Pf.20493/2007/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.493/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla ... pártfogó ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I. r. és II.rendű alperes neve uo. lakos II. r. alperesek ellen kártérítés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
2. szeptember
3. napján kelt 2.P.21.968/2006/
4. számú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET : Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felperes pártfogó ügyvédjének díját 6.000.-(Hatezer) Ft-ban állapítja meg, amelyet az állam visel. Az ítélet megküldésével megkeresi az ítélőtábla gazdasági hivatalát, hogy a pártfogó ügyvéd díját a felperes költségmentessége folytán az ellátmányból fizesse ki. A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A felperes albérlőként költözött
6. évben a II. r. alperes lakásába, ahol rövidesen élettársi kapcsolatot létesített a bérbeadó fiával, az I. r. alperessel. Kiegyensúlyozatlan kapcsolatuk fennállása alatt többször tettlegességi fajuló vita is előfordult.
7. májusában az I. r. alperes bántalmazta veszekedés során a felperest,
8. december
9. napján pedig a felperes olyan súlyos tettlegességet követett el az I. r. alperessel szemben, amelynek következtében a bíróság emberölés kísérlete miatt jogerősen elítélte. - 2 - A felperes keresetében 27.644.000.-Ft vagyoni és nem vagyoni kára, valamint
10. május
11. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az I. és II. r. alperest egyetemlegesen. A II. r. alperessel szemben igényét arra alapította, hogy támogatta az I. r. alperes jogellenes magatartását. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az I. r. alperes elismerte, hogy
12. májusában néhányszor arcul ütötte a felperest, azonban tagadta, hogy a bántalmazás olyan mértékű lett volna, ami egészségkárosodást okozott. Az elsőfokú bíróság 2.P.20.840/2005/
13. sorszámú ítéletét a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.275/2006/
14. sorszámú részítéletével a felperes nem vagyoni kártérítési keresetét elutasító részében hatályon kívül helyezte és e vonatkozásban újabb eljárás lefolytatására és újabb határozat hozatalára utasította, egyéb, a vagyoni kártérítés elutasítását tartalmazó rendelkezését helybenhagyta. Iránymutatása szerint a nem vagyoni kárigény alapján a jogsértés nyomán beállott azon helyzetet, állapotot kell vizsgálni, amely a személyiségi jog megsértése következtében a felperes testi vagy lelki életminőségét hátrányosan változtatta meg. A felperes állította ugyanis, hogy
15. májusában az I. r. alperes a fejét többször megrúgta, koponyasérülést és ennek következményeként a jobb arcfelén érzékkiesést szenvedett el. Tanú 1 előtt az I. r. alperes elismerte, hogy megrugdosta a felperest, ezért az elsőfokú bíróságnak meg kellett volna hallgatnia az e körülményre bejelentett tanú 2 és tanú 3 tanúkat. Be kell szereznie a
16. augusztusában végzett CT vizsgálat leletét és ezen adatok eredményétől függően indokolt lehet neurológus szakértő kirendelése annak megállapítására, hogy a bántalmazás következtében a felperesnél keletkezhetett-e maradandó egészségkárosodás. A megismételt eljárásban a felperes nem vagyoni kárigényét 8.000.000.-Ft és járulékaira módosította. Az I. és II. r. alperes az alapeljárásban tett nyilatkozataikkal egyezően a kereset elutasítását kérték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert nem bizonyította azt, hogy az I. r. alperes olyan mértékben bántalmazta volna, amely összefüggésbe hozható jelenlegi egészségromlásával, illetve súlyos károsodást okozott. A vele korábban élettársi kapcsolatban élt tanú 4 azt vallotta, hogy az I. r. alperest ismerte, néhány alkalommal látta település 1-en, de az élettársak közötti tettlegességről nem hallott. A felperes lánya, /személy neve / mentességi jogával élt és a vallomástételt megtagadta. A felperes kérte ugyan meghallgatni tanú 2 és tanú 3 tanúkat, azonban lakcímüket felhívás ellenére sem tudta megjelölni, ezért ezt a bizonyítási indítványt a bíróság mellőzte. A
17. augusztusában végzett CT vizsgálati lelet alapján kirendelt igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint az agyállomány vagy koponya csontjainak sérülés utáni vagy egyéb kóros eltérése nem mutatható ki, nem bizonyítható, hogy a felperest
18. évben bármilyen maradandó agyállomány károsodást vagy csontsérülést okozó erőbehatás érte. Nem állapítható meg az sem, hogy mikori bántalmazásból származik a szubjektív fájdalomérzete és ennek valóságos volta esetén sem áll fenn olyan hátrány, amely mindennapi életében gátolná. - 3 Pf.II.20.493/2007/
19. szám Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve annak a keresetében foglaltak szerinti megváltoztatását. Előadta, továbbra is szabadságvesztés büntetését tölti, ami akadályozza a tanúk lakcímének felkutatásában, ezért nyilatkozata alapján kérte marasztalni az alpereseket. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, ebből a bizonyítékok okszerű mérlegelésével megfelelő jogkövetkeztetésre jutott és ítéletét helyesen indokolta, ezért az ítélőtábla azt a Pp.
20. §