Pf.20401/2007/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.401/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla az elsőfokú eljárásban dr. Perényi László törvényes képviselő, a fellebbezési eljárásban dr. Kertész József ügyvéd által képviselt ÚJSZEGEDI TEXTILES SPORTÉRT ALAPÍTVÁNY 6726 Szeged, Kertész u.
2. szám alatti székhelyű felperesnek - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Jogi Főosztálya, 1363 Budapest Pf. 24, ügyintéző: ... osztályvezető által képviselt CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG 6720 Szeged,Széchenyi tér
3. szám alatti székhelyű alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
4. június
5. napján kelt 7.P.20.210/2007/
6. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
7. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 100.000.- (Egyszázezer) Ft-ot és ennek
8. december
9. napjától a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek a fellebbezési eljárási költségeiket maguk viselik. A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A Csongrád Megyei Bíróság
10. augusztus
11. napján jogerőre emelkedett Pk.60.203/1991/
12. számú végzésével nyilvántartásba vette az Újszegedi Textiles Sportért elnevezésű felperesi alapítványt. - 2 - A szervezet elsődleges célja az ... Klub anyagi támogatása. A megyei bíróság P.21.925/1995/
13. számú ítéletével az alapítványt megszüntette, ezért
14. január
15. napján Pk.60.203/1991/
16. számú végzésével a nyilvántartásból törölte. A felperes igazolási kérelmét elfogadva és fellebbezését elbírálva a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága
17. október
18. napján Kf.III.27.208/1996/
19. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és az ügyészségnek a felperes megszüntetése iránt előterjesztett keresetét elutasította, majd
20. június
21. napján kelt Kny.II.28.756/1996/
22. számú végzésével mellőzte a nyilvántartásból törlést. A felperes a Nemzeti Civil Alapprogram által nyújtott támogatás megszerzése érdekében 200.000.-Ft vissza nem térítendő támogatásra pályázatot nyújtott be, amelyhez az alperestől kivonatot kért a nyilvántartásáról. A
23. január
24. napján kiállított kivonat azt tartalmazta, hogy az alapítványt megszüntették, az nem működik. A felperes az okirat tartalmát nem vizsgálta, a támogatási kérelem mellékleteként az NCA-nak benyújtotta. A pályázat elbírálója ezt észlelte és hiánypótlásra hívta fel, ezért a felperes
25. április
26. napján azzal a kérelemmel fordult az alpereshez, hogy nyilvántartását állítsa helyre.
27. július
28. napján kapta kézhez a most már a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartási kivonatot. A felperes az igényelt támogatást megkapta, azonban a nyilvántartás helyesbítése előtt nem használta fel, ezért az erre vonatkozó számla
29. július
30. napi keltezésű. A támogatási szerződés alapján az alapítványnak szakmai beszámolót és pénzügyi elszámolást kellett készítenie
31. június
32. napjáig. A Nemzeti Civil Alapprogram a pénzügyi elszámolást vitatta, kifogásolta azt is, hogy a benyújtott számla nem a felhasználási időszakban, azaz
33. január 1-től
34. június 30-ig bezárólag keletkezett, ezért a felperest felhívta a megfelelő számla bemutatására. Az alapítvány ilyen számlával nem rendelkezett és nem kívánta kizárni magát két évre a további juttatásból, ezért
35. december
36. napján a támogatást visszafizette. A felperes keresetében 200.000.-Ft és ennek
37. december
38. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest bírósági jogkörben okozott kár megtérítése jogcímén, mert a nyilvántartásának helyreállítását elmulasztotta és így
39. évre a támogatástól elesett. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Vitatta az okozati összefüggést a káresemény és az alperesi magatartást között, állította, hogy a téves kivonat kiadása az alperes terhére nem róható. A bíróság a felperesi alapítvány törlését az alapítvány megszüntetését kimondó ítélet jogerőre emelkedését követően rendelte el, utóbb azonban a Legfelsőbb Bíróság eltérő tartalmú határozatot hozott. Az alperes ezt is bejegyezte a nyilvántartásába, azonban a megyei bírósági adatokat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala által vezetett központi adattárba vezette át. A továbbiakban az ügyfelek a bírósági kezelőirodák útján a központi nyilvántartási rendszerből kapják a kívánt adatokat. A központi adattár nem tartalmazta, hogy a másodfokú bíróság a törlést mellőzte. A felperesnek azonban módjában volt a kárt elhárítani, ugyanis elvárható lett volna, hogy ellenőrizze a kivonat helyességét és a hiba felismerésekor azonnal gondoskodjon a helyes tartalmú kivonat beszerzéséről. - 3 Pf.II.20.401/2007/
40. szám Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Jogi okfejtése szerint a társadalmi szervezetek és alapítványok nyilvántartásának vezetése, illetve erről az ügyfeleknek szolgáltatott kivonat nem az ítélkezés része, tehát nem a közhatalom gyakorlása során kifejtett tevékenység, így az esetleges jogellenes magatartás nem a Ptk.
41. §-a alapján vizsgálható. Az általános kártérítési felelősséghez szükséges kritériumok sem állanak fenn, ugyanis nincs okozati összefüggés a felperes kára és az alperes magatartása között. Számítógépes nyilvántartásban szerepelnek az alapítványra vonatkozó adatok. Az alperesi alkalmazott a felperesnek
42. januárjában olyan kivonatot adott át, amely szerint az alapítvány már megszűnt. A felperes képviselője ezt nem ellenőrizte, átolvasás nélkül csatolta a pályázatához.
43. áprilisában már tisztában volt azzal, hogy helytelen tartalmú nyilvántartási adatot közöltek vele, ezért módjában állt elhárítani a kárkövetkezményt, ugyanis elvárható lett volna, hogy legalább a hiba felismerésekor gondoskodjon a helyes tartalmú kivonat beszerzéséről. Ezen kötelezettségének nem tett eleget, a megfelelő intézkedés megtétele iránt kérelmet nem terjesztett elő. A felperes terhére értékelte azt is, hogy az államkincstár
44. szeptember
45. napi felhívása ellenére nem tudott olyan számlát benyújtani, ami a felhasználási időszak alatt keletkezett. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve annak megváltoztatását a keresetében foglaltak szerint. Előadta, a bíróságtól elvárható, hogy a valóságnak megfelelő tartalmú nyilvántartást vezessen. Álláspontja szerint a bíróság közhatalmi jellegű tevékenységének gyakorlása során bocsátotta ki a valótlan tényeket tartalmazó kivonatot. Nincs jelentősége annak, hogy az alapítvány képviselője meggyőződött-e az okirat helyes tartalmáról, hiszen elvárható az alperestől a valós tényeken alapuló okirat kiadása. Lényegesnek tartotta magatartásának megítéléséhez, hogy a támogatást visszautalta a folyósító részére, mert a jogszerű felhasználást igazolni nem tudta a jogellenesség miatt. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Érvelése szerint a felperes sérelmének maga volt az okozója, nem ellenőrizte a
46. január
47. napján átvett és az alapítvány megszüntetését tanúsító kivonatot. Az iratokból az is megállapítható, hogy a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Területi Igazgatósága hiánypótlásra felszólításának nem megfelelően tett eleget és ez szolgáltatott okot a támogatás visszakövetelésére. Értékelni kérte a károsult közrehatását. A fellebbezés részben alapos. Az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló módosított 12/1990.(VI.13.) IM. rendelet 1.§