SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.230/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Szegedi
- számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pozsgai István ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - a dr. Szívós Tamás ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I. rendű, a Pintér és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szabó Tamás ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- március hó
- napján kelt 2.P.21.586/2006/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I-II. rendű alpereseknek - különkülön - 120.000,-(Egyszázhúszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 360.000,-(Háromszázhatvanezer) Ft másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: /Személy neve 1/ az ... Ingatlanközvetítő Kft. és a D. Kft. ügyvezetője. A felperes és élettársa társasházi lakás vétele céljából felkereste az ... Ingatlanközvetítő Kft-t. /Személy neve 1/ ügyvezető felajánlotta, hogy a D. Kft. szervezésében és kivitelezésében a /cím 1/ szám alatti ingatlanon megépítendő társasházban elkészülő lakást vegye meg a felperes és élettársa, oly formában, hogy a felperes tulajdonát képező lakást az ... Ingatlanközvetítő Kft. értékesíti és a befolyó vételárat az újonnan épülő társasházi lakás vételárába „betudja'", arra fordítja. A felperes lakásingatlanát 2.500.000,-Ft összegű jelzálogjog terhelte, amelyet családi kölcsönből egyenlített ki. Az ... Ingatlanközvetítő Kft. közvetítői tevékenysége folytán a felperes és az I. rendű alperes
- május
- napján adásvételi szerződést kötöttek, amelynek értelmében a felperes az I. rendű alperesre ruházta a /cím 2/ ajtószám alatti ingatlan tulajdonjogát 6.000.000,-Ft vételárért. A felperes elismerte, hogy az I. rendű alperes 1.500.000,-Ft -2vételárrészt már megfizetett, amelyből 700.000,-Ft a foglaló. A hátralékos 4.500.000,-Ft megfizetését az I. rendű alperes akként vállalta, hogy a tulajdonát képező /cím 3/ szám alatti ingatlan értékesítéséből származó vételárból fizeti meg, legkésőbb a szerződéskötés napjától számított 6 hónapon belül. A felperes az I. rendű alperesi ingatlan ellenértékét a lakása vételárába beszámította. A felperes a tulajdonjogáról lemondott és hozzájárulását adta, hogy az I. rendű alperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék, amely az illetékes földhivatal határozata alapján megtörtént. Az adásvételi szerződés megkötésének napján a felperes élettársa, valamint a D. Kft. megállapodást kötöttek, amelyben rögzítették, hogy a felperes az ingatlana értékesítéséből befolyó 7.500.000,-Ft vételárat a D. Kft. által épített társasházi lakás megvásárlására kívánja fordítani. A vételárral /Személy neve 1/ akként köteles elszámolni, hogy abból 2.500.000,-Ft-ot az eladott felperesi lakás tehermentesítése címén /személy neve 2/-nak fizet meg, míg a fennmaradó 5.000.000,-Ft-ot az új lakás vételárára fordítja. A felperes és élettársa az eladott lakásban maradhattak - legalább 1 évig - lakáshasználóként, a rezsiköltségek viselése mellett. A felperes és élettársa, valamint /személy neve 3/ és /Személy neve 1/
- december hó
- napján adásvételi előszerződést kötöttek a /cím 1/ szám alatti ingatlanon épülő társasház ... emelet ... ajtószámú, összesen 65,9 négyzetméter alapterületű lakása és a ... számú garázs tulajdonjoga átruházásáról. Az ingatlanrészek összvételára 15.500.000,-Ft volt. Megállapították, hogy a felperes lakása értékesítésre került az I. rendű alperes részére. A vételárból 5.000.000,-Ft-ba „beszámították" az I. rendű alperes tulajdonát képező /cím3/ ingatlant 4.500.000,-Ft értékben, ezt az összeget az előszerződés szerinti eladók a vételárba beszámították és megállapították, hogy további 500.000,-Ft előlegként került átadásra. A társasház és garázs fennmaradó 9.000.000,-Ft összegű vételárát a felperes szociálpolitikai kedvezménnyel, önkormányzati támogatással és pénzintézeti hitellel kívánta kiegyenlíteni, míg a garázs vételárát az eladók elengedték. A felperes a
- december
- napján kelt okiratában elismerte, hogy az I.r. alperes 4.500.000.Ft vételárrészként a /cím3/ ingatlana beszámításával elszámolt, vele szemben további követelése nincs. Az I. rendű alperes /cím3/ ingatlana nem került értékesítésre, míg /Személy neve 1/ magánszemély hitelezőktől összesen 6.200.000,-Ft összegű kölcsönt vett fel és a visszafizetés biztosítékául a /cím3/ ingatlanra a kölcsönadók javára jelzálogjogot jegyeztettek be. A /cím 2/ ingatlanra /Személy neve 1/ kölcsönvevő által felvett hitel visszafizetésének biztosítékaként - 3.900.000,-Ft erejéig - a II. rendű alperes javára jelzálogjogot jegyeztek be. A D. Kft. beruházásában a /cím 1/ szám alatti ingatlanon társasház nem épült, /személy neve 1/-val és társaival szemben büntető eljárás van folyamatban csalás büntette és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. A felperes keresetében kérte a bíróságot, állapítsa meg, hogy a közte, valamint az I. rendű alperes között
- május hó
- napján létrejött adásvételi szerződés érvénytelen. Az okiratba foglalt megállapodás színlelt, miután a valóságos vételár 7.500.000,-Ft volt, az I. rendű alperes vételárat nem fizetett, pénzösszeg nem került átadásra. Az adásvételi szerződés megkötésekor megtévesztették, tévedésbe ejtették. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási visszajegyzését és a II. rendű alperes tűrésre kötelezését. Az okiratok valótlan tartalmúak, /Személy neve 1/ ígérete az volt, hogy a /cím 2/ ingatlana vételárát -3Pf.III.20.230/2007/
- szám beszámítják a társasházi lakás árába, azonban az építkezés meg sem kezdődött, míg az I. rendű alperestől vételárat soha sem vett fel. Az I-II. rendű alperesek kérték a kereset elutasítását. Az I. rendű alperes ellenkérelme indokolásában kifejtette, hogy színlelésről csak akkor lehet szó, ha a felek szerződéskötési akarata teljesen hiányzik, jelen ügyben azonban az adásvételi szerződést mindkét fél meg akarta kötni, szándékuk a tulajdonjog átruházására irányult. A felperes meghallgatásakor maga is akként nyilatkozott, hogy nagyobb lakást kívánt vásárolni és az új lakása vételárának részbeni biztosítása miatt vált szükségessé a régi lakása értékesítése. Az ügylet lebonyolítása során /Személy neve 1/ járt el, mint közvetítő, a felperes a szerződés részleteit vele egyeztette. A felperesi lakást részére /Személy neve 1/ ajánlotta fel 7.000.000,-Ft vételárért és vele egyezett meg a vételár fizetés ütemezésében, valamint a /cím3/ ingatlana közös értékesítésében, illetve később annak beszámításában. Nem tudott arról, hogy a felperes és /Személy neve 1/ a társasházi lakás építésére milyen megállapodást kötött, annak mi volt a pontos tartalma és a kikötött árat sem ismerte. A /cím3/ ingatlant hosszabb időn keresztül nem tudta értékesíteni, ezért szükségessé vált a kölcsön felvétele és abban a tudatban volt, hogy /Személy neve 1/ a felperes nevében jogosult a pénz átvételére, illetve abból teljesíti a felperesnek a vételárat. /Személy neve 1/ javaslatára került sor a hitel felvételére és a /cím3/ ingatlan elzálogosítására, majd később ugyancsak emiatt történt meg az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlanra a jelzálogjog bejegyzése. Az ezzel biztosított kölcsön összegét nem ő, hanem /Személy neve 1/ vette fel és mindvégig abban a hiszemben volt, hogy erre az új társasházi lakás építése céljából került sor. A II. rendű alperes álláspontja szerint a felperes
- december hó
- napján az adásvételi szerződést írásban megerősítette, amikor akként nyilatkozott, hogy az I. rendű alperessel szemben további vételár követelése nincs, ezzel megtámadási joga megszűnt. Az eljárás során nem tudta bizonyítani a szerződés színlelt voltát, illetve azt sem, hogy az I. rendű alperes megtévesztette. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I. és II. rendű alpereseknek külön-külön 240.000,-Ft perköltséget, és megállapította, hogy a le nem rótt eljárási illeték az állam terhén marad. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a Ptk.
- §
(4)bekezdése értelmében színlelésről akkor van szó, ha egyik fél sem kíván szerződést kötni, illetve akaratuk más szerződés megkötésére irányul. Az egyoldalú színlelés közömbös a szerződés érvényessége és értelmezése szempontjából (BH.2000/
- számú eseti döntés). A felperes és az I. rendű alperes egyezően akként nyilatkoztak, hogy a /cím 2/ alatti lakás tulajdonjogának átruházását akarták, a felperes azt el kívánta adni, míg az I. rendű alperes azt meg akarta venni, ebből következően egyező akaratnyilvánításuk alapján az adásvételi szerződés létrejött, a felek nem színleltek, ezért a szerződés ezen okból nem érvénytelen. A Ptk.
- §
(4)bekezdése szerint, akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, -4és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A megtévesztés akkor állapítható meg, ha a szerződő felet a jognyilatkozat megtételénél, illetve elfogadásánál valamely lényeges körülményre vonatkozóan tévedésbe ejtették vagy tévedésben tartották. A megtévesztés körében előadott felperesi állításokkal ellentétben a felperes és az I. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik a vételár kifizetésének módjáról, ütemezéséről, a felperes elismerte, hogy az 1.500.000,-Ft-os vételárrész már átadásra került, míg a fennmaradó összeg tekintetében elfogadta, hogy az ingatlan ellenértéke úgymond beszámításra került a társasházi lakás vételárába, ezért úgy tekintették, hogy azt a felperes már megfizette. A felek nem rendelkeztek arról, hogy a hátralékos 4.500.000,-Ft-ot készpénzben kell közvetlenül a felperesnek megfizetni. A felépítendő társasházi lakás adásvételi előszerződésében is megállapították, hogy a felperes a D. Kftnek akként fizeti meg a vételárat, hogy a /cím 2/ ingatlana értékesítéséből származó 5.000.000,-Ft vételárrészt már az új lakás vételárának kiegyenlítésére fordította, azt az eladók - /személy neve 3/ és /Személy neve 1/ - beszámították az előszerződés szerinti vételárba. A felperes nyilatkozata, valamint a csatolt okiratok tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a /cím 2/ ingatlana értékesítéséből befolyó összeget az új társasházi lakás megvételére kívánta fordítani, és miután az adásvételi előszerződésben eladói pozícióban lévő személyek a D. Kft. alapítói, így nem volt jelentősége annak, hogy a vételárat az I. rendű alperes ténylegesen nem adta át a felperesnek miután az akarata szerint a társasház építését vállaló személyekhez került. A felperes a
- december 8-i nyilatkozata szerint azt is elfogadta, hogy az I. rendű alperes /cím3/ ingatlana - értékesítés hiányában - 4.500.000,-Ft értékben beszámításra kerüljön a /cím 2/ ingatlan vételárába és erre tekintettel kijelentette, hogy az I. rendű alperessel szemben további követelése nincs az adásvételi szerződésből eredően. A felperes állítása szerint a /cím3/ ingatlan vételárát készpénzben kívánta felvenni, azonban nem tudott logikus magyarázatot adni arra, hogy ha ez volt nyilvánvaló akarata, akkor miért írta mindezek ellenére alá az ingatlan „betudását" rendelő okiratot, és a teljesítést elismerő nyilatkozatot. A felperes nem tudta bizonyítani, hogy az I. rendű alperes a szerződés megkötésekor őt megtévesztette a szerződés lényeges tartalmát illetően. /Személy neve 1/ és a D. Kft. ígérte a felperesnek, hogy a társasházi ingatlant felépítik, így annak elmaradása nem eredményezi azt, hogy az I. rendű alperes volt a megtévesztő. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában az I. rendű alperes nem tudott arról, hogy /Személy neve 1/, illetve a D. Kft. nem akarja megépíteni a társasházat. A büntető eljárás során /Személy neve 1/ elismerte, hogy mind a felperest, mind az I. rendű alperest megtévesztette és csak
- közepén vált nyilvánvalóvá számára, hogy a társasházat nem építik fel. A per során meghallgatott tanúk is - egyezően - akként nyilatkoztak, hogy a /cím 2/ ingatlan vételára került beszámításra a társasházi lakás vételárába, így tehát az I. rendű alperes /cím3/ ingatlanának vételára, majd később maga az ingatlan is ezért lett beszámítva. Az I. rendű alperes által fizetett vételárelőleg sem közvetlenül a felperesnek került átadásra, hanem /személy neve 1/-nak, azonban a felperes ennek tudatában írta alá az okiratot. Összességében a felperes az eljárás során nem tudta bizonyítani, hogy az I. rendű alperes - vagy az ő tudtával harmadik személy - a szerződés megkötésekor, annak lényeges tartalmi elemei vonatkozásában megtévesztette, ezért a megtámadási keresetet is elutasította. -5Pf.III.20.230/2007/
- szám Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak megváltoztatását, a keresete szerinti megállapítás kimondását, az eredeti állapot helyreállítását és az alperesek tűrésre kötelezését. Fellebbezése indokolásában kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan, részben tévesen állapította meg és téves jogi következtetésre jutott. Tévesen mellőzte /Személy neve 1/ tanúkénti meghallgatását is. Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy az okiratok valótlan adattartalmúak és nem volt tudomása az I. rendű alperes és /Személy neve 1/ közötti háttér megállapodásokról, a hitelfelvételekről és a társasházi lakása jelzálogjoggal való megterheléséről. Az adásvételi szerződésben a vételár, az ingatlan birtokbaadása nem felel meg a valóságnak, azaz a felek valótlan, színlelt tartalmú nyilatkozatot tettek. Az okiratokat időrendi sorrendbe állítva megállapítható, hogy azok egyértelműen valótlan tartalmúak és abból a célból készültek, hogy ingatlana tulajdonjoga vételár kifizetése nélkül szálljon át az I. rendű alperesre. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy /Személy neve 1/ a szerződés megkötésekor, illetve már azt megelőzően is tévedésbe ejtette, ennek hatására került sor az ingatlan tehermentesítésére, és ezért kötött az I. rendű alperessel adásvételi szerződést, amely érdekével és a szerződéskötési joggyakorlattal is ellentétes. Mindezekről az I. rendű alperes tudott és kifejezetten tevékenyen közreműködött abban, hogy a vételár ne kerüljön kifizetésre. A /Személy neve 1/ által készített és a társasházi lakás építésére vonatkozó valamennyi okirat valótlan tartalmú és kizárólag azt célozta, hogy lemondjon lakása tulajdonjogáról. Valószínűsíthetően az sem kizárt, hogy az I. rendű alperessel együtt abban a közös téves feltevésben voltak, hogy egy szabályos adásvételi szerződést kötöttek, holott /Személy neve 1/ célja csupán az volt, hogy az I. rendű alperestől kicsaljon 1.500.000,-Ft-ot és a /cím3/ ingatlanára jelzáloghitelt vegyen fel, valamint a lakását a II. rendű alperestől felvett jelzálog kölcsönnel terhelje meg. Az okiratok készítésének időpontjában az okiratszerkesztő célja az volt, hogy őt tévedésbe ejtsék, ezért mindenképpen szükség lett volna /Személy neve 1/ tanúkénti meghallgatása. Az I. rendű alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak mindenben helyes indokai alapján. Ismételten utalt arra, hogy a peres eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján megállapítható, a felperest sem a szerződés megkötésekor, sem azt követően nem tévesztette meg, és a társasházi lakás építésével összefüggő tényekről nem tudott, ezért a megtámadási kereset alaptalan. A II.r. alperes az elsőfokú eljárás során előadott indokaira hivatkozva kérte az elsőfokú ítélet helybenhagyását. A felperes fellebbezése alaptalan. A felperes
- december 8.-ai, teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt nyilatkozata tartalma szerint - az adásvételi szerződés megerősítése, ezért a megtámadási joga megszűnt ( Ptk.236.§.
(4).bek ). Egyebekben - a semmisség és a megtámadási ok érdemi vizsgálata körében - az elsőfokú bíróság az eljárás során beszerzett bizonyítékok okszerű mérlegelésével, -6helyesen állapította meg a tényállást, abból minden tekintetben helytálló jogi következtetésre jutott, érdemi döntése megfelel az irányadó eljárásjogi és anyagi jogi jogszabályoknak, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján mindenben helyes indokai szerint helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperesek másodfokú eljárási költségének megfizetésére, amely a 32/
- (VIII.22.) IM. számú rendelet alapján megállapított ügyvédi munkadíjakból áll (100.000,-Ft + 20 % ÁFA ). S z e g e d,
- szeptember
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. a tanács elnöke Dr. Lakatos Péter sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. előadó bíró táblabíró