SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.603/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla képviselő neve (címe) által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Papp Erika ügyvéd által képviselt alperes neve( címe) alatti székhelyű alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 13.P.21.141/2007/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy a közgyűlés
- február
- napján kelt 6/
- számú határozatát megsemmisíti, és mellőzi a tagsági jogviszony helyreállításáról szóló rendelkezést. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A felperes tagja az alperesi vadásztársaságnak és a földtulajdonosok közösségének, 130 hektár olyan földterülettel rendelkezik, amelyet az alperes használ. A 10 évre kötött haszonbérleti szerződés
- évben lejárt és a földtulajdonosok közösségének gyűlésén úgy szavazott, ne az alperessel, hanem a 2.sz. Vadásztársasággal kössenek új szerződést. Ez a vadásztársaság ugyanis kedvezőbb ajánlatot tett, évente 500.- Ft/ha bérleti díj megfizetésére vállalt kötelezettséget, míg az alperes csupán 100 Ft/hektáros egységárat ígért, és az elmúlt időszakra díjfizetési kötelezettségének egyáltalán nem tett eleget.
- január
- napján a vadásztársaság fegyelmi eljárás megindításáról értesítette a felperest, mert vadászati területszerzését akadályozta. A társadalmi szervezet közgyűlése
- február
- napján 6/
- számú határozatával a tagsági jogviszonyt kizárással megszüntette, indokolása szerint magatartásával veszélyeztette a vadásztársaság létét. -2- A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és a tagsági jogviszony helyreállítását kérte. Érvelése szerint a tulajdonjogából eredően szabadon rendelkezhet a földterület hasznosításáról és nem értékelhető terhére, ha a kedvezőbb ajánlatot fogadja el. Szavazatával nem veszélyeztette az alperes működését és nem tanúsított olyan magatartást, amely a vadásztársaságot veszélyeztette. Az
- évben kötött haszonbérleti szerződés ellenére az alperes a bérleti díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, így méltányolható érdeke fűződött a földterület egyéb módon történő hasznosításához. A kizárás fegyelmi büntetés ellentétes az alperes alapszabályában foglalt rendelkezésekkel. Az alperes a kereset elutasítása iránt terjesztett elő ellenkérelmet. Védekezése értelmében a vadászati jog gyakorlásához megfelelő nagyságú földterületre van szüksége, ezért rendelkezik úgy a létesítő okirata, hogy a vadásztársaságnak az lehet tagja, akinek legalább 30 hektárnyi földtulajdona van. Ezáltal biztosítható, hogy a tagok a földtulajdonosok közösségének gyűlésén a társadalmi szervezet érdekeit képviselni tudják. A felperes, aki jelentős nagyságú ingatlannal rendelkezik, a gyűlésen a konkurens vadásztársaságot támogatta, amely magatartás a legsúlyosabb fegyelmi vétséget valósította meg, mert ellentétes az egyesületi léttel, sértette a társadalmi szervezet célkitűzéseit. Az elsőfokú bíróság a támadott határozatot hatályon kívül helyezte és a felperes tagsági viszonyát helyreállította. Kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 21.000.- Ft perköltséget. Indokolásában hivatkozott az egyesülési jogról szóló
- évi II. tv.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra, amely szerint a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését. A bíróság tehát csak akkor semmisítheti meg a társadalmi szervezet, vagy valamely szervének határozatát, ha az törvénysértő, avagy a szervezet belső szabályaiba ütközik. A Ptk. 112. §
(1)bekezdésére hivatkozással kiemelte, a felperest megilleti az a jog, hogy szabadon döntse el, földtulajdonának használatára kivel köt bérleti szerződést és milyen feltételek mellett. Az alperes alapszabályában nem rendelkezik arról, hogy a földtulajdonnal rendelkező tag csupán az alperesnek adhatja bérbe területét. A felperes nem veszélyeztette az egyébként jelentős földterülettel rendelkező alperes létét, céljának megvalósítását, amikor más vadásztársasággal kívánt szerződést kötni. Ezért az alperes törvénysértően szüntette meg a tagsági jogviszonyt. Az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránti fellebbezésében hangsúlyozta, hogy a felperes magatartása komoly veszélyt jelentett a vadásztársaságra és nem ő volt az egyetlen tag, aki más társadalmi -3Pf.II.20.603/2007/3. szám szervezettel kötendő szerződés mellett szavazott. Valamennyi ellene szavazó személlyel szemben fegyelmi eljárást indított és a felperesen kívül az érintettek kilépéssel megszüntették a tagsági jogviszonyukat. Az Etv. 3. §
(1)bekezdése alapján a társadalmi szervezet tagjainak azonos érdekek mentén közös céljuk elérése érdekében együtt kell működniük, amely kötelezettség megszegése a legsúlyosabb fegyelmi vétségnek minősül. A felperes az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányuló fellebbezési ellenkérelmet terjesztett elő. Előadása szerint a kizárásának tényleges oka édesapja, ... a vadásztársaság egyik alapító tagja és volt vezetője ellen megnyilvánuló ellenséges hangulat volt. A fellebbezés megalapozatlan. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. 10. §
(1)bekezdése értelmében a társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja, és a nyitva álló határidő a tudomásszerzéssel veszi kezdetét. A felperes a közgyűlésen nem vett részt,
- február
- napján kézbesítették részére a határozatot. A jogszabályban megállapított keresetindítási határidőn belül
- március
- napján előterjesztette a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmét, amelyet arra alapított, hogy nem követett el fegyelmi vétséget, amikor a tulajdonát képező vadászterület hasznosításáról szavazott a földtulajdonosok gyűlésén. Az alperes
- április
- napján keltezett módosított alapszabályának II/
- pontja szerint a vadásztársaság tagjait a létesítő okiratban, továbbá a házi szabályzatban megállapított jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A házi szabályzat csupán a vadászat rendjére és a vadvédelemre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Az alapszabály lehetőséget ad a tagsági jogviszony kizárással történő megszüntetésére (III/2/f. pont), de nem szabályozza azon magatartások körét, amelyek ezt a fegyelmi büntetést eredményezhetik, és a társadalmi szervezetnek külön fegyelmi szabályzata sincs. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog (Etv. 1.§) és az önkéntesség elve a tagsági viszony fenntartása esetén is érvényesül. Ezért a legsúlyosabb fegyelmi büntetés - a vadásztársaságból való kizárás - esetén fokozott gondossággal kell vizsgálni, hogy a fegyelmi ügyben eljáró szervek betartották-e a törvényi rendelkezéseket, és az alapszabály, illetve más belső szabályzat előírásait. A fellebbezésben hivatkozott Etv.
- §
(1)bekezdése a Ptk.
- §-ával egyezően a társadalmi szervezet törvényi definícióját tartalmazza. E szerint a társadalmi -4- szervezet olyan, önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A felperes nem veszélyeztette a vadásztársaság működését, vadászterületének kialakítását és céljait, mert a gyűlésen a tulajdonos tagok többségi szavazata alapján dönthettek a vadászterület további hasznosításáról és arra nincs adat, hogy másokat döntésükben befolyásolt volna. Ténylegesen az alperes szerezte meg a kívánt vadászterületet, vagyis érdekei nem sérültek. Amikor a felperes nem az alperest támogatta szavazatával, nem sértette a vadásztársaság belső szabályzatait sem, mert azok ilyen rendelkezést nem tartalmaznak. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a társadalmi szervezet törvénysértő határozatot hozott, ennek következményeként azonban az Etv.
- §
(2)bekezdés a.) pontja alapján annak megsemmisítéséről kellett volna rendelkeznie a hatályon kívül helyezés mellett. A felperes tagsági viszonyának helyreállítását sem kell kimondani, hiszen a fegyelmi büntetés megsemmisítése folytán a tagsági jogviszony automatikusan helyreáll. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta a rendelkező rész helyesbítése, illetve az indokolás módosítása mellett. Az alperes fellebbezése eredményre nem vezetett, és a másodfokú eljárásban a felperesnek felszámítható költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett (Pp. 78. §
(1)bekezdés). S z e g e d ,
- április
- Dr.Rakita Zsuzsanna sk. Zanóczné dr.Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke táblabíró Dr.Hámori Attila sk. táblabíró