Bf.106/2010/16 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(2)bekezdés d/ pont) tekintetében a társtettesi elkövetésre való utalást mellőzi. I.r. vádlott az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből egyedül 323.196 (háromszázhuszonháromezer-százkilencvenhat) Ft viselésére köteles. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét I.r., II.r. és III.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban 17.965 (tizenhétezer-kilencszázhatvenöt) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyből II.r. vádlott 8.590 (nyolcezer-ötszázkilencven) Ft-ot, míg III.r. vádlott 9.375 (kilencezer-háromszázhetvenöt) Ft-ot visel. Indokolás: A Zala Megyei Bíróság 2009. október 14., 2010. január 18., február 24., március 16., április 28., május 26. napján tartott tárgyalások alapján hozott és 2010. június 3. napján kihirdetett 3.B.14/2009/33. számú ítéletével a más ügyben előzetesen fogvatartott I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 175/B.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdésének

1. d)pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében, a Btk.206.§-ba ütköző kitartottság bűntettének kísérletében, a Btk. 282.§ /1/ bekezdésébe ütköző kábítószerrel visszaélés bűntettében és a Btk. 282/A.§ /1/ bekezdésébe ütköző és /6/ bekezdésének
2. a)pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés vétségében. Ezért - halmazati büntetésül - mint különös visszaesőt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. II.r. vádlottat a Btk. 175/B.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdésének
3. d)pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében mondta ki bűnösnek, emiatt ítélte 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra. A más ügyben előzetes letartóztatásban lévő III.r. vádlott bűnösségét a Btk. 175/B.§ /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdésének
4. d)pontja szerint minősülő emberkereskedelem bűntettében állapította meg, ezért mint többszörös visszaesőt 3 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta. Vele szemben 80.000-forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett I.r. és II.r. vádlottak által jelen ügyben előzetes fogvatartásban töltött idő szabadságvesztésbe való beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte vádlottakat a felmerült bűnügyi költség külön-külön és egyetemlegesen történő megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentettek be fellebbezést. II.r. vádlott védője a fellebbezést írásban azzal indokolta, hogy védence közvetítői tevékenységet fejtett ki, amikor az ítéletben megállapítottak szerint vállalta a prostitúciós tevékenység végzésére hajlandó nők felkutatását I.r. vádlott részére, ezzel a magatartásával pedig az emberkereskedelem törvényi tényállásához tartozó elkövetési magatartások egyikét sem valósította meg. Az elkövetési alakzat nem éri el a tettesi minőséget, legfeljebb pszichikai bűnsegélyként lenne értékelhető. E vonatkozásban csatlakozott a Győri Fellebbviteli Főügyészség jogi álláspontjához, mely kiemeli, hogy cselekménye szándék erősítően hatott az emberkereskedelem végrehajtását enélkül is megvalósítani akaró I.r. vádlottra. A büntetés kiszabásánál nagyobb nyomatékkal indítványozta figyelembe venni a vádlott feltáró, beismerő vallomását, a megállapítani indítványozott részesi elkövetési alakzatot, mindezekre és a szülők okiratokkal igazolt betegségére, az eltartott gyermekekre és az enyhítő körülményekre figyelemmel védencével szemben végrehajtásában felfüggesztett, enyhébb tartamú szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.193/2010/1-I. számú átiratában a védelmi oldalról bejelentett jogorvoslati kérelmeket alaptalannak tartotta. I.r. és II.r. vádlottakat érintően, az emberkereskedelem bűntettében a társtettesként megállapított elkövetési forma megváltoztatását indítványozta. A fellebbviteli főügyészségi álláspont szerint II.r. vádlott az emberkereskedelem bűntettének egyik elkövetési magatartását sem valósította meg, ezért cselekményének nem lehet tettesi, vagy társtettesi alakzata sem. A tényállásból csupán az eladó és vevő közti közvetítői tevékenységére, az emberkereskedelem elkövetésének bűnsegédként való végrehajtására vonható következtetés. / I.r. vádlott részéről annak tettesi alakzatára / A fellebbviteli főügyészség az első fokú bíróság eljárásával, a megalapozottnak tartott tényállásból a vádlottak bűnösségére vont következtetésével, a cselekmények jogi minősítésével, a - korrigálni indítványozott bűnösségi körülmények mellett - a kiszabott büntetésekkel és a járulékos kérdésekben hozott döntéssel egyetértett, azokat törvényesnek tartotta. A bűnügyi költségre vonatkozó ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezését, annak különleges eljárás keretében történő megállapítását arra figyelemmel indítványozta, hogy I.r. vádlottat terhelő rendelkezés számszaki tévedést tartalmaz, illetve részben tanú 53-mal szemben folytatott, később felfüggesztett eljárás során merültek fel a megállapított költségek, amelyek megfizetésére őt külön és I.r. vádlottal egyetemlegesen kellene kötelezni. I. r. vádlott védője a másodfokú eljárásban tartott nyilvános ülésen elsődlegesen az emberkereskedelem vonatkozásában felmentésért, a többi cselekmény miatt enyhítésért tartotta fenn a fellebbezést, amelyet azzal indokolt, hogy az első fokú bíróság által elfogadott bizonyítékok védence bűnösségének megállapításához nem elégségesek, mivel II.r. vádlott terhelő vallomását visszavonta és a tárgyaláson ezt fenntartotta, a többi bizonyíték, köztük a titkos információ gyűjtés anyaga a 80.000 forintos vételárra nem szolgált bizonyítékul. Emiatt másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezésének vizsgálatát, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítését, enyhébb végrehajtási fokozat elrendelését indítványozta, figyelemmel az enyhítő körülményekre és az időmúlásra. II. r. vádlott védője az enyhítésért, felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabásáért bejelentett fellebbezést tartotta fenn. Perbeszédében kiemelte védence közvetítői szerepéből adódó részesi magatartását, a javára szóló enyhítő körülményeket, így a beismerő vallomását, a beteg szüleiről és három eltartott kiskorú gyermekéről való gondoskodás kötelezettségét, amelyek lehetővé teszik álláspontja szerint a büntetés kétszeres enyhítését és végrehajtásának felfüggesztését. III.r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért bejelentett fellebbezést azzal indokolta, hogy II. r. vádlott beismerő vallomását visszavonta, a titkos információgyűjtés eredményét vele szemben nem lehetett figyelembe venni és tanú 3 sértett vallomása a pénzátadás tényét nem támasztja alá. Védőbeszéde szerint a másodlagosan indítványozott enyhébb büntetés kiszabását indokolja az időmúlás és a többszörös visszaesői minőség súlyosító körülmények köréből való mellőzése. Az ítélőtábla nyilvános ülésén a fellebbviteli főügyészség képviselője indítványát az átiratban foglalt tartalommal egyezően tartotta fenn. I.r. vádlott felszólalásában védekezésével egyezően kitért arra, hogy az emberkereskedelem bűntettét nem ő követte el, II.r.vádlott adott át pénzt tanú 52-nek a találkozó összehozásáért. A bevétel feléért vállalta, hogy tanú 3-at kiviszi Németországba prostituáltként és állja a költségeit, cselekményét megbánta. II. r. vádlott védőjéhez csatlakozva úgy nyilatkozott, hogy megbánta tettét. III.r. vádlott az utolsó szó jogán az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését azért kérte, hogy a valódi felelősnek tartott tanú 52 is elnyerje büntetését. Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján a Zala Megyei Bíróság ítéletét a megelőző eljárással együtt, a Be. 348. § /1/ bekezdése szerint teljes terjedelmében bírálta felül és ennek eredményeként a védelmi jogorvoslati kérelmeket nem találta alaposnak. Megállapította, hogy az első fokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a bizonyítási eljárást, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. Az ítélőtábla érdemi felülvizsgálatot akadályozó eljárásjogi és megalapozatlansági hibát nem tárt fel. A megyei bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat perrendszerűen értékelte, a logika szabályainak megfelelően megindokolta, hogy miért fogadta el a tényállás megállapításának alapjául II.r. vádlott ellentétes tartalmú vallomásai közül a nyomozás során önmagára és társaira tett beismerő vallomását, amelyet a titkos információgyűjtés eredménye, I r. vádlott nyomozás során tett részbeni beismerése, tanú 3 tanúvallomásának egyes részletei alátámasztottak. A megállapított tényekből helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy tanú 3 sértett 80.000 forintért cserélt gazdát III.r. és I.r. vádlott között, a vádlottak valamennyien tisztában voltak azzal, hogy tanú 3 I.r.vádlott révén prostituáltként tevékenykedik majd Németországban. I.r. vádlott II.r. vádlotton keresztül tanú 52 közvetítésével került kapcsolatba az eladóként fellépő III.r. vádlottal, aki prostitúciós tevékenység végzése céljából adta el az erre önként vállalkozó sértettet. Az első fokú ítélet tényállása teljes és megalapozott, mentes a Be.351.§ /2/ bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól, pontosításra nem szorul, ezért a másodfokú felülbírálat során határozatát az ítélőtábla erre alapította. A vádlottak büntetőjogi felelősségének elbírálásához szükséges adatokat a vád tárgyává tett cselekmények vonatkozásában hiánytalanul tartalmazza, ezért megalapozatlanság okából a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezéseknek az ítélőtábla nem adott helyt. A megállapított tényállás alapján a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, de tévedett abban, hogy I.r. és II.r. vádlottak a terhükre helytállóan megállapított emberkereskedelem bűntettét társtettesi alakzatban és nem önálló tettesként követték el. E cselekmény minősítését illetően a fellebbviteli főügyészség, illetve II.r. vádlott védője által vitatott és II.r.vádlott cselekményének részesi alakzatként való átminősítésével sem értett egyet az ítélőtábla. Az irányadó tényállás szerint I.r. vádlott II.r. vádlottól kért segítséget prostituáltként foglalkoztatható személyek felkutatására. tanú 52n keresztül III.r. vádlott II.r. vádlottal vette fel a kapcsolatot, aki közvetített az eladó és vevő között, és megszervezte a találkozót, ahol minden érdekelt és a sértett is jelen volt. Az emberkereskedelem bűncselekményének a Btk. 175/B. § /1/ bekezdésében foglalt elkövetési magatartása a következő: aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez. A tényállásból megállapíthatóan II.r. vádlott magatartása nem csak a vevő tevékenységéhez kapcsolódott szorosan, hanem a sikeres ügylet érdekében lépett kapcsolatba III.r. vádlottal és alkudott a vételárról, illetve hozta össze az eladó és vevő közti találkozót. Mindezzel nem csak a vevőnek nyújtott tevőlegesen segítséget, illetve erősítette I.r. vádlott tőle függetlenül fennálló akaratelhatározását, hanem cselekményével kimerítette az emberkereskedelem bűntettének megszerzéssel történő önálló elkövetési fordulatát. I. r. vádlott fajtalanság, illetve közösülés céljára vásárolta meg II.r. vádlott tevékeny közreműködésével III. r. vádlottól a sértettet. Társtettesség azonban csak az azonos oldalon fellépő elkövetők esetében állapítható meg, a különböző elkövetési magatartásokat, így másnak az eladását és megvásárlását, az eladó és a vevő közötti jogügyletet bonyolító, abban résztvevő elkövető ténykedését amely másnak a prostitúció céljára való megszerzését meríti ki, a törvény külön rendeli büntetni. Az eladói, és megvásárlói oldalon álló, és a közéjük ékelődő, megszerzéssel közreműködő elkövetők tettesként a saját tevékenységükért büntetőjogilag önállóan felelnek és így társtettesség közöttük nem állapítható meg. Az ítélőtábla ezért mellőzte a társtettesi - Btk. 20. § /2/ bekezdés szerinti - elkövetői alakzat megállapítását I.r. és II.r. vádlottak esetében, akik önálló tettesek. Mindezekre figyelemmel a bűnsegédi elkövetői alakzat megállapítására irányuló fellebbviteli főügyészségi és a védői indítványnak az ítélőtábla nem adott helyt. I.r. vádlott további cselekményeit illetően a minősítések helytállóak, az első fokú bíróság rá vonatkozó jogi indokolásával együtt megfelel az anyagi jog szabályainak. A büntetés kiszabása körében az első fokú bíróság a büntetésre kiható enyhítő és súlyosító körülményeket hiánytalanul feltárta és súlyuknak megfelelően értékelte. Azok kisebb korrekciójára irányuló fellebbviteli főügyészségi indítvánnyal egyetértve, az ítélőtábla I.r. vádlott javára kisebb nyomatékkal ugyan, de enyhítő körülményként vette figyelembe a kitartottság bűntettének kísérletét, II. r. vádlott esetében a betegségben szenvedő és segítségre szoruló szülők állapotát, mint enyhítő körülményt a javára értékelte. III.r. vádlott terhére a súlyosító körülményként figyelembe vett többszörös visszaesést mellőzte, helyette a többszörös visszaesői minőséget meghaladó előző elítéléseit értékelte büntetést súlyosító körülménynek. A védők által hivatkozott enyhítő körülmények, így az időmúlás, a gyermekekre vonatkozó eltartási kötelezettségek, I.r. vádlott bűnösségének részbeni beismerése, II.r. vádlott feltáró vallomása a kiszabott büntetésekben értékelést nyertek, a törvényes mértékű büntetések további enyhítésének, illetve végrehajtásuk felfüggesztésének alapos indoka nincs. Valamennyi vádlott büntetése igazodik a bűncselekmények tárgyi súlyhoz, a bűnösségi körülményekhez a vádlottak személyében megnyilvánuló társadalomra veszélyességhez és alkalmasak a büntetési cél - az általános és egyéni megelőzés biztosítására. Mivel a büntetési tételkeretek között a vádlottakra első fokon kiszabott büntetések nem tekinthetők eltúlzottan súlyosnak, az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezéseknek az ítélőtábla nem adott helyt. A bűnügyi költségre vonatkozó ítéleti rendelkezést az ítélőtábla megváltoztatta, mert a költségjegyzék 2. és 7. tételszám alatti költségek számszakilag tévesen nem kerültek elszámolásra, továbbá a 3. tétel alatt bejegyzett szakértői költség tanú 53 által elkövetett cselekmény felderítésével összefüggésben merült fel, emiatt 225.360.-forint a Be. 339 § /1/ bekezdésében írtaknak megfelelően az állam tehén marad. Az ítélőtábla a fentieknek megfelelően a Be. 372.§ /1/ bekezdése alapján az első fokú ítéletet - I.r. és II.r. vádlott vonatkozásában a cselekmények elkövetői formáját és a bűnügyi költséget érintően - részben megváltoztatta, egyéb törvényes és megalapozott rendelkezéseit a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján helyben hagyta. Az ítélőtábla a Be. 381. § /1/ bekezdése alapján - a rendelkező részben írt mértékben kötelezte II.r. és III.r. vádlottakat a kirendelt védők díjával kapcsolatban a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére. Győr, 2010. november 30. napján Dr. Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke . Miklós Mária sk. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja ZÁRADÉK: Ez az ítélet és a Zala Megyei Bíróság 2010. június 3. napján kelt 3.B.14/2009/33. számú ítéletének meg nem változtatott része a mai napon I.r. , II.r. és III.r. vádlottak vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr, 2010. november 30. napján Dr. Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: