← Magyarország

Pf.20306/2007/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.306/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Dr. Tenke András ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - Dr. Gyenge Zoltán ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
  2. március
  3. napján kelt 2.P.20.763/2006/
  4. számú ítélete ellen a felperes
  5. és
  6. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000.- /Harmincezer/ Ft fellebbezési eljárási költséget. A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes
  7. szeptember
  8. napja óta szabadságvesztés büntetését tölti.
  9. augusztus
  10. napján a ... Kórház Belgyógyászati Osztályán elvégzett vizsgálatok korábban lezajlott elülső fali infarktust, illetve reinfarktust állapítottak meg. Gyógykezelését követően
  11. augusztus 19-én a ...-i Rabkórházba kívánták áthelyezni, a felperes azonban ettől elzárkózott. Ezért visszahelyezték a bv. intézet gyengélkedőjébe. Még ugyanezen a napon dohányzást követően rosszul lett, ezért -2visszaszállították a kórházba. A kontrollvizsgálat csökkent bal kamra funkciót állapított meg, az EF (ejectios fractio) érték 25 % volt. Erre tekintettel óvatos mobilizálást és szigorú dohányzási tilalmat javasoltak. A kórházból történő visszaszállítás után a felperes a felajánlott ...-i utókezelést saját felelősségére visszautasította, ezért
  12. augusztus 19étől szeptember 9-éig a bv. intézet fekvőbeteg részlegén kezelték. A szigorú dohányzási tilalom ellenére továbbra is dohányzott, és
  13. szeptember 9-én maga kérte a betegszobáról való kihelyezését. A
  14. december 22-i kontrollvizsgálatkor az EF érték 30 % volt. A felperest
  15. január 3-án körszállítással helyezték el az alperesi intézményben. A befogadó vizsgálatkor az orvos nem tartotta indokoltnak egészségügyi körleten lévő betegszobán történő elhelyezését, mivel a korábbi bv. intézetben is a fegyházkörletben volt elhelyezve. Ezt követően többször jelentkezett az intézet orvosánál fáradékonyság és szívproblémák miatt, ezért az intézet orvosa
  16. március 21-én a bv. központi kórházába, ...-re szállíttatta, ahol augusztus
  17. napjáig tartózkodott. Az ekkor elvégzett vizsgálatok szerinti EF érték kb. 26 % volt. Ezen idő alatt az Országos Kardiológiai Intézetben is vizsgálatokat végeztek el, amelynek eredményeként a panaszmentességre, illetve kiváló terhelhetőségére és az elhanyagolható mértékű ischaemiára tekintettel a további gyógyszeres kezelés folytatását javasolták betegszobai elhelyezés mellett. Ezután a felperes még
  18. november 9-e és december 12-e között tartózkodott a ...-i BV. Kórházban, az ekkor elvégzett kontrollvizsgálat jelentősen csökkent bal kamra funkciót (EF 23 %) állapított meg, erre tekintettel módosították gyógyszeres kezelését. A
  19. március 13-án és a
  20. augusztus 16 - szeptember 4-e közötti időszakban végzett kontrollvizsgálatok alkalmával az EF érték 20 % volt. A felperes keresetében nem vagyoni kártérítésként 40.000.000.- Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét azzal indokolta, hogy az alperesnél történt elhelyezését követően
  21. január és március 21-e közötti időszakban nem a betegszobán helyezték el, illetve mozgatása, szállítása nem az előírásoknak, illetve egészségi állapotának megfelelően történt, ezzel hozható okozati összefüggésbe a bal szívkamra funkció korábbiakhoz képest nagyobb mértékű csökkenése. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleményt, mint aggálytalant ítélkezése alapjául elfogadva megállapította, hogy az alperes a felperes kezelésére vonatkozó egészségügyi intézmények előírásait betartva részesítette a felperest gyógyszeres kezelésben, szívműködésének romlása, a nagy kiterjedésű szívizomelhalás miatti hegesedés a szívizom nagy részének mozgásképtelenné, illetve nagyfokban csökkent mozgásúvá válása, a bal kamra falának elvékonyodása és tágulata következtében jött létre, ami a betegség természetéből adódik, azzal nincs okozati összefüggésben az alperes sérelmezett magatartása. -3- Pf.II.20.306/2007/
  22. szám Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben kérte annak kereseti kérelme szerinti megváltoztatását. Fellebbezésében az ítélkezés alapjául elfogadott szakvéleményt támadta. Sérelmezte, hogy a szakértői vélemény csak érintőlegesen tett utalást a gyógyszeres kezelésére, álláspontja szerint több, ma eredményesen alkalmazott gyógyszert nem írtak fel számára, illetve olyan gyógyszert is adtak, amely beszedése halálához vezetett volna. A szakértői vélemény nem alkalmas a tényleges helyzet feltárására, mivel álláspontja szerint nem bocsátották a szakértő rendelkezésére a teljes orvosi dokumentációt. Maga az orvosi dokumentáció is hiányos, hiszen a 2006-ban ...-n készült zárójelentésében nem szerepel legalább két lezajlott szívinfarktus feltüntetése. Mindezen ellentmondások feltárására új szakértő kirendelését kérte. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg, abból levont jogi következtetése és érdemi döntése helytálló, ítéletét kifogástalanul megindokolta. A felperes fellebbezésében nem jelölt meg olyan, az elsőfokú eljárásban felmerült tényt, vagy körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság nem értékelt. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla a Pp.
  23. §

(2)bekezdése és 254. §
(3)bekezdése alapján helyes indokai szerint helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán utal az alábbiakra. A Pp. 141. §
(2)bekezdése szerint a bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő módon előadni, illetve előterjeszteni. A
(6)bekezdés szerint, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a
(2)bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. -4- Az elsőfokú bíróság a szakvélemény beérkezését követően határidő tűzésével tartalmilag a fenti jogkövetkezmények terhével hívta fel a peres feleket az arra vonatkozó észrevételeik előterjesztésére. A felperes a szakvéleményt
  1. február
  2. napján kézhez vette a 15 napos határidőt meghatározó fentiek szerinti felhívással, azonban az elsőfokú eljárásban a szakértői vélemény kapcsán semmiféle nyilatkozatot nem terjesztett elő, a szakvéleményt csak fellebbezésében támadta. Az elsőfokú eljárásban elő nem adott ezen tényállításait azonban a Pp.
  3. §-a alapján a másodfokú eljárásban nem hozhatja fel (BH. 2003/2004/II.). Ettől függetlenül megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság megalapozottan fogadta el ítélkezése alapjául a perben beszerzett orvosszakértői véleményt, amely kizárja az okozati összefüggést a felperes állapot rosszabbodása és a körletben történő elhelyezése között. A felperes a körletben való elhelyezéskor ú.n. alsó ágy engedélyt kapott, ami azt jelenti, hogy napközben is bármikor lepihenhetett. Ez csupán annyiban különbözik a betegszobai elhelyezéstől, hogy a körletben dohányozhatott. Arra pedig adatok állnak rendelkezésre, hogy a felperes korábbiakban a ...-i BV. Intézetben sem tartotta be az elrendelt szigorú dohányzási tilalmat, sőt ezen okból éppen maga kérte fegyházkörletbeli elhelyezését. A felperes állapotrosszabbodását a tényállásbeli körülbelül 3 havi - álláspontja szerint nem megfelelő elhelyezésével hozza okozati összefüggésbe. Az ezt követően lefolytatott vizsgálatok alkalmával mért EF funkció 26 % volt, ehhez képest a későbbiekben, amikor a betegkörletben tartózkodott, ez az érték tovább csökkent 23, majd 20 %-ra. Ez is azt a szakértői megállapítást támasztja alá, hogy a felperes romló egészségi állapota a betegségének természetéből fakad, nem pedig az alperesnél való - esetleges hátrányos elhelyezésének a következménye. A szakértő véleményében kitért arra, hogy az alperes a szakrendelések előírásai alapján részesítette gyógyszeres kezelésben a felperest. Ezt a felperes alappal nem kifogásolhatja. A ...-i BV. Kórház dokumentációinak esetleges hiányosságai a per tárgyát nem képezik, de ettől eltekintve sem bírhatnak jelentőséggel, hiszen azok a per tárgyát képező időszak után, 2006-ban keletkeztek. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp.
  4. §-a alapján köteles az alperes jogi képviseletével felmerült és a 32/
  5. (VIII.22.) IM. rendelet alapján megállapított másodfokú perköltségének megfizetésére. A fellebbezési eljárási illetéket a felperes -5Pf.II.20.306/2007/
  6. szám személyes költségmentessége folytán a 6/
  7. (VI.26.) IM. rendelet
  8. §-a alapján a
  9. §
(1)bekezdésében foglaltakra figyelemmel az állam viseli. S z e g e d ,
  1. november
  2. Dr.Sághy László sk. a tanács elnöke Zanóczné dr.Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr.Rakita Zsuzsanna sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.