SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.501/2008/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a dr. Hadfi János ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - a dr. Kis András ügyvéd által képviselt MINDSZENTI VÍZIKÖZMŰ TÁRSULAT 6630 Mindszent, Köztársaság tér
- szám alatti székhelyű alperes ellen társulat határozat bírósági felülvizsgálata és egyéb iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- szeptember hó
- napján kelt 7.G.40.076/2008/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 6.000,-(Hatezer) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes
- szeptember hó
- napján megtartott alakuló közgyűlésén elhatározta az alperesi víziközmű társulat létrehozását, egyúttal 7/
- (IX.27.) AKGY. számú határozatával a tagok által fizetendő érdekeltségi hozzájárulás egységnyi összegét 200.000,-Ft-ban. Az alapszabály szerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. Az érdekeltségi területet az alapszabály részét képező helyszínrajzon tüntették fel, ez Mindszent település közigazgatási területével azonos. Rendelkeztek arról, hogy az alapszabály mellékletében meg kell határozni a társulat tagjainak nevét, róluk az alperes részletes és összesített nyilvántartást köteles vezetni. E mellékletben a felperes nem került feltüntetésre. A felperes tulajdonát képezi a Mindszent, ... helyrajzi számú ingatlan, amely az alperes érdekeltségi területén található. Az alperes
- március 12-én kelt levelében értesítette a felperest az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségről. Az okiraton a társulat elnökének neve került feltüntetésre az alperes bélyegzőjével, aláírás nélkül. -2- A felperes pontosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy nem tagja az alperesi társulatnak, miután a tulajdonában álló ingatlan nem tartozik az alperes érdekeltségi területéhez, önálló szennyvízbekötéssel rendelkezik, és az alapszabály mellékletében sem tüntették fel tagként. Tagsági jogviszony hiányában pedig rá kötelező érvényű határozatot az alperes nem hozhatott, ezért az érvénytelen, törvénysértő. Az értesítés szintén érvénytelen, egyben hatálytalan, mivel az elnök azt kézjegyével nem látta el. Mindezek következtében a felperes érdekeltségi hozzájárulás fizetésére sem kötelezhető. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a felperesi ingatlan az alperes érdekeltségi területén található, ennek következtében a felperes a társulat tagja, ezért a közgyűlési határozat rá is vonatkozik. Miután pedig az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésére vonatkozó értesítés nem minősül határozatnak, annak alaki hibája nem eredményezi sem az értesítés, sem a határozat érvénytelenségét. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában kiemelte, hogy az
- évi LVII. törvény
- §
(4)bekezdésének rendelkezése alapján, a törvény erejénél fogva vált a felperes a társulat tagjává, mivel ingatlantulajdona az érdekeltségi területen fekszik. A társulat tehát kényszertársaságnak minősül, így a sérelmezett alperesi határozat a felperesre mint tagra kötelező. Ugyanakkor nem állapítható meg annak érvénytelensége sem, mert jogszabályban felsorolt megtámadási okot a felperes nem jelölt meg, s a határozat jogszabályba, illetőleg alapszabályba sem ütközik. Kifejtette továbbá, hogy az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettségről szóló írásbeli értesítés alaki hiányossága nem eredményezi sem az értesítés, sem a határozat érvénytelenségét. A társulat tevékenységével, az alapszabálynak és mellékleteinek hiányosságaival kapcsolatos kifogások elbírálása pedig a törvényességi felügyeletet gyakorló cégbíróság hatáskörébe tartozik. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen annak kereseti kérelem szerinti megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte új eljárásra utasítás mellett. Fellebbezésének indokolása szerint az elsőfokú ítélet mind ténybelileg, mind jogilag megalapozatlan. Sérelmezte, hogy az elsőfokú eljárás során általa hivatkozott jogszabálysértéseket az elsőfokú bíróság nem értékelte, így ítélete nem tartalmaz indokolást a Ptk. 5. §
(1)bekezdésének és 7. §
(1)bekezdésének megsértésével kapcsolatos felperesi előadásokra. Fenntartotta az elsőfokú eljárás során kifejtett álláspontját atekintetben, hogy az alperes által megküldött értesítés jognyilatkozatnak minősül, mivel az jogokat és kötelezettségeket rögzít, több irányú joghatása van. Ennek következtében meg kell felelnie mind az alperesi alapszabály, mind pedig a Gt. képviseletre és cégjegyzésre vonatkozó szabályainak, amely követelményeknek azonban nem tesz eleget. Ismételten utalt arra, hogy a felperesi ingatlan szennyvízelvezetése és ivóvízellátása megoldott, a felperes más társaságnak fizet e szolgáltatásokkal összefüggésben díjat, ennek következtében ingatlana nem minősülhet az alperes érdekeltségi területén belül lévőnek, tehát az alperes tagja sem lehet. Ilyen jellegű jogviszony hiányában pedig a felperesre kötelező érvényű határozatot az alperes nem hozhatott, ezért az vele -3- Gf.III.30.501/2008/
- szám szemben törvénysértő. Fellebbezésének mellékleteként bizonyítékot csatolt arra, hogy az alperes által hivatkozott beruházás a meglévő csatornahálózat továbbépítésével valósul meg az alperes keretei között, ami szintén társulati tagsági jogviszonya ellen szól, hiszen a kényszertársulás sem jelentheti, hogy törvénysértően kerüljön megállapításra az érdekeltségi terület, többszörös fizetési kötelezettsége keletkezzen. A tagsági jogviszony hiányát jelenti az a kifejtetteken felül, hogy az alapszabály mellékletét képező tagnyilvántartásban sem szerepeltették a felperest. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az
- évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (Vgt.)
- §-ának
(4)bekezdéséből következően a víziközmű társulat létrehozásához, az ebből eredő jogosultságok keletkezéséhez nem elegendő a 36. §
(1)és
(2)bekezdésének megfelelő akaratelhatározás, ahhoz szükséges a cégjegyzékbe történő bejegyzés. Ezzel a jogszabály a bejegyzésnek konstitutív hatályt tulajdonít a társulat létrejötte szempontjából. A tagsági jogviszony keletkezéséhez azonban nem szükséges a törvény 37. §
(2)bekezdése szerinti követelmény teljesülése, azaz hogy a társulat minden tagjának neve feltüntetésre kerüljön az alapszabály mellékletében tekintettel arra, hogy a jogszabály 34. §
(4)bekezdése kényszertagságot ír elő, ahogyan a jogviszonyt a törvény indokolása is nevesíti. Eszerint a társulat tagjai az érdekeltségi területen ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. A 26/2001. (VI.29.) Alkotmánybírósági határozat is megállapította, hogy a Vgt. értelmében a társulatnak a törvény erejénél fogva tagjává válik az összes érdekelt, azaz a már hivatkozott 34. §
(4)bekezdésében meghatározott személyek. Tekintettel arra, hogy a felperes ingatlana bizonyítottan a megállapított érdekeltségi területen fekszik, a cégbíróság pedig az alperest nyilvántartásba vette, a felperes tagsági jogviszonya létrejött. Ehhez további jogi aktusra szükség nem volt, így arra sem, hogy nevét az alapszabály mellékletében feltüntessék. E jogszabály által előírt követelmény a cégbíróság előtti eljárásban bírhat jelentőséggel, amelynek hatáskörébe - mint ahogy arra az elsőfokú bíróság is helyesen utalt - a társaság létrejöttével, működésével kapcsolatos kifogások elbírálása tartozik (BDT.2002.648. számú eseti döntés). Alaptalanul hivatkozik a felperes arra is, hogy az alperes az érdekeltségi területet helytelenül állapította meg. A 160/1995. (XII.26.) Korm. rendelet 1. §-ának
(2)bekezdése kimondja, hogy egy érdekeltségi területen az adott közfeladat ellátására csak egy társulat működhet. Az alperesi társulat érdekeltségi területe más társulatéval nem ütközik, a felperes ivóvízellátását és szennyvíz elvezetését végző részvénytársaság ilyen társulatnak nem minősülhet, hiszen a társulat az 1995. évi LVII. törvény 34. §-ához fűzött indokolás szerint gazdasági társasági formában nem -4- működhet, ugyanakkor a felperesnek szolgáltatást végző cég részvénytársaság, amely az új Gt. 2. §
(2)bekezdése értelmében jogi személyiségű gazdasági társaságnak minősül. Nem volt tehát jogszabályi akadálya az érdekeltségi terület alapszabály szerinti meghatározásának. A felperesi tagsági jogviszonyt az sem befolyásolja, hogy az alperes feladatainak ellátásához esetlegesen felhasználja a meglévő csatornahálózatot. Mivel az alperes nem csupán a szennyvízelvezetést és az ivóvízellátás megoldását tűzte a társulat céljául, azok közt szerepel az alapszabály és a Vgt. mellékletének 7.a) pontjában részletezett közfeladatok megvalósítása is, megállapítható, hogy mindezek csak részben megoldottak a felperesi ingatlan esetében. Miután a jelenlegi szolgáltató részvénytársaság a ATIKÖFE 12.611-5-3/
- számú határozata szerint szolgáltatást a területen csak a
- december 31-ig végezhet, szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége a felperesnek kétszeresen nem keletkezik, jogsérelem tehát etekintetben sem éri. A felperes a közgyűlési határozat érvénytelenségi okaként tagsági jogviszonyának hiányát jelölte meg. A fentebb kifejtettek szerint azonban a felperes az alperes tagja. Szükséges azonban rámutatni, hogy még e jogviszony hiánya sem eredményezné a határozat érvénytelenségét, az csupán azzal a következménnyel járna, hogy a nem társulati tagra nem terjed ki a határozat személyi hatálya, tehát rá kötelezettségeket nem róhat, jogokat számára nem alapíthat. Mivel azonban a felperes a korábban kifejtettek szerint a társaság tagjának minősül, a határozat vele szemben is hatályos. Ugyancsak egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletnek azzal a megállapításával, hogy a fizetési kötelezettség teljesítésére felhívó értesítés alaki hiányossága - amelyet a felperes a cégjegyzés elmaradásában jelölt meg -, nem eredményezi sem az alapjául szolgáló közgyűlési határozatnak, sem magának az értesítésnek az érvénytelenségét. A Ctv.
- §
(1)bekezdése alapján cégjegyzésnek az az aktus minősül, amikor a törvényes képviseletre jogosult tisztségviselő a társaság nevében aláír, azaz a társaságot írásban képviseli, mégpedig úgy, hogy a társaság cégnevéhez saját aláírását csatolja. A víziközmű társulati értesítés tartalmi követelményeit a 160/1995. (XII.26.) Korm. rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése szabja meg, azonban alaki követelményt nem támaszt. Az ítélőtábla álláspontja szerint mivel nem az értesítés váltja ki a joghatást, az érdekeltségi hozzájárulás fizetési kötelezettség alapja maga a határozat, az értesítés csupán a határozat létrejöttéről, annak tartalmáról történő tájékoztatást célozza, az intéző bizottság elnökének aláírása azon nem érvényességi követelmény. Megalapozatlan az a felperesi hivatkozás is, hogy az alperes a társulat létrehozása, a sérelmezett határozat meghozatala, s az arról való értesítés során jogával visszaélt volna. Eljárása - mint a kifejtettekből megállapítható - a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelt, így fel sem merülhet a Ptk. 5. §
(1)bekezdésében és 7. §
(1)bekezdésében szabályozott elvek sérelme. -5- Gf.III.30.501/2008/
- szám Az előbbiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján - kisebb indokolásbeli kiegészítéssel helybenhagyta, s a pervesztes felperest kötelezte a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint az alperes részére a jogi képviseletével összefüggő perköltség megfizetésére. Ennek mértékét a pertárgyértékhez viszonyítottan a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései alapján állapította meg. S z e g e d,
- február hó
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Kiss Gabriella sk. előadó bíró Dr. Kasza Ferenc sk. táblabíró