Pf.20428/2007/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.428/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a dr. Siket István ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek, - a Kardos, Pető és Törőcsik Társas Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Törőcsik Tamás ügyvéd) által képviselt alperes neve (címe) alatti tartózkodási helyű alperes ellen kölcsön visszafizetése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
2. május
3. napján kelt 1.P.20.328/2006/
4. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett - és
6. sorszám alatt módosított - fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyalás mellőzésével - meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét megváltoztatja, az elsőfokú ítélet
7. oldal utolsó bekezdése első mondatából „az alperes élettársa" megállapítást mellőzi. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 11.000,-(Tizenegyezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy 8 nap alatt - mulasztási bírság lelet alapján történő kiszabásának terhe mellett - rójon le visszavont fellebbezésére 78.000,-(Hetvennyolcezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt a felperesnek 13.000.000,-Ft-ot, valamint a rendelkező részben írt részösszegek után az ott megjelölt időpontoktól a kifizetésig járó ügyleti- és késedelmi kamatát, továbbá 650.000,-Ft perköltséget. Kötelezte az alperest 780.000,-Ft elsőfokú eljárási illeték állam javára történő megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ítéletében a bizonyítékok értékelésekor a következő megállapítást tette ítélete
8. oldalának utolsó bekezdésében: „Az alperes élettársa /tanú 1/ tanúvallomása során azt vallotta, hogy egyetlen pénzátadásnál nem volt jelen, a perbeli kölcsönügyletről az alperes elmondásából tud." Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását (
9. sorszámú fellebbezés), majd kérelmét megváltoztatta, az ítélet indokolását támadta és kérte, hogy -2a másodfokú bíróság abból törölje /tanú 1/ tanú alperes élettársaként történő feltüntetését. Módosított fellebbezését azzal indokolta, hogy az elsőfokú eljárás során nem történt arra utalás, hogy /tanú 1/ az alperes élettársa, ezt nevezett személy mindvégig tagadta, állította, hogy ugyan az alperessel közös gyermekük van, de sem érzelmi, sem pedig gazdasági kapcsolat közöttük nem áll fenn, az alperes /ország neve/-ban lakik. /tanú 2/ tanúvallomására nem lehet alapozni azt a megállapítást, hogy /tanú 1/ az alperes élettársa, miután ez a tanúnyilatkozat feltevésen alapul, nem pedig hitelt érdemlő információkon. Az alperes a per fő tárgya tekintetében előterjesztett fellebbezését visszavonta, míg az ítélet indokolása ellen benyújtott perorvoslati kérelme alapos. A per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége, hogy /tanú 1/ tanú milyen kapcsolatban áll az alperessel, bár annak jellege tárgyában a felek és a tanúk részéről különböző nyilatkozatok kétség kívül elhangzottak. Az alperesi jogi képviselő a tanút az alperes élettársának minősítette (1.P.20.328/2006/
10. sorszámú jegyzőkönyv
11. oldal utolsó bekezdés, harmadik mondat), az elsőfokú bíró a
12. szeptember hó
13. napján megtartott tárgyaláson a jelenlévők számbavételekor a tanút az alperes élettársaként jegyzőkönyvezte, aki ez ellen nem tiltakozott (
14. sorszámú jegyzőkönyv
15. oldal első bekezdés 2-3 mondat), a felperes is az alperes élettársaként ismerte a tanút (
16. sorszámú jegyzőkönyv
17. oldal második bekezdés és
18. oldal negyedik bekezdés), emellett /tanú 2/ (
19. sorszámú jegyzőkönyv
20. oldal 6-7 bekezdés, és
21. oldal második bekezdés), és /tanú 3/ (
22. számú jegyzőkönyv
23. oldal hatodik bekezdés) is élettársként említette, megjegyezvén, hogy ezen tudomásuk közvetett információkon alapul. Az alperes személyes meghallgatásakor a tanút barátnőjeként aposztrofálta (
24. sorszámú jegyzőkönyv
25. oldal harmadik bekezdés), míg /tanú 1/ tanú az élettársi kapcsolatot kifejezetten tagadta, elismervén ugyanakkor azt, hogy közös gyermekük van az alperessel, emellett közösen gazdasági társaságot működtetnek és az alperes magyarországi tartózkodásai alkalmával nála száll meg. A peres eljárásnak, és így a bizonyítási eljárásnak sem volt kulcskérdése az alperes és /tanú 1/ tanú kapcsolatának minősége. Az élettársi fogalom (Ptk. 685/A. §) konjunktív feltételeinek fennállta körében a bizonyítási eljárás nem került lefolytatásra, ezért az alperes és /tanú 1/ élettársi minőségének megállapítása megalapozatlan. Az alperes a fellebbezési határidőn belül benyújtott fellebbezésében az elsőfokú ítélet teljes körű megváltoztatását kérte, majd a „fellebbezés módosításával" az eredetileg előterjesztett fellebbezést visszavonta. Az Itv.
26. §