← Magyarország

Gf.30513/2009/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.513/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Tóbiás Zsolt ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Sándor Csaba ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen változásbejegyző végzés felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  2. szeptember
  3. napján kelt 8.G.40.163/2009/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 62.500 (Hatvankettőezer-ötszáz) Ft első- és másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 24.000 (Huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperesi társaság tagja volt a felperes, továbbá tag-
  6. A felperes
  7. november
  8. napján az alperesi társaságban lévő üzletrészét 2.900.000 Ft vételárért értékesítette tag-1 részére. E megállapodással az ügyletkötő felek félretették a korábban,
  9. október
  10. napján ugyanezen üzletrészre kötött szerződésüket. Az üzletrész átruházás következtében a társaság egyszemélyessé vált. Tag-1 az alperesi társaság szerződését
  11. november
  12. napján módosította. A többek között a felperes tagsági jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos és egyéb módosításokat érintő változásbejegyzés iránti kérelmét az alperes
  13. december
  14. napján előterjesztette az alperesi cégjegyzéket vezető Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt, majd -2- kérelmét
  15. december
  16. napján módosította. A módosított változásbejegyzés iránti kérelmet az alperes
  17. december
  18. napján visszavonta. Utóbb e visszavonó nyilatkozat visszavonására került sor, amelynek eredményeként a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság a
  19. január
  20. napján kelt Cg. .../
  21. számú végzésével a
  22. január 11-én előterjesztett és
  23. december
  24. napján módosított kérelemnek megfelelő tartalommal a felperes tagsági jogviszonyának megszűnésével összefüggésben, az egyszemélyes kft-vé alakulás, törzstőke leszállítás, telephely és fióktelepek törlése vonatkozásában a módosításokat a cégjegyzékben átvezette. A változásbejegyző végzés közzétételére
  25. február
  26. napján került sor. A felperes a
  27. február
  28. napján a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz címzett, de tévesen a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt iktatott keresetlevelében a
  29. sorszámú változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt érvényesített igényt az alperessel szemben. A felperes cégbíróságnál iktatott keresetlevele a Bács-Kiskun Megyei Bíróságra
  30. május
  31. napján érkezett meg. Keresetében kérte, hogy a bíróság a Ctv.
  32. §-a alapján helyezze hatályon kívül a cégbíróság
  33. sorszámú végzését tekintettel arra, hogy a bejegyző végzés törvénysértő, mert a törzstőke leszállításának bejegyzése a Cégközlönyben való közzététel nélkül történt meg, figyelmen kívül hagyva a Gt.
  34. § /1/ bekezdés által meghatározott rendelkezéseket. Jogszabályba ütközik, hogy tag-1
  35. november
  36. napján olyan nyilatkozatot tett a cégbíróság felé, amely szerint a társaságnak nincs nyilvántartott hitelezője, valamint hivatkozott arra is, hogy a
  37. január 22-én a cégbíróság előtt előterjesztett nyilatkozat alaki hibában is szenved. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felperes jogvesztő törvényi határidőn túl, csak
  38. május
  39. napján terjesztette elő keresetlevelét, de érdemben is megalapozatlan a kereset, ugyanis a felperes az üzletrész átruházást követően nem volt a társaság tagja, így az ezt követően hozott alapítói döntés tekintetében perlési jogosultsága nincsen. Előadta, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által tárolt adatok szerint
  40. február 22-én egyébként is megtörtént a kifogásolt hirdetmény közzététele. Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével érdemben vizsgálta a felperes keresetét, megalapozatlannak ítélte az alperes törvényi határidő elmulasztására történő hivatkozását, rámutatva arra, hogy bírósági iktatási hibák nem eshetnek a felperes terhére, ezért a
  41. február
  42. napján, tehát a 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztett keresetlevelet határidőben érkezettnek kell tekinteni. Vizsgálta azt az alperesi hivatkozást is, hogy a felperesnek fennáll-e a perlési jogosultsága. E körben rámutatott arra, hogy a Ctv.
  43. § /1/ bekezdését nem lehet túlzottan megszorítóan értelmezni, így annak a személynek a kereshetőségi joga is megállapítható, akire nézve a változást bejegyző végzés akként tartalmaz rendelkezést, hogy törli őt a kft. tagjai közül. Érdemben vizsgálva a felperes hivatkozásait megállapította, hogy miután a
  44. november
  45. napján kelt üzletrész átruházási szerződéssel az alperesi kft. egyszemélyes kft-vé alakult, ezért a
  46. december
  47. napján előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelem visszavonása iránti kérelemhez nem volt szükség a felperesnek, mint volt tagnak a -3Gf.III.30.513/2009/
  48. szám hozzájárulására, egyszemélyes kft-ben ugyanis az egyedüli tag döntése elegendő volt e nyilatkozat megtételéhez. A visszavonás iránti kérelem cégbírósághoz való beérkezésével azonban az alperesi kft. megszűnt egyszemélyes társaság lenni, ezért a visszavonási kérelem visszavonásához már a felperesnek, mint tagnak a hozzájárulására is szükség lett volna. A hozzájárulás hiányára figyelemmel a törzstőke leszállítás miatti változásbejegyzés vonatkozásában arra mutatott rá, hogy az alperesi kft-nek taggyűlést kellett volna összehívnia, és a törzstőke leszállítás iránti
  49. december 18-i kérelem visszavonásának a visszavonásához a legfőbb szerv vonatkozó határozatát lett volna szükséges a cégbírósághoz becsatolni. Ezen túl a tőkeleszállításról hozott döntés Cégközlönyben való kétszeri közzététele sem történt meg annak ellenére, hogy a jogi képviselő eleget tett azon intézkedési kötelezettségének, hogy a tőke leszállításáról hozott döntés Cégközlönyben való kétszeri közzététele iránti kérelmét előterjesztette. A fióktelep törlésére vonatkozó bejegyzés sem szabályszerű, ugyanis taggyűlés összehívására és szavazásra etekintetben sem került sor. A bíróság vizsgálódása tágabb értelemben kiterjed a cégbíróság eljárásának vizsgálatára, és megállapítható volt, hogy a cégbíróság nem követelte meg az alperestől a Ctv.
  50. § /3/ bekezdésében a Gt.
  51. § /1/ és /2/ bekezdésében, valamint a
  52. § /1/ bekezdésében írt jogszabályi rendelkezések betartását, amelyek hiányát észlelnie kellett volna. E hiányosságok okozta jogszabálysértések kiküszöbölésére a peres eljárásban nem volt lehetőség, ezért a Ctv.
  53. § /2/ és /3/ bekezdése alapján az alperesi cég nyilvántartásában
  54. január
  55. napján kelt Cg. .../
  56. számú változást bejegyző végzést hatályon kívül helyezte és megkereste a Bács-Kiskun Megyei Bíróságot mint Cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból törölje az érintett cégjegyzék adatokat. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének elutasítását kérte. Változatlanul hivatkozott arra, hogy a felperes keresetét törvényi határidőn túl terjesztette elő. A felperesnek perlési joga sincsen, hiszen üzletrészét értékesítette, ezzel az alperesi társasághoz fűződő jogi érdeke megszűnt. Érdemben arra hivatkozott, hogy az alperes mindenben eleget tett hirdetményi kötelezettségének, így a hirdetmény esetleges elmaradása nem az ő érdekkörében merült fel. Rámutatott továbbá arra, hogy a Ctv.
  57. §a értelmében a megyei bíróság végzése legfeljebb a leszállított jegyzett tőke vonatkozásában helyezhette volna hatályon kívül a változásbejegyző végzést, nem pedig teljes tartalmában, így különösen nem az üzletrész átruházás folytán beállt tagsági viszony megszűnése tekintetében. Hivatkozott arra is, hogy téves a Gt.
  58. §-ának ítélet szerinti értelmezése és alkalmazása, hiszen az üzletrész átruházási szerződésre tekintettel a kft. egyszemélyes társaság lett, annak a felperes már nem volt tagja, így a taggyűlési határozat helyébe minden esetben alapítói döntés lép. A kereseti kérelem nem irányult a felperesi üzletrész tulajdon visszaállítására, ennél fogva a Ctv.
  59. § /1/ bekezdést értelmező bírósági álláspont a kereseten túl is terjeszkedik, és mind a jogszabály szellemével, mind pedig a szerződéses akarat szabadságával ellentétes is. -4A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy amikor tag-1 a felperessel egyetértésben
  60. december
  61. napján a társasági szerződés módosítására vonatkozó kérelmet visszavonta, akkor lemondott arról, hogy az egyszemélyes kft. alapító okirata a cégjegyzékbe bejegyzésre kerüljön. Amikor a visszavonást visszavonta, akkor tévedésbe ejtette a felperest, így nyilvánvalóan jogellenesen járt el. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a Gt. szerint az alperesi ügyvezetőnek hogyan kellett volna helyesen eljárnia. A felperes igényérvényesítésre jogosult, a keresetindítási határidőt nem késte le. Nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a törzstőke leszállítására vonatkozó hirdetmény egy alkalommal sem került közzétételre, így a felperes, akinek a társasággal szemben 10.000.000 Ft-os - az alperes felszámolója által el is ismert - tagi hitel követelése van az alperessel szemben, nem élhetett garanciális jogaival, az őt megillető keresetindítási határidő a közlemény kétszeri közzététele hiányában meg sem kezdődhetett. A hirdetmény közzététele hiányában bármifajta bejegyzés törvénysértő. A felperes a perben az eredeti állapot helyreállítását is kérte, így nincs szó a kereseti kérelmen való túlterjeszkedésről az elsőfokú ítéleti döntéssel. A fellebbezés alapos. Az alperesi fellebbezési hivatkozásra tekintettel a másodfokú bíróság a
  62. évi V. törvény (Ctv.)
  63. § /2/ bekezdésére tekintettel azt vizsgálta, hogy a felperes keresetlevelének előterjesztésére a jogvesztő határidőn belül került-e sor, azaz módja volte az elsőfokú bíróságnak érdemben vizsgálnia a keresetet. E tárgykörben a másodfokú bíróság mindenben osztja az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi álláspontot, figyelemmel arra, hogy a
  64. sorszámú változásbejegyző végzés közzététele
  65. február
  66. napján történt meg, míg a felperes keresetlevelét
  67. február
  68. napján, tehát a 30 napos jogvesztő határidőn belül terjesztette elő. Az a körülmény, hogy a Bács-Kiskun Megyei Bíróságnak címzett keresetlevél tévesen a cégbírósághoz került iktatásra, olyan bírósági szervezeten belüli adminisztrációs hiba, ami nyilvánvalóan nem járhat a felperesre olyan súlyos jogkövetkezménnyel, ami a számára nyitva álló igényérvényesítési jogvesztő határidő elmulasztását jelentené akkor, ha kétségtelenül megállapítható, hogy a cégbíróságról késedelmesen, csupán
  69. május
  70. napján került továbbküldésre a keresetlevél elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz. Mindebből következően alaptalan a fellebbezés arra történő hivatkozása, hogy jogvesztő határidőn túli felperesi igényérvényesítés történt. A Ctv.
  71. §-a sajátos jogorvoslati lehetőséget teremt a kérelemnek helyt adó változásbejegyzési végzések tekintetében. A változásbejegyző végzés ugyanis nyomban jogerős, az adatok a cégjegyzékben a végzés meghozatalakor átvezetésre kerülnek, erre figyelemmel a fellebbezés jogának kizártsága miatt a törvény utólagos, peres jogorvoslati lehetőséget biztosít az ilyen határozatokkal szemben. A Ctv.
  72. § /1/ bekezdése azonban a forgalom biztonságához és a közhiteles cégnyilvántartás biztosításához fűződő érdekek miatt szigorúan szabályozza, hogy kik jogosultak e sajátos jogorvoslati eszközzel élni. Privilegizált jogorvoslati jogosultsággal rendelkezőnek tekinthető az ügyész, akinek általános keresetindítási jogát nem -5Gf.III.30.513/2009/
  73. szám korlátozza a törvényi rendelkezés, ugyanakkor az egyéb jogosultak csakis a rendelkezés rájuk vonatkozó részével kapcsolatban élhetnek a perindítás, mint sajátos jogorvoslat lehetőségével. Az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben az egyéb jogosultak körét a bírói gyakorlat kifejezetten megszorítóan értelmezi. Csak azon személy kereshetőségi joga ismerhető el, akire nézve a bejegyző végzés nevesítve rendelkezést tartalmaz. Amennyiben elkülöníthető cégadatok vonatkozásában kerül sor igényérvényesítésre, úgy a Ctv.
  74. § /3/ bekezdésére tekintettel - valamennyi elkülöníthető cégadatra vonatkozóan külön-külön szükséges vizsgálni a perlési jogosultság fennállását. Ilyen esetben ugyanis a sajátos jogorvoslati eszköz alapos igénybevételével sem automatikusan, a teljes változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére kerül sor, hanem elkülöníthető cégadatok esetén csak a végzés jogszabálysértő rendelkezése hatályon kívül helyezésére kerülhet sor. A felperes kereseti kérelmében több, egymástól elkülöníthető cégadat vonatkozásában érvényesített igényt, ezért keresetindítási jogosultságát is szükséges volt tovább vizsgálni. A rendelkezésre álló adatok alapján tényszerűen megállapítható, hogy a felperes és tag-1 között már
  75. október 12-én létrejött egy üzletrész átruházási szerződés, amely azonban jogi hatás kiváltására azért nem alkalmas, mert az ügyletkötő felek a
  76. november 12-i, ugyanazon üzletrészre vonatkozó ismételt szerződés megkötésével azt az akaratukat nyilvánították ki, hogy a korábbi szerződés rendelkezéseit nem tartják fenn, a korábbi megállapodásuk félretételével, részben új feltételek kikötése mellett kívánnak megállapodni. Ezt igazolja, hogy a
  77. október 12-i megállapodás alapján társasági jogviszonyban releváns változások nem következtek be, ugyanakkor a
  78. november 12-i megállapodást már társasági jogviszonyban is releváns jogcselekmények követték. Mindebből következően - függetlenül attól, hogy a
  79. november 12-i megállapodásban a felek külön nem rendelkeztek a korábban közöttük létrejött üzletrész átruházási szerződés felbontásáról, vagy egyéb módon történő megszüntetéséről - egyértelműen megállapítható e korábbi ügylet felszámolása, azaz a felek célzott joghatást csak a
  80. november 12-i megállapodáshoz kívántak egyértelműen fűzni. A fentiekből következik, hogy a felperes és tag-1 között
  81. november
  82. napján jött létre társasági jogi joghatás kiváltására is alkalmas üzletrész átruházási szerződés. Az üzletrész értékesítéséből fontos polgári anyagi jogi és társasági jogi jogkövetkezmények származnak. A szerződés megkötésével anyagi jogi értelemben az eladó üzletrész feletti tulajdonjoga, így az azzal kapcsolatos rendelkezési joga is megszűnik, és miután a kft-ben az üzletrész testesíti meg a tagsági jogokat, ezért az üzletrész átruházás, mint anyagi jogi jogcselekmény fontos jogkövetkezménye ennek társasági jogi jogviszonyban beálló joghatása. Az üzletrész átruházás jogi hatálya azonban külön vizsgálandó az ügyletkötő felek, az érintett társaság, a cégjegyzéket vezető cégbíróság és kívülálló harmadik személyek viszonylatában. Miután a felperes és tag-1 közötti üzletrész átruházási szerződés nem függött feltételtől, és a szerződés hatályát sem tették az ügyletkötő -6felek valamely későbbi időpontra, így megállapítható, hogy az ügyletkötő felek egymás közti viszonyában a szerződés annak megkötése napjától hatályos. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szerződés kötőerővel rendelkezik, amit legfeljebb csak az ügyletkötő felek későbbi, szerződés megszüntetésére kinyilvánított akarata, vagy a szerződés érvénytelenségének megállapítása oldhat fel. Az üzletrész átruházás folytán a vevő a tagsági jogok gyakorlására való jogosultságot szerez, a tagváltozás a társasággal szemben akkor válik hatályossá, amikor az üzletrész új tulajdonosa a tulajdonszerzés tényét a társaságnak a Gt-ben előírtak szerint bejelenti. Ezen időponttól kezdődően az új tulajdonos gyakorolhatja a tagokat megillető jogokat, illetve köteles viselni a tagsággal járó kötelezettségeket mindaddig, amíg bíróság a tulajdonszerzés jogellenességét meg nem állapítja (EBH 2004/
  83. számú eseti döntés). A konkrét ügyben a felperes és a tag-1 közötti szerződés megkötésének napján megtett egyéb társasági jogi jognyilatkozatokból egyértelműen megállapítható, hogy az üzletrész átruházás még ezen a napon a társasággal szemben is hatályossá vált, a vevő aki egyben a társaság korábbi tagja is volt, a szükséges nyilatkozatokat megtette, és figyelemmel arra, hogy az üzletrész átruházás folytán egyszemélyessé vált a társaság, így bizonyosan a társaság tudomást szerzett az üzletrész átruházásról és annak következményeiről. Egyértelműen ezt igazolja, hogy a társasági szerződés módosítása is megtörtént
  84. november
  85. napján. A tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos változásbejegyzési kérelem - más egyéb változások bejelentésével egyidejűleg -
  86. december
  87. napján a cégbíróságnak is tudomására jutott, és miután a változás a cégjegyzékbe a
  88. sorszám alatti végzéssel bejegyzésre került, így a cég tagjait érintő változások kívülálló harmadik személyek irányában a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel, de a változás időpontjára visszamenőleges hatállyal váltak hatályossá (BH 2005/
  89. számú eseti döntés). A fentiekből egyértelműen következik, hogy a felperes a változásbejegyző végzés azon elkülöníthető cégadata vonatkozásában, ami az ő tagsági jogviszonyának törlésére vonatkozik, rendelkezik perlési jogosultsággal, így a felperest ezen elkülöníthető cégadat vonatkozásában olyan, a Ctv.
  90. § /1/ bekezdésében körülírt egyéb jogosultnak kell tekinteni, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Miután azonban a Ctv.
  91. § /1/ bekezdése ilyen esetben is csak a rendelkezés őt érintő része vonatkozásában teremti meg a perlési jogosultság megállapítását, így a tagváltozással összefüggő cégadatokon túli egyéb, elkülöníthető cégadatok vonatkozásában perlési jogosultság csak akkor állapítható meg, ha az egyéb adatok tekintetében is megállapítható a felperes egyéb jogosulti minősége. A felperes tagsági jogviszonyának megszűnése és az üzletrész átruházás társasággal szembeni hatályosulása következtében a felperes
  92. november
  93. napjától már nem tekinthető a társaság tagjának, téves az az elsőfokú ítéletben kifejtett jogi okfejtés, hogy a cégbíróság előtt tett nyilatkozat visszavonását követően a felperes tagsági jogviszonya „feléledne". Függetlenül ugyanis attól, hogy a tagváltozás cégjegyzékben történő átvezetésére ténylegesen sor kerül-e vagy sem, az üzletrész átruházás anyagi jogi értelemben a fentiek szerint az ügyletkötő felek egymás közti viszonyában hatályosult, és a társaságnak történő bejelentéssel ez a társaság -7Gf.III.30.513/2009/
  94. szám irányában is hatályos. Mindebből következik, hogy a cégbíróság előtt tett rendelkező nyilatkozatoknak a tagsági jogviszonyra vonatkozóan kihatása nincsen, pusztán egy egyoldalúan megtett, és nem az üzletrész átruházási szerződésre vonatkozó jognyilatkozatnak a kötelmi jogviszonyra és az abból folyó társasági jogi következményekre kihatása nem lehet. A felperes
  95. november
  96. napjától már nem tagja az alperesi társaságnak, így a perlési jogosultsághoz szükséges egyéb jogosulti minősége sem alapítható tagi minőségére. A tagsági jogviszonya megszűnésével kapcsolatos elkülöníthető cégadaton kívüli egyéb cégadatokra vonatkozó változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését, így a felperes csak akkor kérhetné, ha valamely egyéb jogi érdekeltség lenne kimutatható a tagsági jogviszony megszűnésén kívüli változásbejegyzési kérelemmel érintett elkülöníthető cégadatok vonatkozásában. A felperes ilyen egyéb jogosulti perindítási jogosultságra egyáltalán nem hivatkozott. Nyilatkozatait tartalma szerint értékelve legfeljebb a hitelezői minőségére alapítottan a törzstőke leszállítással kapcsolatos változás bejegyzése tekintetében lehet érdemben vizsgálni, hogy a felperes által állított minőség hoz-e létre olyan jogi érdekeltséget, ami alkalmassá teszi a felperest a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezését kérni ezen elkülönített cégadat vonatkozásában. Egyértelmű és következetesnek tekinthető a bírói gyakorlat atekintetben, hogy a hitelezők igényeinek kielégítése alapjaként a gazdasági társaság ténylegesen meglévő vagyonát kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a társaság cégjegyzékébe milyen törzstőkét, milyen hatállyal jegyeztek be. Ezért a törzstőke bejegyzésével vagy módosításával összefüggésben a társaság hitelezője olyan érdekeltnek nem tekinthető, aki az ezen cégadatra vonatkozó bejegyzés törvénysértő jellegére alappal hivatkozhat. A következetes bírói gyakorlat még törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére való hitelezői jogosultságot sem ismer el ezen okokra hivatkozással, a jogi érdekeltség hiányában (EBH 2001/
  97. számú eseti döntés). Mindebből következően a felperes által állított, de egyebekben nem is bizonyított hitelezői minőség a Ctv.
  98. § /1/ bekezdése szerint nem teremt olyan jogi érdekeltséget, ami alapján a törzstőke leszállítással összefüggő felperesi keresetindítási jogosultság igazolható lenne. Összességében a fentiek alapján megállapítható, hogy a tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos változásbejegyzésen túl a felperes az őt nem érintő kérdések tekintetében perlési jogosultsággal nem rendelkezik, ezért a kereseti kérelme ez utóbbi tekintetében érdemben nem vizsgálható (BH 1975/
  99. számú eseti döntés). A tagsági jogviszony törlésével kapcsolatos változásbejegyző rendelkezés jogszerűsége vonatkozásában azonban érdemi vizsgálattal kell eldönteni, hogy megalapozott-e a felperes keresete. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben csak a végzésben foglalt - és fentiek szerint elkülöníthető cégjegyzéki adatra vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő voltára lehet hivatkozni (BDT 2007/
  100. számú eseti döntés), így a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per, mint sajátos jogorvoslati eszköz nem alkalmas a tagsági jogviszony megszűnésének alapjául szolgáló kötelmi jogviszony felszámolására. -8Mindebből következik, hogy ha a felperes a tagsági jogviszonya megszűnésére vonatkozó elkülönített cégjegyzéki adat bejegyzésével összefüggő kereseti kérelmét megalapozottnak is lehetne tekinteni, ez nem jelentené sem a fentebb kifejtettek szerint tagsági jogviszonyának automatikus feléledését, sem pedig az alapul fekvő szerződéses jogviszonyban az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kereseti kérelmének megalapozottságát. Ez utóbbira más jogorvoslati eszközt kellett volna a felperesnek igénybe venni, a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben ugyanis csak a cégbíróság által vizsgálandó okirat, vagy maga a végzés jogszabálysértő volta miatt kérhető a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése. Az üzletrész átruházási szerződés érdemi vizsgálata nem tartozik a cégbíróság vizsgálódási körébe (a Ctv.
  101. szeptember 1-i hatállyal eltörölte még a változás alapjául szolgáló üzletrész átruházási szerződés csatolásának kötelezettségét is), sőt a társaság ügyvezetője sem jogosult vizsgálni az üzletrész átruházási szerződés érvényességét és jogszerűségét, a vezető tisztségviselőnek egyértelmű kötelezettsége, hogy a társaságnak történő bejelentés esetén a tagjegyzéket módosítsa, és a módosított tagjegyzéknek megfelelő tagsági jogviszony megszűnést, illetve szükség esetén új tagsági jogviszony keletkezését a cégbíróság felé a közhiteles nyilvántartás biztosíthatósága érdekében regisztráció végett bejelentse (EBH 2004/
  102. és EBH 2004/
  103. számú eseti döntések). Tény, hogy a felperes a tag-1-gyel kötött üzletrész átruházási szerződést nem támadta meg, annak semmisségére bíróság előtt nem hivatkozott, a felek pedig e szerződést közös akarattal nem számolták fel, nem szüntették meg. A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per korlátozott jogorvoslati eszköz, a forgalom biztonságához és a cégnyilvántartás közhitelességéhez fűződő érdekek miatt csak a jogalkotói célkitűzésekben megfogalmazott korlátozások mellett van lehetőség a jogsértőnek tekinthető végzés, vagy a végzés elkülöníthető cégadatra vonatkozó része hatályon kívül helyezésére, ez azonban semmilyen tekintetben nem eredményezheti az alapul fekvő kötelmi jogi jogviszony felszámolását, így e perben a felperesi hivatkozás szerinti „eredeti állapot helyreállítása" fogalmilag nem kérhető. A felperes tagsági jogviszonya megszűnésével kapcsolatos cégbírósági határozat jogsértő jellege pedig nem állapítható meg, ugyanis az alapul fekvő kötelmi jogi jogviszony egyértelmű következménye, hogy a felperes tagsági jogviszonya is megszűnt, így a társasággal szemben hatályosult üzletrész átruházás következtében helyesen járt el az ügyvezető a felperes tagsági jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos változásbejegyzési kérelem előterjesztésekor. Annak a körülménynek a jelen jogvita elbírálása szempontjából döntő jelentősége nincsen, hogy a változásbejegyzési kérelmet a társaság előbb visszavonta, majd utóbb e visszavonó nyilatkozatot vonta vissza, ugyanis a változásbejegyzési kérelem elbírálására a visszavonó decemberi nyilatkozat megszületéséig nem került sor, továbbá a januári visszavonó nyilatkozat benyújtásáig pedig a cégbíróság a változásbejegyzési eljárás megszüntetéséről sem rendelkezett. A fentebb kifejtettek szerint a cégeljárásban előterjesztett rendelkező nyilatkozatokhoz az elsőfokú bíróság által kifejtettek és a felperesi jogi álláspont szerinti cégjogi következmények - a felperes tagsági jogviszonyának „visszaállásával" kapcsolatosan nem fűződhetnek, amennyiben pedig a december végi nyilatkozattal a változásbejegyzési kérelem visszavontnak -9Gf.III.30.513/2009/
  104. szám tekinthető, akkor is a januári „visszavonó nyilatkozatot visszavonó kérelem" formállogikailag csak az eredetileg előterjesztett változásbejegyzés iránti kérelem megismétlésének, vagy e tárgykörben új kérelem előterjesztésének tekinthető. A cégbíróság tehát jogszabálysértés nélkül járt el, amikor a
  105. december
  106. napján előterjesztett, majd december
  107. napján módosított változásbejegyzési kérelemnek megfelelően törölte a felperes tagsági jogviszonyát, nincs jogszabálysértés sem a változásbejegyző végzés, sem az annak alapjául szolgáló okirat vonatkozásában sem. Ezért abban a részében, amelyre a felperes perlési jogosultsággal rendelkezett, a kereseti kérelmet érdemben kellett elutasítani. A másodfokú bíróság a fentiek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  108. § /2/ bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A kereset elutasítása folytán a felperes mind az első-, mind a másodfokú eljárásban pervesztes lett, ezért köteles a Pp.
  109. § /1/ bekezdése alapján perköltség megfizetésére, melynek összege áll az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült és az ítélőtábla által a 32/
  110. (VIII. 22.) IM számú rendelet
  111. § /3/ bekezdése, /5/ és /6/ bekezdése, valamint 4/A. § /1/ bekezdése alapján megállapított, az alperesi jogi képviselő által kifejtett munkára, és a megtartott első- és másodfokú tárgyalások számára is tekintettel lévő, ÁFAt is magában foglaló ügyvédi munkadíjból. Az alperest illetékfeljegyzési jog illette meg, ezért a másodfokú bíróság az
  112. évi XCIII. törvény
  113. § /1/ bekezdésére,
  114. § /3/ bekezdésére tekintettel a 6/
  115. (VI. 26.) IM számú rendelet
  116. § /2/ bekezdése, valamint
  117. § /1/ és /3/ bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére. Szeged,
  118. március
  119. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.