perc volt, amely az EK rendelet
- cikkében meghatározott időtartamot nem érte el. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróságnak a felülvizsgálati kérelem kapcsán abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a menetíró korongon regisztrált 15 percet el nem érő megszakítás szünetnek tekinthetőe, ehhez képest a felperes esetében a folyamatos megszakítás nélküli vezetési időszak a négy és fél órát meghaladta-e. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt rámutat arra, hogy a megyei bíróság az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezte, a megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetést vont le. A folyamatos vezetési időszak 15 percnél rövidebb időben történő megszakítása sem szünetnek, sem pihenőidőnek, sem egyéb munkavégzésnek nem tekinthető, azt a vezetéséi időszakba be kell számítani. Az EK rendelet alapján a vezetési tevékenység csak a rendelet által szabályozott időszakokra osztható, ekként vezetési időre, pihenő időre, szünetre és egyéb munkavégzésre. Az ezeken kívül eső megszakítás, ha nem minősül egyéb munkának, pihenőidőnek vagy szünetnek, nem szakítja meg a vezetés számított időtartamát, tehát annak időtartama a vezetési időbe beszámítandó. A felperes a menetíró készülék hátoldalán nem jegyezte fel, hogy milyen okból nem vezetett, ebből fakadóan kizárólag azt lehetett megállapítani, hogy a vezetési ciklusa során az EK rendelet
- cikkében rögzített megszakítást nem tartotta meg. A folyamatos vezetési idő 14 perces túllépése, erre tekintettel az EK rendelet
- cikke megsértése eredményeképpen jogszerűen kötelezte az alperes a közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény
- § /1/ bekezdés c/ pontjára és a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007.(III.31.) Korm.rendelet
- §
- táblázat 1/b. pontjára alapítottan 100.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére a felperest. A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályokat nem sértette meg, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alperes jogi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Kötelezte továbbá a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán lerovásra nem került felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére is, figyelemmel az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- § /1/ bekezdésében foglaltakra. Budapest,
- december
- Dr.Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok