Mfv.I.10.996/2009/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tukacs László József ügyvéd által képviselt felperesnek a Papné dr. Márton Erika jogtanácsos által képviselt alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 33.M.4969/2008/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 33.M.4969/2008/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint perköltséget. A felperes köteles az állam javára 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. I n d o k o l á s : A jogerős ítéleti tényállás szerint az alperes K.m.M.F.
- január 19-én a felperes éttermében ellenőrzést tartott, és megállapította, hogy ott munkavállalási engedély nélkül foglalkoztattak két fő r. állampolgárt. A munkavállalók közül B.E. úgy nyilatkozott, hogy a munkavégzésben az üzletvezetővel állapodott meg, mosogató tevékenység ellátására, próbanapra vették fel. A munkáját M.R. irányította, akinek utasítása alapján az ellenőrzéskor mosogatott, sört, üdítőt töltött ki. A munkavállalónak a felpereshez munkavállalási engedélye nem volt, az - elmondása szerint - másik vállalkozáshoz szólt. M.E. munkavállaló az ellenőrzéskor konyhai kisegítő munkát végzett, a munkavégzésben P.I.-vel állapodott meg. Előadása szerint másik vállalkozáshoz érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezett. A munkavállalók és a felperes napi 3.500 forint bérben állapodtak meg.A felperes képviselője
- március 2-án az alperes hivatalában úgy nyilatkozott, hogy a r. állampolgárok az étteremben kisegítő jelleggel végeztek munkát, az ellenőrzést követően a foglalkoztatásukra nem került sor, a munkabérük a megállapodás szerint (3.500 Ft/nap) kifizetésre került.Az alperes K.M.M.F.
- április 26-án kelt határozatával B.E. és M.E. r. állampolgárok további foglalkoztatását megtiltotta. A határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A felügyelőség
- április 21-én kelt határozatával a felperest 1.000.000 forint Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze javára történő befizetésre kötelezte.A felperes a határozat ellen fellebbezéssel élt, melyet utóbb kiegészített.A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes mint másodfokú hatóság a határozatot a befizetésre kötelezés összegének vonatkozásában megváltoztatta, azt 625.000 forintban állapította meg, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta. A másodfokú hatóság az ellenőrzés iratanyagából, a jegyzőkönyvi nyilatkozatokból megállapította, hogy a r. állampolgárok a felperes részére - az Flt.
- §-ának
(1)bekezdésének megsértésével - engedély nélkül végeztek munkát.A felperes a keresetében a bírságot helybenhagyó határozat hatályon kívül helyezését, és a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérte. A munkaügyi bíróság 33.M.4969/2008/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, őt 20.000 forint perköltség fizetésére kötelezte.A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes megszegte az Flt.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezést, külföldi állampolgárt engedély nélkül foglalkoztatott.A munkaügyi bíróság kiemelte, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyv szerint mindkét r. állampolgár úgy nyilatkozott, hogy m. ért, beszél, olvas, továbbá megjelölték azt a munkát is, amit végeztek. Az EBH.2001.597. számú elvi határozatra hivatkozva megállapította, hogy nincs jogszabályi alapja a próbamunka keretében írásbeli szerződés nélkül történő foglalkoztatásnak.Hivatkozva az Flt. 7. §
(3)és
(5)bekezdésében, valamint a 8/
- (XI.10.) SzCsM. rendelet
- § b) pontjában foglaltakra, a bíróság megállapította, hogy a felperes több munkavállalót érintő jogszabálysértést követett el, ezért vele szemben jogszerűen került sor a bírság kiszabására. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem körében a társaság gazdasági helyzetét nem találta bizonyítottnak.A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, elsődlegesen a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását, másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az eljáró közigazgatási szervek nem tárták fel kellőképpen a tényállást, illetve azt nem valós tények alapján állapították meg.Érvelése szerint a jogerős ítélet indokolása a Ket. alapelveibe ütköző, az eljáró közigazgatási szerv a jogorvoslati jogra való figyelmeztetéssel, továbbá az eltiltó határozatban tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásával az ügyfelet megtévesztette. Sérelmezte azt a gyakorlatot, hogy amennyiben a közigazgatási ügy ügyfele nem fellebbezett az adott eljárásban „első körben" meghozott, anyagi hátrányt nem tartalmazó határozattal szemben, akkor kizárta a későbbi, bírságot kiszabó határozattal szembeni érdemi fellebbezést, vagy bírósági felülvizsgálati jog lehetőségét. A felperes az adott esetben a határozattal szemben, azért nem fellebbezett, mert az rá nézve nem tartalmazott hátrányos, azaz anyagi kötelezéssel járó szankciót, illetve rendelkezései nem jelentettek a számára hátrányt, hiszen olyan személyeket tiltott el a foglalkozástól, akik nem is végeztek nála alkalmazotti tevékenységet. A fenti határozat, illetve a vonatkozó rendelkezések nem tartalmaznak olyan előírásokat, melyek alapján az ügyfelek tudomással bírhatnak arról, hogy amennyiben a számukra amúgy nem releváns döntéssel szemben nem élnek fellebbezéssel, úgy a későbbi azonos értékű, de már bírságot kiszabó határozattal szemben egyébként fennálló jogorvoslat lehetőségétől elesnek.A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában kialakuló gyakorlat az ügyfelek számára jogbizonytalanságot eredményez, amely sérti a jogállamiság alapelveit.A felperes álláspontja szerint a foglalkozástól eltiltó határozattal szemben is élt fellebbezéssel, mert azt abban az időpontban nyújtotta be, amikor még a fellebbezési határidő nyitva állt. A Ket. rendelkezése alapján a beadványokat tartalmuk, és nem az elnevezésük szerint kell elbírálni, mely a jelen esetben azt jelenti, hogy a fellebbezés az egész eljárást, így mindkét határozatot támadta.Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását, és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem alkalmasak. Alaptalanul hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a felperes a külföldi állampolgárok foglalkoztatásának eltiltásáról szóló határozat ellen fellebbezést terjesztett elő. A felperes a
- május 29-én kelt fellebbezésében a határozat ellen terjesztette elő a jogorvoslati kérelmét. A fellebbezés kiegészítését
- június 13-án terjesztette elő, amelyben szintén megjelölte, hogy az a határozat elleni fellebbezés érdemi indokolását tartalmazza. Nem megalapozott a felperesnek az a hivatkozása, hogy az eljárás során előterjesztett fellebbezésében az eljárás egészére vonatkozóan terjesztett elő jogorvoslati kérelmet tekintettel arra, hogy a felperes mindkét kérelmében egyértelműen megjelölte, hogy melyik határozat ellen élt jogorvoslattal. Helytálló ezért az a következtetés, hogy a határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A felperes beadványa tartalma alapján sem értékelhető a másik határozat elleni jogorvoslati kérelemnek. Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a munkaügyi bíróság ítéletét arra a tényre alapította, mely szerint a felperes a további foglalkoztatást megtiltó határozat ellen fellebbezést nem terjesztett elő, az abban foglalt megállapításokat nem vitatta. A munkaügyi bíróság ítéletének
- oldal
- bekezdésében a bíróság az alperes ellenkérelmében hivatkozottakat rögzítette, és nem a bíróság jogkövetkeztetését.Nem megalapozott a felperes azon felülvizsgálati érvelése, hogy amennyiben a foglalkozástól eltiltó határozat ellen nem terjesztett elő fellebbezést, alappal nem vitathatja a pénzbírságot kiszabó határozatban foglaltakat. Peradat, hogy a felperes a határozat ellen jogorvoslatot nem kezdeményezett, azonban keresetének elbírálásakor nem ennek a körülménynek, hanem a munkaügyi ellenőrzéskor tapasztalt, kétséget kizáróan az Flt.
- §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésbe ütköző foglalkoztatásnak volt döntő jelentősége.A munkaügyi bíróság az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv, valamint a felperes képviselőjének
- március 2-án történt meghallgatásáról szóló jegyzőkönyv alapján a peradatok helyes, okszerű értékelésével, és a logika szabályainak megfelelően a Pp.
- §
(1)bekezdése megsértése nélkül hozta meg az ítéletét, azt a szükséges tartalommal és terjedelemmel indokolta [Pp. 221. §
(1)bekezdés], ezért a felülvizsgálati kérelemben hivatkozottak jogszabálysértés megállapítására nem adtak módot. A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében köteles viselni. Budapest,
- október
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül. Nné tisztviselő