Kfv.I.35.003/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Horváth János Sándor ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Rózsa Andrea jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-dunántúli Regionális Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Somogy Megyei Bíróságon 20.K.20.319/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- október 2-án kelt 20.K.20.319/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 20.K.20.319/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú adóhatóság 2002-2003 évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó bevallások utólagos vizsgálatát végezte a felperesnél, amelynek alapján a felperes terhére 11.383.563 Ft adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- október 1-jei határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta megállapítva, hogy a felperes kft-jének 49.100.000 Ft tagi kölcsönt nyújtott. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte. A per során csatolta egy osztrák biztosító igazolásait arról, hogy meghatalmazottja részére
- november 15én mintegy 9000 euró került visszafizetésre. A megyei bíróság jogerős ítéletében az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az alperes által alkalmazott becslés feltételei fennálltak, azonban a felperes a perben hitelt érdemlően bizonyította, hogy
- november 15-én mintegy 9000 euró összeghez jutott, így elfogadható, hogy a felperes 2003 év eleji kiadásait ebből az összegből finanszírozta. Utalt arra az első fokú bíróság, hogy ez a ténymegállapítás független attól, hogy az összeget a vámhatóságnak bejelentette-e. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Felülvizsgálati kérelmét a Pp.
- §
(1)bekezdés, 339/A. §, valamint a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
- évi XXIV. törvény (továbbiakban Pm.tv.) 2/C. §-ára, továbbá az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
- §
(3)bekezdésére alapította. Előadta, hogy a biztosítótól történő pénzfelvétel hitelesen nem igazolt, a pénzösszeget nem a felperes vette fel, a pénz Magyarországra történő behozatalát, átváltását nem igazolta, holott a Pm.tv. a vámhatóságra való bejelentést előírta. A Pp.
- §-ára hivatkozással sérelmezte, hogy a felperes az osztrák biztosítótól kapott pénzösszegre a peres eljárás megindulása után több mint 1 évvel, a harmadik tárgyaláson hivatkozott. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének, ezzel összefüggésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.)
- §
(1)bekezdésére, 2. §
(3)bekezdésére már az első tárgyalást megelőzően benyújtott előkészítő iratában hivatkozott. Hangsúlyozta, hogy a pénz felvételét a becsatolt dokumentumok hitelt érdemlően bizonyították. A Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye (BH 2002.29.). A bizonyítékok okszerű mérlegelésén alapuló tényállás a jogerős ítéletet felülvizsgáló Legfelsőbb Bíróságot köti (BH 1996.505.). A megyei bíróság ítéletének indokolásában részletesen indokolta, hogy a felperes által csatolt igazolások alapján miért találta hitelt érdemlően bizonyítottnak a 9000 eurónyi összeg felvételét és meglétét. Az ezzel kapcsolatos ítéleti bizonyítékok elfogadását az alperes tétesen nem indokolta. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a pénzösszeget valóban nem személyesen a felperes, hanem meghatalmazás alapján lánya vette fel, ez azonban a bizonyítás hitelt érdemlőségét nem befolyásolta. A megyei bíróság helyes álláspontra helyezkedett, amikor nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget annak a körülménynek, hogy a felperes valuta-behozatalát a vámhatóságnak nem jelentette be. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a bizonyítékok értékelésére, felülmérlegelésére nem látott lehetőséget. A Pp. 215. §-a az ítéleti döntés terjedelmére vonatkozóan szab korlátot, amikor kimondja, hogy az nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetve az ellenkérelmen. A megyei bíróság nem sértette meg a fenti szabályt akkor, amikor a per során előterjesztett felperesi bizonyítékot figyelembe vette. Az arra vonatkozó előadás és becsatolt okiratok ugyanis a kereset részét képezték. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott a Pp. 335/A. §
(1)bekezdésére, ezért a Legfelsőbb Bíróság miután a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja nem nyilváníthatott véleményt a tekintetben, hogy a felperes nem szegte-e meg a keresetváltoztatás szabályait (Pp. 275. §
(2)bekezdés). A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte (Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése). A felülvizsgálati eljárási illetéket illetékmentessége folytán az állam viseli. az alperes személyes Budapest,
- október
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró