← Magyarország

Gf.30289/2008/7 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.289/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a dr. Magyar György ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) alatti székhelyű I. rendű, a dr. Dubravcsik Balázs ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) alatti lakos II. rendű, III.rendű felperes neve (címe) alatti lakos III. rendű és a IV.rendű felperes neve (címe) alatti székhelyű IV. rendű felpereseknek, - a dr. Endreffy Zoltán ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű I. rendű és a ... jogtanácsos által képviselt II.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen kártalanítás iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
  2. április hó
  3. napján kelt 15.G.40.085/2007/
  4. sorszámú ítéletével szemben az I. rendű felperes részéről
  5. illetőleg 33., a II-IV. rendű felperesek részéről
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a II. rendű alperes által Gf.III.30.289/2008/
  7. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy a II. rendű alperes által a IV. rendű felperes javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 580.000,(Ötszáznyolcvanezer) Ft-ra felemeli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az I. rendű felperes 24.000,-(Huszonnégyezer) Ft, a II. rendű felperes 6.000,-(Hatezer) Ft, a III. rendű felperes 6.000,-(Hatezer) Ft, míg a IV. rendű felperes 12.000,-(Tizenkettőezer) Ft másodfokú perköltség 15 napon belüli megfizetésére köteles az I. rendű alperes részére. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a IV. rendű felperesnek 6.000,-(Hatezer) Ft másodfokú perköltséget. -2- Megállapítja, hogy a IV. rendű felperes 106.900,-(Egyszázhatezer-kilencszáz) Ft fellebbezési, míg a II. rendű alperes 148.000,-(Egyszáznegyvennyolcezer) Ft csatlakozó fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A ... Közútkezelő Kht.
  8. július
  9. napján határozati formában engedélyt kapott a ...közötti útvonal 2+555-2+972 km szelvényei közti útszakasz balesetveszély miatt történő körforgalmi jellegű átépítésére, amely természetben a ... úti felüljáró levezető szakasza és a ... utca kereszteződése által határolt útszakaszt érintette. Jogszabályváltozásra alapított módosítás folytán az engedélyes pozíciójába jogutódlással az I. rendű alperes helyett a II. rendű alperes (akkori nevén a ..., jelenlegi nevén ... került. A beruházást a II. rendű alperes végezte el
  10. szeptemberétől év végéig. A forgalomba helyezést a Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága
  11. december hó
  12. napjával engedélyezte, egyben megállapította, hogy a létesítmény az építési engedélyben foglaltak szerint készült el. Az átépítéssel megvalósult forgalmi rend változással az I. rendű felperes tulajdonát képező aa, és bb, a /személy 1/ kizárólagos tulajdonában álló, /személy 2/ és a II. rendű felperes holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelt dd., a /személy 2/ és a II. rendű felperes tulajdonában álló ee., a III. rendű felperes és házastársa tulajdonában álló gg., a III. rendű felperes tulajdonát képező ii., a III.rendű felperes házastársa tulajdonában álló jj., valamint a IV. rendű felperes tulajdonát képező kk helyrajzi számú ingatlanok megközelítése a korábbihoz képest 1,8-2,2 km-rel hosszabb útvonalon lehetséges. Ennek következtében értékükben 10-15 % közötti csökkenés következett be. /személy 1/ és /személy 2/ a II. rendű felperesre, III.rendű felperes házastársa pedig a III. rendű felperesre engedményezte az őket megillető követelések összegét. Az I. rendű felperes 14.000.000,-Ft, a II. rendű felperes 1.170.000,-Ft, a III. rendű felperes 1.110.000,-Ft, míg a IV. rendű felperes 6.480.000,-Ft egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni módosított kereseti kérelmében az I. és II. rendű alpereseket kártalanítás jogcímén az ingatlanokban bekövetkezett értékcsökkenésre hivatkozással. Az I-II. rendű alperesek érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletével a II. rendű alperest kötelezte az I. rendű felperes részére 14.000.000,-Ft, a II. rendű felperes részére 1.170.000,-Ft, a III. rendű felperes részére 1.110.000,-Ft, míg a IV. rendű felperes részére 4.500.000,-Ft -3Gf.III.30.289/2008/
  13. szám összegű kártalanítás megfizetésére perköltség viselési kötelezettség mellett, melynek összegét az IV. rendű felperes vonatkozásában 430.000,-Ft-ban állapította meg. A IV. rendű felperes keresetét a megítélt összeget meghaladó részében, míg az I-IV. rendű felperesek I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmét teljes egészében elutasította. Az I. rendű felperest 800.000,-, a II. rendű felperest 70.000,-, a III. rendű felperest 60.000,-, míg a IV. rendű felperest 400.000,-Ft perköltség megfizetésére kötelezte az I. rendű alperes számára. Ítéletének indokolásában rámutatott, hogy az I. és II. rendű alperesek jogszabályokon alapuló közérdekű állami feladatokat látnak el, amelynek következtében helye lehet a Ptk.
  14. §-ában szabályozott kártalanításnak. Az alkalmazhatóság további feltételeinek vizsgálata során megállapította, hogy az I. rendű alperes az útkorszerűsítés tervezési és üzemeltetési fázisában vett részt, míg a kivitelezést a II. rendű alperes végezte. Álláspontja szerint a felperesek tulajdonjogának korlátozása, amellyel az ingatlanok értékcsökkenése bekövetkezett, a II. rendű alperes tevékenységével valósult meg. Ezzel összefüggésben kiemelte a jogszabályi jogutódlás tényét. Mindezek következtében a kereseti kérelem jogalapját kizárólag a II. rendű alperes vonatkozásában látta megállapíthatónak. A kártalanítási összegeket az elsőfokú eljárás során elkészült szakértői vélemény alapján határozta meg. A IV. rendű felperes esetében figyelemmel volt arra, hogy használatbavételi engedélyt az ingatlanra az elsőfokú ítélet meghozataláig nem kapott. A perköltségekről a Pp.
  15. §

(1)bekezdése és 81. §
(1)bekezdése alapján döntött. Ennek során tekintettel volt az I. rendű alperes felperesekkel szembeni 100 %-os, és a II. rendű alperes IV. rendű felperessel szembeni részbeni pernyertességére. Ítélettel szembeni módosított fellebbezésükben az I-IV. rendű felperesek a perköltségre vonatkozó rendelkezések részbeni megváltoztatását kérték oly módon, hogy a másodfokú bíróság mellőzze az I. rendű alperes részére megállapított perköltség fizetési kötelezettségüket. Jogi álláspontjuk az volt, hogy az I. rendű alperesnek a keresetlevél benyújtását megelőzően a felek közt folyt levelezés folyamán lehetősége lett volna tájékoztatni a felpereseket a jogutódlás tényéről, s mivel ezt elmulasztotta, igényüket érdemben vizsgálta, a perindításra okot adott, ezzel pedig a felpereseknek felesleges költségeket okozott. Ebből kifolyólag alkalmazandó a Pp. 80. §
(2)bekezdésének rendelkezése, tehát az I. rendű alperes perköltségeiben a felperesek nem marasztalhatók. Az I. rendű felperes ezen felül további indokot is felhozott a marasztalás mellőzésére amikor kifejtette, hogy az irányadó bírói gyakorlat szerint több alperesnek ugyanazért a követelésért való - egymástól kölcsönösen függő - perlése és csak az egyik alperes marasztalása esetén a felperes a másik alperessel szemben sem tekinthető pervesztesnek. Ennek alátámasztásául hivatkozott a BH.1975.
  1. és BH.1984.
  2. számú eseti döntésekre. Mindezeken túlmenően a IV. rendű felperes kérte az elsőfokú ítéletben a részére a II. rendű alperes által fizetendő perköltség összegét 580.000,-Ft-ra felemelni, figyelemmel 63,5 %-os pernyertességi arányára és a megítélt kártérítési összegre. -4Az I. rendű alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult, annak mindenben helyes indokaira utalással. Arra hivatkozott, hogy az I. rendű alperes már a pert megelőző levelezés során felhívta a felperesek figyelmét a beruházó II. rendű alperes személyére, aminek igazolására levelezési anyagot csatolt. Hangsúlyozta továbbá, hogy az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmében is hivatkozott a II. rendű alperesi beruházó személyére és csatolta a jogutódlást igazoló okiratot. Mindezeken túlmenően mivel a II. rendű alperes jogszabály kötelező erejénél fogva vált kivitelezővé, ezt a tényt a felpereseknek is ismerniük kellett. Nem alkalmazható ezért a Pp.
  3. §
(2)bekezdésének hivatkozott rendelkezése, a felperesek kötelesek az I. rendű alperes perköltségeinek viselésére. A II. rendű alperes a perköltségekre vonatkozó rendelkezések részbeni megváltoztatására irányuló fellebbezésekkel szemben fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezések az I. rendű alperes részére megítélt elsőfokú perköltség vonatkozásában alaptalanok, ugyanakkor a IV. rendű felperes fellebbezése a II. rendű alperes által fizetendő elsőfokú perköltség tekintetében alapos. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azzal egészíti ki, hogy a peres eljárást megelőzően a II-IV. rendű felperesek és az I. rendű alperes között az igényelt kártalanításról levélváltás történt, melynek során az I. rendű alperes tájékoztatást adott arról, hogy a beruházás megvalósítója a II. rendű alperes. A kiegészített tényállást az ítélőtábla az I. rendű alperes által csatolt 2007. május 29-i és 2007. augusztus 23-i keltű levelek alapján állapította meg. Főszabály szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni; ez alól annyiban van helye kivételnek, amennyiben a Pp. 80-83. §-ai eltérően rendelkeznek, vagy a törvény egyéb kifejezett rendelkezése a költséget a per eldöntésétől függetlenül másnak a terhére rója (Pp. 78. §
(1)bekezdés). Ilyen kivételként említi a Pp. 80. §-ának
(2)bekezdése azt az esetet, amikor a fél az ellenérdekű félnek felesleges költségeket okoz. Ekkor pernyertessége esetén sem igényelheti az ebből származó költségeinek megtérítését, illetőleg az ellenfél ebből eredő költségeinek megtérítésére a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhető. Az I. rendű alperes azonban ilyen felesleges költséget nem okozott: a jogszabályi jogutódlás tényét a felpereseknek az I. rendű alperesi tájékoztatás nélkül is ismernie kellett, ennek ellenére a II-IV. rendű felpereseket az I. rendű alperes a beruházó személyében történt változásról a perindítást megelőzően felvilágosította; abból a tényállásból, amelyre keresetüket a felperesek alapították egyértelmű, hogy az értékcsökkenés, tehát a kár okát nem csak az építkezésben, hanem az I. rendű alperes által végzett üzemeltetés módjában is látják; mindezeken felül a felpereseknek módjában állt volna a per tartama alatt keresetüktől az I. rendű alperessel szemben elállni, amikor - állításuk szerint - a jogutódlásról tudomást szereztek. Ezzel szemben a kártalanítás egyetemleges megfizetésére irányuló kereseti kérelmüket mindvégig fenntartották, az I. rendű felperes pedig eredetileg - a -5Gf.III.30.289/2008/
  1. szám módosítást megelőzően - benyújtott fellebbezésében is még az alperesek egyetemleges marasztalását kérte. Megállapítható tehát, hogy az I. rendű alperes nem tanúsított olyan fölösleges költséget okozó magatartást, amelyre tekintettel a felpereseket a vele szembeni pervesztességük ellenére mentesíteni lehetne az I. rendű alperes perköltségeinek viselése alól. Az I. rendű felperes által a fellebbezésében hivatkozott eseti döntések jelen perben irányadónak nem tekinthetők, eltérő eljárási cselekmények értékelésével születtek. A Legfelsőbb Bíróság kizárólag a peres eljárási illeték ellenérdekű félre történő terhelésével összefüggésben fejtette ki, hogy több alperes esetén ha a vagylagos vagy egyetemleges marasztalásra irányuló kereseti kérelem kizárólag egyikőjükkel szemben bizonyul alaposnak, a felperes pervesztesnek összességében nem tekinthető, ennek következtében a felmerült eljárási illeték viselésére kötelezni sem lehet. A tárgyalt ügyben azonban illetékfizetési kötelezettséget az elsőfokú bíróság a felperesek számára nem írt elő, kizárólag a velük szemben nem vitathatóan teljes mértékben pernyertesnek minősülő I. rendű alperes képviseletével felmerült költségek megfizetésére kötelezte őket, amelynek a kifejtettek szerint helye volt. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet etekintetben helybenhagyta. Osztja azonban az ítélőtábla a IV. rendű felperes módosított fellebbezésében hivatkozottakat a részére megállapított perköltség mértékére vonatkozóan. A IV. rendű felperes és a II. rendű alperes egymás közti viszonyukban részlegesen lettek pernyertesek, amelynek aránya a IV. rendű felperes eredeti kereseti kérelmében rögzített pertárgyérték (6.800.000,-Ft) és a megítélt 4.500.000,-Ft-os kártalanítási összeg figyelembevételével 66 %-os. A részleges pernyertesség miatt ennek arányában kell a perköltség felől a bíróságnak rendelkeznie az egyes felek által előlegezett költségek összegének figyelembevétele mellett (Pp.
  2. §
(1)bekezdés). A IV. rendű felperes keresetlevelén 408.000,-Ft összegű peres eljárási illetéket rótt le, és a felperesek által az eljárás során előlegezett szakértői díjból - az általa igényelt kártérítési összegre vetítetten ráeső rész 94.500,-Ft. Mindezek, s a képviselettel felmerült költségek a perköltség részét képezik a Pp. 75. §
(1)és
(2)bekezdése szerint. A IV. rendű felperes pernyertességi aránya, s a pertárgyérték alapján a neki járó ügyvédi munkadíj összege a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében - figyelembevéve a jogi képviselő ÁFA-fizetési kötelezettségét is - 269.000,-Ft. Ehhez hozzászámítva a kereseti illeték és a szakértői díj Pp. 81. §
(1)bekezdése szerinti arányos részét megállapítható, hogy a IV. rendű felperes által igényelt elsőfokú perköltség 580.000,-Ft-os összege nem eltúlzott. Nem volt olyan szempont, ami ettől eltérő számítást, a 32/
  1. (VIII.22.) IM. rendelet egyéb rendelkezéseinek figyelembevételét indokolta volna különös tekintettel arra, hogy a perben résztvevő összes fél a hivatkozott rendelkezés alapján részesült perköltségben. -6A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - annak nem fellebbezett részét nem érintve - a perköltség vonatkozásában a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, a II. rendű alperes által a IV. rendű felperesnek fizetendő perköltség összegét 580.000,-Ft-ra felemelte, míg egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az I. rendű alperessel szemben eredménytelenül fellebbező I-IV. rendű felperesek az ezzel összefüggésben felmerült másodfokú perköltség viselésére kötelesek a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(5)bekezdésének alkalmazásával határozta meg. A II. rendű alperest ugyanezen rendelkezések figyelembevételével kötelezte a IV. rendű felperes részére másodfokú perköltség fizetésére. Megállapította továbbá a IV. rendű felperesi fellebbezés részbeni visszavonására tekintettel az ennek fellebbezési értékéhez igazodó fellebbezési eljárási illeték 90 %-ának visszatérítésére vonatkozó jogosultságot az Itv. 58. §
(7)bekezdése és 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján. A csatlakozó fellebbezés illetékének visszatérítéséről az Itv. 58. §
(8)bekezdésében és 80. §
(1)bekezdés i) pontjában foglaltak szerint döntött. S z e g e d,
  1. október hó
  2. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. előadó bíró Dr. Heidrich Gábor sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.