← Magyarország

Pf.20231/2007/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.231/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Bognár Péter ügyvéd által képviselt felperes neve /felperes címe/ alatti lakos felperesnek - Feketéné dr. Szemző Margit által képviselt alperes neve /alperes címe/ alatti székhelyű alperes ellen sajtóhelyreigazítás iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
  2. március
  3. napján kelt 2.P.20.364/2007/
  4. sorszámú ítélete ellen az alperes
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Az alperes illetékfizetésre kötelezését mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 60.000.- (Hatvanezer) Ft első- és 20.000.- (Húszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhivatal felhívására 45.000.(Negyvenötezer) Ft első- és másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A felperes korábban a /párt neve 1/ tagja volt, de onnan kilépett. Jelenleg a ... nevű tömörülés tagja. - 2 - Az alperes kiadásában /város neve/-en hetente megjelenő ... című hirdetési újság ... napi számában közölte /személy neve 1/ szerkesztőnek /tanú neve 1/-val készített interjúját az ún. ... elnevezésű magazin mellékletben. Elhelyezte a felperes fényképét „Nem tudott ellenállni a kísértésnek" kísérőszöveggel. A következő oldalon található a /tanú 1/-gyel készült interjú, amely a következőket tartalmazza: „Egy politikai pártban egy meghatározható politikai irány érvényesülhet. A kongresszuson is megerősítettük, hogy mi bíráljuk az /párt neve 2/ mai politikáját, mert nem tudunk azonosulni azokkal az intézkedésekkel, melyeket az /párt neve 2/, /párt neve 3/ kormány tesz. Ellenezzük a kórház privatizációt, a jóléti szociális intézmények bezárását, a vizitdíjat, az energiaárak drasztikus emelését. „Azt jól tudom, hogy nehéz ellenállni az /párt neve 2/ csábításának, amikor különböző hatalmi pozíciókat ajánlanak valakinek. Van ki ennek képes ellenállni, van aki viszont nem. /felperes neve/ úr nem tudott ellenállni a csábításnak". Az interjút adó személy e nyilatkozattal arra célzott, hogy a felperes korábban kilépett abból a pártból, ..., s az /párt neve 2/ támogatásával lett önkormányzati képviselő. A felperes határidőben,
  6. február
  7. napján helyreigazító közlemény közzétételét kérte az alperestől a megjelent cikk kitételei miatt. Ennek tartalma szerint nem valós az az állítás, hogy a ... tömörülés valamennyi tagja, így a felperes is egyetértene a kórház privatizációval. Ilyen kijelentést sem a felperes, sem a tömörülés helyi vezetősége nem tett, sőt azt kifejezetten ellenzik. Hasonlóképpen tiltakoznak és a lehetőség szerint cselekednek a vizitdíj bevezetése, a gyógyszer- és energiaárak drasztikus emelése ellen is. Az /párt neve 2/ semmilyen hatalmi pozíciót nem ígért számára. Az ilyen pozíciókat a városban
  8. óta nem az /párt neve 2/, hanem a /párt neve 4/ „osztogatja". A felperes az /választási szövetség/ választási tagjaként került a közgyűlésbe a tömörülés képviselőjeként. A szövetség választás előtti megállapodása elismeri a képviselők politikai önállóságát, nem tartalmaz semmilyen megkötést a képviselői munkával kapcsolatosan. A felperes szuverén tagja az /választási szövetség/ közgyűlési képviselőcsoportnak. Az alperes a hirdetési újság ... napi számában a következő cikket jelentette meg: „Szívesen adnánk helyt a felperes helyreigazítás iránti kérésének, ha a szerkesztőségünk írásában vagy tőle származó mondatokban, tényeket elferdítő állításokat vagy valótlan adatokat közölt volna. A felperes figyelmét azonban elkerülte, hogy a közölt írásmű interjú, melyben egy közéleti szereplő fejti ki véleményét egy másik közéleti szereplő tevékenységével kapcsolatosan". A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a helyreigazító közlemény közzétételére a Ptk.
  9. §

(1)és
(2)bekezdésében foglaltak alapján. Előadta, hogy a sérelmezett interjúban az alperes több valótlan tényállítást közölt. - 3 Pf.II.20.231/2007/
  1. szám Ellenzi a tömörülés helyi vezetőségének álláspontjával egyezően a kórház privatizációt, illetőleg a vizitdíj, a gyógyszer- és energiaárak drasztikus emelését, az /párt neve 2/ hatalmi pozíciót nem ajánlott fel és nem felel meg a valóságnak, hogy nem tudott ellenállni a csábításnak. Hamis színben feltüntetett tény, hogy „lesz /város neve/-n /párt neve 5/" és „sokan visszatérnek a megtévesztettek közül". Az /választási szövetség megjelölése/ választási szövetség tagjaként került a közgyűlésbe, a szövetség választás előtti megállapodása pedig elismeri a képviselők politikai szuverenitását. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy semmilyen valótlan tényt nem állított a felperesre vonatkozóan. A felelős szerkesztő interjút készített /tanú neve 1/-val, aki annak szövegét pontosításokkal jóváhagyta és ez jelent meg az újságban. Másodlagos hivatkozása szerint a riporter nem jogosult megváltoztatni a riportalany hozzájárulása nélkül az általa elmondottakat. A politikai vita hevében a politikusok egymás közötti szóváltása során a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelkedően magas alkotmányos értéktartalmából következően a közszereplő személyéhez fűződő jogainak sérelmét csak súlyos vagy kirívó jogsértés esetén lehet megállapítani. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, helyreigazító közlemény közzétételére, amely szerint „a ... című kiadvány ...-i lapszámában valótlanul híreszteltük azt, hogy felperes részére az /párt neve 2/ hatalmi pozíciókat ajánlott fel és ezt felperes elfogadta". Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Jogi okfejtése szerint az alperes akkor is köteles helyreigazító közleményt közzétenni, ha a kifogásolt szövegrészlet nem a riportot készítő szerkesztőtől, hanem a riportalanytól származik. A sajtóközleményt a maga egészében kell vizsgálni, az egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értelmezni. A véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, a politikai, tudományos és művészeti vita önmagában nem lehet sajtóhelyreigazításnak az alapja. Ezért indokolatlannak találta /tanú neve 1/-tól származó közlések közül a felperes, illetőleg a tömörülés politikájára és aktuális politikai kérdésekben történt állásfoglalására vonatkozó közlés miatti helyreigazítási kérelmet, mert ebben az interjúalany politikai nézetét és saját véleményét ismertette, ami nem jogsértő (
  2. számú Polgári Kollégiumi állásfoglalás). Tényközlésként értékelte a cikk további részét, amely arra utal, hogy az /párt neve 2/ a felperesnek hatalmi, döntési pozíciót ígért és ezen ígéret fejében nem az interjú alanya által vezetett pártnak, hanem egy más szövetségnek a támogatásával indult az önkormányzati választásokon, így lett tagja a megyei jogú város közgyűlésének. Azt a kifejezést, amely szerint a felperes nem tudott ellenállni a „csábításnak", úgy értelmezte, hogy korábbi pártja támogatását azért nem fogadta el, illetve a választáson azért indult az /választási szövetség megjelölése/ szövetség támogatottjaként, mert az /párt neve 2/ hatalmi pozíciót ígért. Ez a tényállítás a felperes megítélését környezetében hátrányosan befolyásolta, hiszen úgy tüntette fel, mintha előnyök ígérete mellett kívánna politizálni. Az alperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az /párt neve 2/ a felperes részére hatalmi pozíciót ajánlott fel, amelyet az elfogadott. - 4 A bizonyítási eljárás során meghallgatott /tanú neve 1/ nyilatkozata tartalmazza, a vitatott szövegrészlet azt jelenti, ha a felperes az önkormányzati képviselőválasztáson a /párt neve 5/ színeiben indult volna, nagy valószínűséggel nem jut be a közgyűlésbe, ezzel szemben /párt neve 2/-s segítséggel önkormányzati képviselő lett. A megyei bíróság álláspontja szerint ez nem bizonyítja, hogy a korábban is önkormányzati képviselő tisztséget betöltő felperes részére a pártszövetséget alapító egyik párt bármilyen előnyt ígért volna, amit elfogadott. Önmagában az a körülmény, hogy tagja lett az önkormányzati képviselőtestületnek, amelynek többségét nem az /választási szövetség megjelölése/ szövetség jelöltjei közül választották meg, nem eredményezett döntési-hatalmi helyzetet. Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatására és a felperes keresetének teljes elutasítására irányult. Álláspontja szerint a perbeni esetben azért nem kötelezhető a helyreigazításra, mert nem az alperes állított vagy híresztelt valótlan tényt, hanem /tanú neve 1/ riportalany, aki előzetesen jóváhagyta az interjú szövegét. Amennyiben a felperes nem értett egyet az elmondottakkal és személyiségi jogában sérelmet szenvedett, akkor közvetlenül a nyilatkozatot tevővel szemben kellett volna polgári peres eljárást kezdeményeznie. Az újságtól csupán azt kérheti, hogy az üggyel kapcsolatos véleményét, álláspontját újabb riportként jelentesse meg, ugyanis a sajtótörvény alapján nincs lehetőség arra, hogy a riportalany által elmondottakat megváltoztassa. Az elsőfokú ítélet rendelkezése eltér a riportalany által tett nyilatkozattól. Az elsőfokú eljárás során meghallgatott tanú vallotta, hogy az /párt neve 2/ csábítással kapcsolatos kijelentéssel összefüggésben azt értette, ha a felperes a /párt neve 5/ színeiben indul, nem lett volna önkormányzati képviselő. A sajtó egy interjú elkészülte után nem bírálhatja el, hogy az adott közszereplő igazat állít-e vagy sem, feladatát túllépné, ha azért tagadná meg egy cikk közzétételét, mert úgy ítéli meg, hogy az adott közszereplő állítása valótlan. Ez a gyakorlat a véleménynyilvánítás szabadságát és az állampolgárok információhoz való jutásának alapjogát sértené. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A sajtóhelyreigazítás mint sajátos személyiségvédelmi eszköz, a Ptk.
  3. §
(1)bekezdésén alapul, amely szerint ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). Ez a rendelkezés a sajtót terhelő felelősség tekintetében nem tesz különbséget a tényállást megjelenítő információ jellege szerint. Önmagában a tényközlés módja miatt a szerkesztőség nem mentesül a helyreigazítási kötelezettség alól. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény (a továbbiakban St.) 19. §-ának
(3)bekezdése szerint ugyanis a sajtóval szemben a személyhez fűződő jogot sértő tájékoztatás miatt van helye helyreigazításnak külön jogszabály, azaz a Ptk. idézett rendelkezése szerint. - 5 Pf.II.20.231/2007/
  1. szám Az St.
  2. §-ának e/ pontja szerint a tájékoztatás: tényeknek, eseményeknek, hivatalos közleményeknek, beszédeknek, valamint az ezekre vonatkozó véleményeknek, elemzéseknek és értékeléseknek sajtótermék útján történő nyilvános közlése. Ezért a felelősség szempontjából annak van döntő jelentősége, hogy a cikk a tájékoztatás körében keletkezett-e. A helyreigazítási kötelezettség szempontjából közömbös a műfaj, amelyben megjelenítik a valótlan vagy hamis állítást. Önmagában tehát a helyreigazítást nem zárja ki, hogy a riportalany által közölteket az alperes szó szerint adta közre, illetve megjelentetés előtt az autorizáltatás megvalósult. Az ezzel ellentétes fellebbezési előadással az ítélőtábla nem értett egyet. Azt kellett tehát vizsgálni, hogy a riport kommunikál-e valótlan tényt, avagy valós tényt tüntet-e fel hamis színben. /tanú neve 1/ tanú vallotta: kijelentései alatt azt értette, hogy ha a felperes a pártja képviseletében indul, nagy valószínűséggel nem választották volna meg, ezzel szemben a szövetség segítségével bejutott az önkormányzati képviselő testületbe. Ezzel valóságot állította, hiszen a felperes ténylegesen az /párt neve 2/ támogatásával nyert mandátumot és vált /város neve/ Város Önkormányzat képviseőjévé. Az /választási szövetség megjelölése/ közös jelöltjeként indult és listáról került be. Előnyt jelentett a számára az, hogy az /választási szövetség megjelölése/ segítette, közös jelöltnek állította, továbbá a listán szerepeltette és a maradék pontok alapján a listán való megjelentésével nyerte el a mandátumot. Az önkormányzás lényegéből következik, hogy a szervezeti rendszeren belül meghatározó szerepe van a képviselőtestületnek. Közelebbről ez abban nyilvánul meg, hogy az önkormányzás joga a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illeti meg, akik a képviselőtestületbe választott képviselőik útján gyakorolják az önkormányzathoz való közösségi jogaikat. A helyi önkormányzatokról szóló
  3. évi LXV. törvény
  4. §
(1)bekezdése értelmében pedig a települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a testületi döntések előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A felperes tehát a helyi közügyek intézésére vonatkozóan döntési jogosultságot, hatalmi pozíciót szerzett, amely tényt nem befolyásolhat a testület összetételének jellege, az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontja téves. A riportalany való tényről nyilatkozott ezzel is. Amint az ítélőtábla előbb már ismertette, ellentmondás mutatkozik az ítélet rendelkező része és indokolása között, mert amíg az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásában a „nem tudott ellenállni a csábításnak" kifejezést sértőnek találta a felperesre nézve,, a helyreigazítás erre nem vonatkozik. Mivel a felperes az ítélet ellen fellebbezést nem nyújtott be, az ítélőtábla nem foglalkozott azzal, hogy ez utóbbi kifejezés sérelmes lehet-e a felperesre nézve (Pp. 253. §
(3)bek). Utal azonban arra, hogy e kifejezés alatt a nyilatkozónak a véleménye húzódik meg, márpedig a közszereplőnek - mint amilyen a felperes is - a vele szemben megnyilvánuló kritikát jobban kell tűrnie. - 6 A riport azon kitétele, hogy a felperes „nem tudott ellenállni a kísértésnek", illetve „csábításnak" elmarasztaló lehet, de nem lépi túl azt a határt, amely a közélet szereplőivel szemben megengedett és ezért a helyreigazításnak nem lehet alapja. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését megváltoztatta a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján. Ennek eredményeként módosítani kellett az elsőfokú perköltség és illeték viselését is. Az alperes fellebbezése eredményes volt, ezért a felperes a másodfokú eljárási költséget köteles megtéríteni a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében. Az
  1. évi XCIII. tv.
  2. §
(1)bekezdés f/ pontja alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket is a felperes köteles megfizetni (6/1986. (VI.26.) IM. számú rendelet 13. §
(2)bekezdése és
  1. §). S z e g e d,
  2. július
  3. Dr. Sághy László sk. a tanács elnöke Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.