Bfv.II.1.012/2008/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év május hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A jogtalan elsajátítás vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. r. terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Városi Bíróság 5.B.245/2006/
- számú ítéletét és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Bf.86/2007/
- számú ítéletét az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3.900,kilencszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (háromezer- A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Komáromi Városi Bíróság a
- január hó
- napján kihirdetett 5.B.245/2006/
- számú ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki jogtalan elsajátítás vétségében. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt, 5 hónap börtönre és mellékbüntetésül 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az Esztergomi Városi Bíróság 6.B.525/2002/
- számú ítéletével kiszabott 10 hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendelte. A megállapított tényállás szerint az 1969-ben született I. r. terhelt nőtlen. Egy kiskorú gyermeke van, aki a korábbi élettársa gondozásában él, utána tartásdíjat nem fizet. Többször állt bíróság előtt. Legutóbb az Esztergomi Városi Bíróság a
- június 30-án jogerőre emelkedett 6.B.525/2002/
- számú ítéletével sikkasztás büntette és más bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 10 hónap börtönre; a Komáromi Városi Bíróság a
- július hó
- napján jogerőre emelkedett 1.Bf.179/2004/
- számú ítéletével jármű önkényes elvételének bűntette és más bűncselekmények miatt, mint többszörös visszaesőt 8 hónap börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra, majd a Komáromi Városi Bíróság a
- augusztus hó
- napján jogerőre emelkedett 1.B.272/2003/
- számú ítéletével lopás vétségének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 8 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A sértett a családjával testvére lakásában töltötte
- december
- napján a szilveszter estét. Ugyenebbe a „házibuliba" érkezett az I. r. terhelt az ismerősével együtt éjfél körül. Éjfél után a sértett felesége használta a sértett által
- október
- napján vásárolt Nokia 6610 típusú mobiltelefon készüléket, majd azt a konyhaszekrényre helyezte. Éjjel 1-2 óra körül távozott a lakásból az I. r. terhelt, aki a kocsibejárónál a járda és a földút közötti területen megtalálta az oda ismeretlen körülmények között került mobiltelefont és azt jogtalan eltulajdonítási szándékkal zsebre tette. Az I. r. terhelt ugyanezen a napon reggel 8 óra körül felkereste ismerősét, a II. r. terheltet, akinek a 13.000 forint értékű mobiltelefont 10.000 forint készpénzért eladta. A II. r. terhelt a telefont utóbb egy használt telefon szaküzletben 7000 forintért értékesítette. Ott a nyomozás során lefoglalták és a sértettnek kiadták, így a sértett kára - a SIM kártya kivételével megtérült. Az elsőfokú bíróság az I. r. terhelt cselekményét a Btk.
- §ának
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő jogtalan elsajátítás vétségének minősítette. A védelmi fellebbezések folytán másodfokon eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
- május hó
- napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozott 2.Bf.86/2007/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy az I. r. terhelttel szemben 10.000 forint vagyonelkobzást is alkalmazott. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, mert álláspontja szerint a terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, csupán szabálysértés megállapítására alkalmas. Az általa eltulajdonított telefon értéke ugyanis - a megállapított tényállással ellentétben - a 10.000 forintot nem haladta meg. A tárgyaláson is kérte új szakértő kirendelését a helyes érték megállapítására, de indítványa süket fülekre talált. Ráadásul a törvénysértő marasztalása folytán egy korábbi felfüggesztett szabadságvesztés büntetésének a végrehajtását is elrendelték. Sérelmezte továbbá, hogy az Esztergomi Városi Bíróság 6.B.525/2002/
- számú ítéletét az a bíró hozta, aki a felülvizsgálati indítványával megtámadott jogerős határozat másodfokú elbírálásában is részt vett. A terhelt mindezek alapján a törvénysértő döntés megváltoztatását és törvényes büntetés kiszabását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség a BF.2741/
- számú átiratában felülvizsgálati indítványt a tényállást támadó részében törvényben kizártnak, érdemében pedig alaptalannak találta. a a Az eltulajdonított mobiltelefon értéke a jogerős határozat szerint 13.000 forint volt. E ténymegállapítás a felülvizsgálati eljárásban - a tényálláshoz kötöttség folytán - nem vitatható. A cselekmény elbírálásakor a Btké.
- §-ának g) pontja értelmében a jogtalan elsajátítás szabálysértési értékhatára 10.000 forint volt, ezért nem tévedett a bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a vagyon elleni bűncselekmény elkövetésében megállapította. A Be.
- §-a
(3)bekezdésének b) pontja értelmében a másodfokú eljárásból az a bíró van kizárva, aki az ügy elsőfokú elbírálásában részt vett. A felülvizsgálati indítvánnyal támadott másodfokú határozatában a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a Komáromi Városi Bíróság által hozott elsőfokú határozatot bírálta felül, amely a törvény kötelező rendelkezése alapján rendelte el az Esztergomi Városi Bíróság ítéletében kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. A terhelt cselekményét elbíráló és a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásáról a törvény kötelező erejénél fogva rendelkező elsőfokú ítélet felülbírálata nem eredményezte egyben a korábbi, a felfüggesztett büntetést kiszabó ítélet másodfokú felülbírálatát, ezért az annak meghozatalában részt vett bíró a másodfokú eljárásból nem volt kizárva. Mivel az eljárt bíróságok nem vétettek abszolút hatályú eljárási szabálysértést sem, a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat hatályában tartsa fenn. A Legfelsőbb Bíróság a Be. 420. §-ának
(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő a terhelt felülvizsgálati indítványát fenntartotta és részletesen indokolta. Hivatkozott arra, hogy a másodfokon eljárt Komárom-Esztergom Megyei Bíróság szerint a jogtalan elsajátítás vétsége nincs értékhatárhoz kötve, így nem is lehet indokolt új szakértő kirendelése (ítélet
- oldal
- bek). A másodfokú bíróság tehát nyilvánvalóan téves indokkal nem rendelte el a terhelt által a telefon értékének a megállapítására irányuló bizonyítási indítványt. Ez olyan súlyos eljárási szabálysértéshez vezetett, amely miatt a marasztaló jogerős döntés hatályon kívül helyezése és új másodfokú eljárás lefolytatása indokolt. Véleménye szerint a Legfelsőbb Bíróságnak kell állást foglalnia, van-e jelentősége annak, ha a terhelt az általa szerződéssel lekötött lakásban ténylegesen benn lakik-e, vagy sem. A Legfőbb Ügyészség képviselője a tárgyaláson az átiratában foglaltakat fenntartotta. Ezt meghaladóan kifejtette, hogy a szakértői bizonyítás elvetése akkor sem minősül eljárási szabálysértésnek, ha jogi tévedésen alapul. A nyilvános ülésen a terhelt előadta, hogy az elsőfokú tárgyaláson a szakértő - a korábbi véleménytől eltérően - már 10.500 forintban határozta meg a telefon értékét, ezért is kérte új tárgyszakértő kirendelését. III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be.
- §- a
(1)bekezdésének
- a)és
- c)pontjában meghatározott okból, valamint - a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §
(4)-
(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre csak a törvényben pontosan meghatározott feltételek esetén nyílik lehetőség. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható, nem bírálható felül. A Be. 423. §-a
(1)bekezdésének második mondata szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. Felülvizsgálati indítványában a terhelt elsősorban a tényállást támadta, amikor arra hivatkozott, hogy az elkövetési tárgy értéke a 10.000 forintot nem haladta meg, sőt az eljárásban arra merültek fel adatok, hogy azt el sem érte. A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terhelt által megtalált, majd eltulajdonított mobiltelefon értéke 13.000 forint volt. Ez az érték-megállapítás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. Támadására a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. Felülvizsgálatnak a Be. 416. §-a
(1)bekezdésének
- a)és
- b)pontja alapján büntető anyagi jogi szabálysértés, valamint - a
- c)pontja alapján - a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
- b)vagy
- c)pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott, kimerítően felsorolt eljárási szabálysértések esetén van helye. A Be. 416. §-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A Be. 423. §-ának
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt - a 416. §
(1)bekezdésének
- e)és
- f)pontjában meghatározott esetek kivételével a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Amint arra átiratában a Legfőbb Ügyészség is helyesen hivatkozott, az elkövetéskor és a cselekmény jogerős elbírálásakor hatályos Btké. 28. §-ának
- g)pontjára figyelemmel a 10.000 forintot meghaladó értékű idegen ingó dologra elkövetett jogtalan elsajátítás nem szabálysértésnek, hanem a Btk. 325. §-ának
(1)bekezdésében meghatározott és aszerint büntetendő jogtalan elsajátítás vétségének minősül. Ezért a terhelt bűnösségének kimondására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése nélkül került sor. A Be. 373. §-a
(1)bekezdésének II/b) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt vagy olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson. A terhelt erre a felülvizsgálati okra hivatkozott, amikor azt sérelmezte, hogy ügyében az a bíró járt el másodfokon, aki korábban kiszabta vele szemben azt a végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést, amely végrehajtásának az elrendeléséről másodfokon döntött. A Legfőbb Ügyészség e körben is helyesen hivatkozott a Be. 21. §-a
(3)bekezdésének b) pontjára, amely szerint a másodfokú eljárásból az a bíró van kizárva, aki az ügy első fokú elbírálásában részt vett. A felülvizsgálati eljárás alapját képező ügyben az első fokon eljárt Komáromi Városi Bíróság bírája másodfokon nem járt el. Eltérő rendelkezés hiányában nem kizárt a másodfokú eljárásból az a bíró, aki másodfokú felülbírálattal érintett ügy elsőfokú elbírálásában nem vett részt, de e bíróság elrendelte egy másik ügyben kiszabott olyan felfüggesztett büntetés végrehajtását, amelynek elbírálásában (akár első- akár másodfokon) részt vett. Erre figyelemmel a felülvizsgálat alapjául szolgáló feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértésre hivatkozó részében a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság ezért - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be.
- §-a alapján - a hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be.
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltak alapján az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2009. május hó 14. napján Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. előadó bíró, Dr. Schäfer Annamária s.k. bíró Molnár Gábor s.k. A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné