Gf.30011/2009/5 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.011/2009/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Czippán Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Czippán Bánk ügyvéd) által képviselt felperes neve felperesnek - Lisák Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Lisák Beáta ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen társasági határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
2. november
3. napján kelt 10.G.40.260/2008/
4. számú ítélete ellen a felperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 24.000 (Huszonnégyezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperesi 22.000.000 Ft jegyzett tőkéjű gazdasági társaság 40 %-os szavazati joggal rendelkező tagja a felperes, a másik 60 %-os szavazati joggal rendelkező tagja személy
6. A társaság ügyvezetői önálló cégjegyzési joggal személy 1 és személy
7. Az alperes
8. szeptember
9. napján taggyűlést tartott, amelyen - egyebek mellett - az 5/
12. számú, „személy 1 munkaviszonya megszűnése" tárgyában, a 6/
15. számú, „személy 1-gyel megbízási szerződés kötése havi 2 millió Ft összegű megbízási díj kikötéssel" tárgyában és a 8/
18. számú „személy 1 visszahívása az ügyvezetői tisztségből" tárgyában felperes által előterjesztett határozati javaslatokat elvetette a felperes 40 % igen és személy 1 60 %-os szavazatai alapján. A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az 5/
20. 11., a 6/
23. és a 8/
26. számú határozati javaslatok a felperesi -2- tag igen szavazatával egyhangúan elfogadásra kerültek. A 8/
29. határozati javaslat elfogadásával személy 1 ügyvezetőt a taggyűlés az ügyvezetői tisztségéből visszahívta. Kérte a határozatok meghozatala során személy 1 tag által gyakorolt szavazatok hatályon kívül helyezését, egyben megkeresni kérte az illetékes cégbíróságot az ügyvezető változással összefüggő bejegyzés foganatosítása iránt. Álláspontja szerint személy 1 tag szavazati jogának a gyakorlása a Gt.
30. § /5/ bekezdésének előírásaiba ütközik, így a határozati javaslatok elvetése törvénysértő. Az alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte, mert nem helytálló felperes hivatkozása a Gt.
31. § /5/ bekezdésében foglaltakra. A napirendi javaslat személy 1 munkaviszonyának a megszüntetésére irányult, a felperes által hivatkozott rendelkezés azonban nem a munkaviszonyban, hanem a társasági jogviszonyban ellátott vezető tisztségviselés esetére alkalmazható. személy 1 munkaviszonya nem szűnt meg, új szerződést sem kell vele kötni. A bírói gyakorlat szerint a tagsági jogokat és a tagsági státuszt mindenkor elkülönítve kell kezelni, a Gt. nem eredményezheti azt, hogy a többségi tag tagsági jogainak gyakorlásából kizárt legyen egyéb érdekeltnek minősítése alapján. A határozat nem a társasági jogi jogviszony megszűnésére irányult, ezért a Gt.
32. § /5/ bekezdés utolsó mondatának utolsó fordulata a jelen esetre nem alkalmazható. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte őt perköltség megfizetésére. Álláspontja az volt, hogy a társasági jog lényeges kisebbségvédelmi szabálya a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatának intézménye. Az alperesi társaság a
33. évi IV. törvény rendelkezéseinek hatálya alatt áll. Ennek
34. § /5/ bekezdése a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos kérdéseket egyértelműsítette, azonban esetünkben nem e jogszabályhely értelmezéséből, hanem a Gt. 47.,
35. § rendelkezéseiből kellett kiindulni. A felperes által kezdeményezett jelen pertípusban kizárólag jogsértőnek minősített határozat felülvizsgálata végezhető el, ugyanakkor esetünkben ilyen határozatról nem beszélhetünk, mert az annak meghozatalára tett felperesi javaslatot a taggyűlés elvetette. Az elvetés kérdése - ezen belül a felperes által sérelmezett személy 1 tag szavazatának hatályon kívül helyezése - nem sorolható a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti pertípusba, a társasági jogi szabályozás ugyanis óvja a társaság autonómiáját. A társasági jog alapvetően a többségi döntés demokratizmusára épül A bíróságnak a Gt. rendelkezései értelmében nincs jogi lehetősége arra, hogy a társaság valamely szervének határozata helyett másik határozatot hozzon. Miután a felperes kereseti kérelme nem minősíthető a Pp.
36. §-a szerinti megállapításra irányuló kereseti kérelemnek sem - tekintettel arra, hogy annak csak abban az esetben van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges -, a társasági jogban érvényesülő többségi elv alapján pedig a felperes esetében erről nem beszélhetünk, ezért a megállapításra irányuló kereset is alaptalan. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes taggyűlésének 5/
38. 11., 6/
41. és a 8/
44. számú határozatok hatályon kívül helyezését, és -3Gf.III.30.011/2009/
45. szám annak megállapítását, hogy az 5/
47. 11., a 6/
50. és a 8/
53. számú határozatok meghozatalánál a Gt.
54. § /5/ bekezdése szerint személy 1 tag nem szavazhatott, szavazata érvénytelen, így az 5/
56. 11., a 6/
59. és a 8/
62. számú határozati javaslatok a felperes tag igen szavazatával egyhangúan elfogadásra kerültek, a 8/
65. számú határozati javaslat elfogadásával személy 1 ügyvezetőt a taggyűlés ügyvezetői tisztségéből visszahívta. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az ítélet megküldésével keresse meg az illetékes cégbíróságot a szükséges változás bejegyzésének foganatosítása iránt. Kérelmének alapjaként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen döntött a keresetről, csupán a felperes elsődleges kérelmét bírálta el, ugyanakkor a keresetlevélben és annak pontosításában foglaltakat tekintve az elsőfokú bíróság a kérelem elbírálását nem végezte el maradéktalanul. Téves az az ítéleti megállapítás, hogy nem született taggyűlési határozat, valójában születtek határozatok mégpedig negatív tartalmú határozatok, amelyek jogellenességének oka a Gt.
66. § /5/ bekezdése. Ezért kérte a felperes, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy személy 1 tag szavazata érvénytelen volt. Ugyanakkor a keresetben és annak pontosításában a felperes azt is kérte, hogy a bíróság a jogsértő határozatokat helyezze hatályon kívül, és a határozatok hatályon kívül helyezésének következményeként a bíróságnak a Pp.
67. §-a alapján arra is lehetősége van, hogy a fellebbezési kérelemben is körülírt megállapító rendelkezéseket tegye. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy a Gt. nem teszi lehetővé a taggyűlési határozatok megváltoztatását, legfeljebb annak hatályon kívül helyezését, ennek indoka azonban nem áll fenn, így a bíróság helyes ítéletet hozott. Az elsőfokú eljárásban kifejtett valamennyi érvét fellebbezési ellenkérelemként is fenntartotta. A fellebbezés alaptalan. A
68. évi IV. törvény (Gt.) 45-
69. §-ai (ennyiben pontosítandó az elsőfokú ítélet jogszabályi hivatkozása) szabályozzák a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatának lehetőségét. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy e jogvédelmi eszköz abban az esetben vehető igénybe, ha a társaság legfőbb szerve által elfogadott határozatról van szó. Fogalmilag ugyanis csak határozat vizsgálható felül. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a konkrét esetben előterjesztett határozati javaslat elvetése esetén nem született határozat, még abban az esetben sem, ha annak megjelenési formája a taggyűlési határozat szerinti formát öltötte. Nemleges határozat meghozatalára fogalmilag nincs ugyanis lehetőség. Ilyen körülmények között helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra, hogy nem létező határozat jogsértő jellegének vizsgálatát sem lehet elvégezni, így érdemben a fellebbezésben is hivatkozott és az alperesi ellenkérelemmel is érintett Gt.
70. § /5/ bekezdése értelmezése nem végezhető el. Helyesen mutatott rá az elsőfokú bíróság arra is, hogy személy 1 tag szavazati jogának gyakorlása érvénytelensége tekintetében sincs helye bírói döntéshozatalra, -4erre ugyanis a Gt. fentebb hivatkozott rendelkezései jogi lehetőséget nem teremtenek. A társaságok autonómiáját a Gt. erőteljesen védi, és csupán minimális beavatkozási lehetőséget biztosít a bíróság számára jogvédelmi, kisebbségvédelmi, vagy hitelezővédelmi szempontok érvényesítése végett. Mindebből következően nincs helye a jogviszony fennállásának, megszűnésének, vagy módosulásának megállapítására irányuló kereset előterjesztésének, mivel a bíróság a társaság szerve helyett nem hozhat határozatot (BDT 2007/
71. számú eseti döntés). Megállapítási kereset előterjesztésének csak akkor van helye, ha annak a Pp.
72. §-a szerinti feltételei fennállnak. Ez társasági határozat felülvizsgálata iránti perben fogalmilag kizárható, ugyanis a bíróság a Gt. 45-
73. §-a alapján csak a jogsértő határozatot helyezheti hatályon kívül, és alaptalan kereset esetén a keresetet elutasítja, más tartalmú határozatot nem hozhat. Arra a bíróságnak nincs jogi lehetősége, hogy a társaság valamely szervének határozata helyett másik, általa jogszerűnek minősített határozatot hozzon, vagy a meghozott határozatot eltérő tartalommal töltse meg, a társaság határozatát - annak hiányában - ítélettel pótolja. Helyesen mutatott rá tehát az elsőfokú bíróság, hogy valamennyi kereseti kérelem megalapozatlan, így a felperesi fellebbezésben hivatkozott indokok alapján az elsőfokú ítélet megváltoztatására nem kerülhet sor. A fentebb kifejtettek folytán megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság a felperestől eltérő jogi álláspontja folytán - helyesen - azért nem foglalkozott érdemben a Gt.
74. § /5/ bekezdésének értelmezésével, mert álláspontja szerint jelen esetben határozat elfogadásáról nem beszélhetünk. Ezen álláspont helyessége esetén nyilvánvaló a következtetés: nem létező határozat jogellenességének vizsgálatát nem lehet elvégezni, így alaptalan az a fellebbezési hivatkozás, hogy az elsőfokú bíróság érdemben nem bírálta el a felperes valamennyi kereseti kérelmét. Az elsőfokú bíróság helyes döntést hozott, ezért az ítélőtábla a Pp.
75. § /3/ bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes lett, ezért a Pp.
76. § /1/ bekezdése alapján perköltség megfizetésére köteles, melynek összege áll az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült és az ítélőtábla által a 32/
77. (VIII. 22.) IM számú rendelet
78. § /3/, /5/ és /6/ bekezdése, valamint 4/A. § /1/ bekezdése alapján megállapított, az alperesi jogi képviselő által a másodfokú eljárásban kifejtett munkájával, és a felmerült utazási költségével is arányban álló ügyvédi munkadíjból. Szeged,
79. április
80. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Kasza Ferenc sk. táblabíró