Kfv.I.35.017/2010/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csurilla Anetta által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt BorsodAbaúj-Zemplén megyei Közigazgatási Hivatal alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróságon 12.K.22.329/
- számon indított és ugyanezen bíróság
- október 20-án kelt 12.K.22.329/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.22.329/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 15.800 (tizenötezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes fő tevékenysége ingatlanforgalmazás. 2005 évben továbbértékesítés céljából építette az m-i lakásingatlant, amelynek - az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tanúsága szerint -
- február 16-ától tulajdonosa. A felperes az ingatlant
- augusztus 5-én értékesítette. Az ingatlanról helyi adóbevallást nem tett, építményadót nem fizetett. Az önkormányzati adóhatóság a felperesnél 2006-2008 évekre építményadó ellenőrzést végzett, amelynek alapján a terhére 2006 évre 80.520 Ft, 2007 évre 85.400 Ft, 2008 évre 97.600 Ft építményadó különbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- május 19-én kelt határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és építményadó kötelezettség alóli mentesítését kérte. A megyei bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint a felperes mindhárom adóévben a naptári év első napján az építmény tulajdonosa volt, ezért az építményadó alanyának minősül. A helyi adókról szóló
- évi C. törvény (továbbiakban Htv.)
- §
- pontjának
- mondata alapján akkor mentesült volna az adó megfizetésének kötelezettsége alól, ha a lakásingatlant értékesíti. Erre azonban csak 2008 évben került sor, amikor a Htv.
- §
- pontjának
- mondata már úgy módosult, hogy az építő csak a használatbavételi engedély kiadását megelőző átruházás esetén mentesül az adókötelezettség alól. A megyei bíróság kifejtette, hogy M. Megyei Jogú Város közgyűlésének építményadóról szóló 62/
- (XII. 12.) számú rendelete (továbbiakban R.)
- §
(1)bekezdés, 2. §
(1)bekezdés és 4. §
(1)bekezdés c) pontja alapján a felperesi ingatlan adóköteles, mert a lakásingatlanok ugyan adómentesek, de csak akkor, ha nem üzleti célt szolgálnak. A továbbértékesítési célból épített lakásingatlan kifejezetten a felperes üzleti céljait szolgálta. A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Htv.
- §-a szerinti kétszeres adókivetés tilalmába ütközik, mert a felperes vállalkozóként iparűzési adót is fizet, illetve a Htv.
- §
- pontjába ütközik, mert annak alapján a felperes nem adóalany. Hivatkozott arra is, hogy a lakás mentes az építményadó alól. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson szóban előterjesztett ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a Htv.
- §
- pontjának első mondata szerint a vizsgált három adóévben a lakás tulajdonosa volt mindhárom év első naptári napján. A Htv.
- §
- pontjának harmadik mondata 2006 és 2007 évre azért nem alkalmazható, mert a felperes a lakást ekkor még nem értékesítette, 2008 évben pedig az említett szabály úgy módosult, hogy csak a használatbavételi engedély kiadását megelőző átruházás esetén lehet a vevőt visszamenőlegesen tulajdonosnak tekinteni. A megyei bíróság helyes álláspontra helyezkedett, amikor a továbbértékesítési céllal épített ingatlant üzleti célt szolgáló ingatlannak tekintette, és az R.
- §
(1)bekezdés
- c)pontja szerint adómentességet nem állapított meg. A lakást az R. szóhasználata szempontjából épületnek, illetve épületrésznek kell tekinteni. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Htv. 7. §
- a)pontja szerinti kétszeres adóztatás nem valósult meg, mert a helyi iparűzési adó tárgya a felperes vállalkozási tevékenysége, az építményadó tárgya pedig a perbeli ingatlan. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte (Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése). A felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az Itv. 50. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles. Budapest,
- október
- Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró